Nagyobb szerepet szánnak. A felmérés szerint a romániaiak többsége úgy véli, az államnak nagyobb mértékben bele kellene folynia a gazdaság működésébe
Fotó: Borbély Fanni
A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
2025. szeptember 15., 16:482025. szeptember 15., 16:48
A felmérés szerint, amelyet az INSCOP készített az Informat.ro megbízásából, a válaszadók 33 százaléka véli úgy, hogy a szabad piacnak a lehető legkevésbé szabályozottnak kellene lennie, és ellenzik az állam túlzott beavatkozását. 5,1 százalék nem tudott, 0,6 százalék pedig nem akart válaszolni.
Ugyanígy vélekedik a férfiak 56 és a nők 66 százaléka, a 30 év alatti fiatalok 67, a 30 és 44 év közöttiek 64, a 45 és 59 év közötti korosztály 64, valamint a 60 év felettiek 62 százaléka.
Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 58, a középiskolai végzettséggel rendelkezők 64, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 58, a bukaresti lakosok 60, a 90 000 lakosnál nagyobb városokban élők 60, a kisvárosokban élők 70 és a vidéki területeken élők 58, az állami alkalmazottak 72 és a magánszektorban dolgozók 60 százaléka szintén úgy véli, hogy az államnak nagyobb mértékben be kellene avatkoznia a gazdaságba.
A felmérés során rákérdeztek a hagyományok és a nemzet értékei megőrzésének fontosságára is.
míg 36,7 százalék a haladást és a változásokhoz való alkalmazkodást jelöli meg legfontosabb értékekként. 4,7százalék nem tudott, 0,3 százalék pedig nem akart válaszolni.
A PSD szavazóinak 67, a PNL támogatóinak 43, az USR szavazóinak 18, míg az AUR szavazóinak 75 százaléka mondja azt, hogy a hagyományok és az értékek megőrzése fontosabb, mint a haladás.
Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 71, a középiskolai végzettséggel rendelkezők 61, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 34, a bukaresti lakosok 47, a 90 000 főnél nagyobb lakosságú városokban élők 49, a kisvárosokban élők 62, a vidéki területeken élők 64, az állami alkalmazottak 68 és a magánszektorban dolgozók 52 százaléka szintén a hagyományos értékek mellett áll ki.
Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója a felmérés kapcsán kifejtette: az eredmények alapján
és ötvözi a hagyományos baloldal (amely eltúlozza az állam szerepét a gazdaságban) és a hagyományos jobboldal (amely hangsúlyozza a hagyományokat és a nemzeti értékeket) reflexeit.
Mindez részben megmagyarázhatja, hogy miért ragaszkodnak a konzervatív populizmusra jellemző politikai képviseletekhez.
„A kulturális konzervativizmus tekintetében a profiladatok azt mutatják, hogy a fiatalok (18–29 évesek) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők túlnyomórészt a haladás és a modernizáció felé orientálódnak, míg az idősebb korosztályok és a vidéki területek a hagyományokat részesítik előnyben.
Az adatokai generációs és oktatási polarizációt mutatnak, amely középtávon politikai és kulturális megosztottsághoz vezethet. Ezek a választások inkább a biztonságot és a stabilitást részesítik előnyben a kockázat és a változás helyett.
Politikai szempontból úgy tűnik, hogy ez kedvező táptalajt teremt azoknak a pártoknak és vezetőnek, akik társadalmi védelmet és nemzeti identitást ígérnek. Ugyanakkor
még akkor is, ha jelenleg a konzervatív reflexek dominálnak. Ez a téma mélyreható következményekkel jár Románia jövője szempontjából, és alapos kutatást igényel” – mondta Remus Ștefureac.
A felmérés szeptember 1. és 9. között készült 1103 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!