2009. május 06., 15:402009. május 06., 15:40
Az 1990 óta eltelt időszakban választási ciklusonként átlagosan 10 százalékkal csökkent a választási részvételi arány Romániában – figyelmeztet tanulmányában az IPP. A tanulmányt szerdán ismertető Adrian Moraru, az IPP igazgatóhelyettese szerint 1990-ben 86 százalékos volt a választási részvétel aránya, 1992-ben és 1996-ban ez 76 százalékra, 2000-ben 65 százalékra, 2004-ben 58 százalékra csökkent, 2008-ban pedig pusztán 39 százalék volt.
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a választások közötti időszakokban készített közvélemény-kutatások feltárják a lakosság bizalmatlanságát a politikum, az intézmények és az igazságszolgáltatás iránt. Emiatt a jövőbeli választások eredménye egyre inkább előreláthatatlanná válik, ugyanakkor csökken a választottak és az általuk képviselt intézmények legitimitása is, tette hozzá Moraru.
Országos szinten Kovászna megyében csökkent a leginkább a lakosság választási kedve, a 2008-as és az 1992-es parlamenti választások részvételi statisztikáinak összehasonlítása alapján. A tanulmányból az is kiderül, hogy a városi lakosság a vidékinél kisebb arányban megy el szavazni.
A szavazási kedv csökkenésének lehetséges okai között említi az IPP a pártok hitelvesztését, az anyagilag gyarapodó lakosság politika iránti érdeklődésének mérséklődését, de nevelési szempontokat is.
A tanulmány több javaslatot is megfogalmaz a választási részvétel fokozására, köztük a távszavazás lehetőségének bevezetését, azt, hogy a szavazólapon megjelölhető legyen, hogy a választópolgár egyetlen jelöltre sem kíván szavazni. Az IPP szerint az is növelné a szavazási kedvet, ha a választásokat vasárnap helyett hétköznap tartanák, ha a választások napja előreláthatóbb lenne, ha a választásokat egy helyett két napon tartanák, vagy ha a választási kampány ideje hosszabb lenne.
Az IPP tanulmányának következtetése szerint el kell kerülni, hogy a választási törvények nem sokkal a választások előtt módosuljanak, és így politikai pártok nyomásgyakorló eszközévé váljanak, ugyanakkor szükséges a választási folyamat lebonyolításában illetékes intézmények sürgős megreformálása is.
A Közpolitikai Intézet felmérése szerint a romániai választópolgárok fele nem támogatja a kötelező szavazás bevezetését, 43 százalékuk pedig kötelezővé tenné a szavazást.
A tanulmány ismertetésén jelen levő Gabriel Bădescu, a Kormánystratégia-hatóság (ASG) elnöke úgy véli, a szavazókedv csökkenésének egyik fő oka az, hogy a politikai színtér szereplői nem képesek megfelelően kommunikálni a társadalommal. Az emberek szívesebben vesznek részt a politikában, ha jól elkülönülő és azonosítható alternatívák között lehet választani, tette hozzá Bădescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ azt szeretné, ha helyreállna a korábbi kormánykoalíció – jelentette ki Kelemen Hunor elnöke hétfőn, miután egyeztetett a kormányalakítási lehetőségekről Nicusor Dan államfővel.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ellenzékbe vonul, ha a kormányból kilépett, majd azt megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) ismét kormányra kerül – jelentette ki Dominic Fritz, a párt elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogat és nem vesz részt olyan kormányban, amelyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) is ott van, függetlenül attól, hogy azt technokrata miniszterelnök vezeti vagy sem – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Kormányalakítási megbízást kért George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Nicușor Dan államfőtől az elnökkel a kormányalakításról folytatott hétfői egyeztetésen.
Az infláció és a megélhetési költségek jelentik a lakosság legfőbb aggodalmát, a társadalomban pedig a bizalmatlanság és a pesszimizmus uralkodik Románia jövőjét illetően, a politikai instabilitás pedig az egyik legfontosabb téma a közvélemény körében.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogad el olyan kormányt, amelyet Ilie Bolojan vezet, és kizár bármiféle együttműködés a Nyugat-barát pártokon kívüli erőkkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Mint ismeretes, Nicușor Dan államfő hétfőre hívta egyeztetésre a parlamenti pártokat, miután a kormányból kilépett PSD a szélsőjobboldali AUR támogatásával megbuktatta a liberális párti (PNL) Ilie Bolojan vezette kormányt.
A romániai szavazók többsége szerint előre hozott választásokra van szükség, és ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR végezne az első helyen, megelőzve a PSD-t, a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
Látogatottsági adatok