
Fotó: Haáz Vince
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek – derül ki a CURS közvélemény-kutató legfrissebb, szeptemberi felméréséből.
2023. szeptember 25., 12:442023. szeptember 25., 12:44
A felmérés szerint ha most vasárnap lennének a választások, a PSD 31 százalékkal végezne az élen, mögötte jóval lemaradva, 19 százalékkal koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll a második helyen.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azonban hibahatáron belüli különbséggel, csupán egy százalékkal lemaradva liheg a tarkójába.
A negyedik a mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 11 százalékkal, míg
A felmérés szerint az RMDSZ csupán a hatodik 4 százalékkal, ami annyit jelent, hogy nem jutna be a parlamentbe.
Fotó: CURS
Arra a kérdésre, hogy szerintük jó vagy rossz irányba mennek a dolgok Romániában, a nagy többség, 69 százalék úgy válaszolt, hogy rossz irányba, és csupán 22 százalék vélekedett úgy, hogy jó irányba.
A többség ennek nyomán a saját helyzete kapcsán sem túl derűlátó: arra a kérdésre, hogy egy év múlva jobb vagy rosszabb körülmények között él majd, 41 százalék felelte azt, hogy rosszabb, 38 százalék mondta azt, hogy nem fog változni, és csupán 18 százalék bízott abban, hogy jobban él majd, mint most.
A második helyen 17 százalékkal az alacsony jövedelmek és az életszínvonal áll, a harmadikon 16 százalékkal a korrupció, a negyedik 8 százalékos aránnyal a munkahelyek hiánya áll, az ötödik 7-7 százalékkal a gazdasági válság és az egészségügy helyzete.
Négy százalék a külső adósságot tekinti a legfőbb gondnak, és egyaránt 3 százalék az oktatás helyzetét, a különleges nyugdíjakat, a migrációt, az ukrajnai háborút, a politikai osztályt és a közlekedési infrastruktúra állapotát.
Két százalék gondolja úgy, hogy a legnagyobb gondot a magas adók jelentik.
Rákérdeztek arra is, hogy mennyire bíznak a válaszadók az egyes intézményekben.
Az élen a tűzoltók végeztek: a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy bízik a lánglovagokban.
A dobogó második helyén a hadsereg áll 68 százalékos bizalmi indexszel, míg a harmadik az ortodox egyház, amiben a válaszadók 63 százaléka bízik.
A további sorrend: helyi önkormányzat (46 százalékos bizalmi index), NATO (42), oktatás (42), EU (35), sajtó (23), civil szervezetek (22), kormány (17), elnöki hivatal (13), parlament (13) és pártok (10).
Fotó: CURS
A schengeni csatlakozás kapcsán is borúlátó a többség: 27 százalék szerint biztosan nem, 33 százalék szerint pedig inkább nem lesz Románia idén a belső határellenőrzés nélküli uniós térség tagja, és csupán 8 százalék véli úgy, hogy biztosan, és 19 százalék, hogy inkább igen, mint nem.
A válaszadók többsége (41 százalék) szerint Románia schengeni csatlakozásának elmaradásáért elsősorban az azt megvétózó Ausztria felelős, de 21 százalék úgy véli, hogy inkább a román kormány.
A felmérés szeptember 12. és 22. között készült 1008 fős mintán, a hibahatár 3,1 százalékos.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
szóljon hozzá!