Felmérés: a romániaiak többsége szerint az államnak jobban bele kellene avatkoznia a gazdasági folyamatokba

Felmérés

Nagyobb szerepet szánnak. A felmérés szerint a romániaiak többsége úgy véli, az államnak nagyobb mértékben bele kellene folynia a gazdaság működésébe

Fotó: Borbély Fanni

A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Krónika

2025. szeptember 15., 16:482025. szeptember 15., 16:48

A felmérés szerint, amelyet az INSCOP készített az Informat.ro megbízásából, a válaszadók 33 százaléka véli úgy, hogy a szabad piacnak a lehető legkevésbé szabályozottnak kellene lennie, és ellenzik az állam túlzott beavatkozását. 5,1 százalék nem tudott, 0,6 százalék pedig nem akart válaszolni.

A PSD-szavazók 71 százaléka, a PNL-szavazók 68 százaléka, az USR-szavazók 61 százaléka és az AUR-szavazók 57százaléka osztja azt a véleményt, hogy az államnak jobban be kellene avatkoznia a gazdaságba.

Ugyanígy vélekedik a férfiak 56 és a nők 66 százaléka, a 30 év alatti fiatalok 67, a 30 és 44 év közöttiek 64, a 45 és 59 év közötti korosztály 64, valamint a 60 év felettiek 62 százaléka.

Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 58, a középiskolai végzettséggel rendelkezők 64, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 58, a bukaresti lakosok 60, a 90 000 lakosnál nagyobb városokban élők 60, a kisvárosokban élők 70 és a vidéki területeken élők 58, az állami alkalmazottak 72 és a magánszektorban dolgozók 60 százaléka szintén úgy véli, hogy az államnak nagyobb mértékben be kellene avatkoznia a gazdaságba.

A felmérés során rákérdeztek a hagyományok és a nemzet értékei megőrzésének fontosságára is.

A megkérdezettek 58,3 százaléka úgy véli, hogy a hagyományok és a nemzeti értékek megőrzése a legfontosabb értékek a román társadalom számára,

míg 36,7 százalék a haladást és a változásokhoz való alkalmazkodást jelöli meg legfontosabb értékekként. 4,7százalék nem tudott, 0,3 százalék pedig nem akart válaszolni.

A PSD szavazóinak 67, a PNL támogatóinak 43, az USR szavazóinak 18, míg az AUR szavazóinak 75 százaléka mondja azt, hogy a hagyományok és az értékek megőrzése fontosabb, mint a haladás.

Ezt a véleményt osztja a férfiak 57 és a nők 60 százaléka, a 30 év alatti fiatalok 39 a 30 és 44 év közöttiek, a 45 és 59 év közöttiek 63 és a 60 év felettiek 66 százaléka is.

Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 71, a középiskolai végzettséggel rendelkezők 61, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 34, a bukaresti lakosok 47, a 90 000 főnél nagyobb lakosságú városokban élők 49, a kisvárosokban élők 62, a vidéki területeken élők 64, az állami alkalmazottak 68 és a magánszektorban dolgozók 52 százaléka szintén a hagyományos értékek mellett áll ki.

Mit takar a felmérés eredménye?

Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója a felmérés kapcsán kifejtette: az eredmények alapján

a romániai társadalom nagy része (körülbelül 60 százalék) hibrid értékrendet vall, amely a gazdasági intervencionizmus és a kulturális konzervativizmus keveréke,

és ötvözi a hagyományos baloldal (amely eltúlozza az állam szerepét a gazdaságban) és a hagyományos jobboldal (amely hangsúlyozza a hagyományokat és a nemzeti értékeket) reflexeit.

Mindez részben megmagyarázhatja, hogy miért ragaszkodnak a konzervatív populizmusra jellemző politikai képviseletekhez.

„A kulturális konzervativizmus tekintetében a profiladatok azt mutatják, hogy a fiatalok (18–29 évesek) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők túlnyomórészt a haladás és a modernizáció felé orientálódnak, míg az idősebb korosztályok és a vidéki területek a hagyományokat részesítik előnyben.

Az adatokai generációs és oktatási polarizációt mutatnak, amely középtávon politikai és kulturális megosztottsághoz vezethet. Ezek a választások inkább a biztonságot és a stabilitást részesítik előnyben a kockázat és a változás helyett.

Politikai szempontból úgy tűnik, hogy ez kedvező táptalajt teremt azoknak a pártoknak és vezetőnek, akik társadalmi védelmet és nemzeti identitást ígérnek. Ugyanakkor

Idézet
a romániaik közel 40 százaléka választja a haladást és a modernizációt. Az a tény, hogy ezek főként a fiatalok, a nagyvárosi területek és a magas iskolázottságú lakosság körében találhatók, azt mutatja, hogy hosszú távon a román társadalom nagyobb nyitottság és modernizáció felé fejlődhet,

még akkor is, ha jelenleg a konzervatív reflexek dominálnak. Ez a téma mélyreható következményekkel jár Románia jövője szempontjából, és alapos kutatást igényel” – mondta Remus Ștefureac.

A felmérés szeptember 1. és 9. között készült 1103 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 15., hétfő

Szaktárca: máris érezhető a tanügy átszervezésének pozitív hatása

A rendes tanári állások száma nem csökkent, a képzett helyettesítő tanároké sem nagy mértékben, és a megnövelt kötelező heti óraszámokhoz sikerült tanerőt találni az új tanévben – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.

Szaktárca: máris érezhető a tanügy átszervezésének pozitív hatása
2025. szeptember 15., hétfő

Tüntetnek a leépítések ellen és sztrájkkal fenyegetnek a közigazgatási alkalmazottak

Több ezer közigazgatási szakszervezeti tag gyűlt össze hétfő reggel Bukarestben a kormánypalota előtti Győzelem téren, mivel azt állítják: a kormány által bejelentett intézkedések, a leépítések általános blokádhoz vezetnek az ágazatban.

Tüntetnek a leépítések ellen és sztrájkkal fenyegetnek a közigazgatási alkalmazottak
2025. szeptember 15., hétfő

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton

Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton
2025. szeptember 15., hétfő

A védelmi miniszter szerint hozzá kell szokni, hogy egyre több orosz drón sérti meg a román légteret

Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

A védelmi miniszter szerint hozzá kell szokni, hogy egyre több orosz drón sérti meg a román légteret
2025. szeptember 14., vasárnap

Egymillió lej értékű állampapírt lopott egy postai alkalmazott, hogy a betegségét kezeltethesse

Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.

Egymillió lej értékű állampapírt lopott egy postai alkalmazott, hogy a betegségét kezeltethesse
2025. szeptember 14., vasárnap

Az orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre

A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.

Az orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre
2025. szeptember 14., vasárnap

Délután újra rengett a föld a Székelyföld közelében

A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Délután újra rengett a föld a Székelyföld közelében
2025. szeptember 14., vasárnap

A járulékos kockázatok miatt nem lőtték le a román F-16-os pilóták az orosz drónt

A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.

A járulékos kockázatok miatt nem lőtték le a román F-16-os pilóták az orosz drónt
2025. szeptember 14., vasárnap

USR-es miniszter: nem tudok róla, hogy a koalícióban döntés született az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről

A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.

USR-es miniszter: nem tudok róla, hogy a koalícióban döntés született az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről
2025. szeptember 14., vasárnap

Földrengéssel indult a nap a Székelyföld közelében

A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengéssel indult a nap a Székelyföld közelében