2009. május 06., 15:402009. május 06., 15:40
Az 1990 óta eltelt időszakban választási ciklusonként átlagosan 10 százalékkal csökkent a választási részvételi arány Romániában – figyelmeztet tanulmányában az IPP. A tanulmányt szerdán ismertető Adrian Moraru, az IPP igazgatóhelyettese szerint 1990-ben 86 százalékos volt a választási részvétel aránya, 1992-ben és 1996-ban ez 76 százalékra, 2000-ben 65 százalékra, 2004-ben 58 százalékra csökkent, 2008-ban pedig pusztán 39 százalék volt.
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a választások közötti időszakokban készített közvélemény-kutatások feltárják a lakosság bizalmatlanságát a politikum, az intézmények és az igazságszolgáltatás iránt. Emiatt a jövőbeli választások eredménye egyre inkább előreláthatatlanná válik, ugyanakkor csökken a választottak és az általuk képviselt intézmények legitimitása is, tette hozzá Moraru.
Országos szinten Kovászna megyében csökkent a leginkább a lakosság választási kedve, a 2008-as és az 1992-es parlamenti választások részvételi statisztikáinak összehasonlítása alapján. A tanulmányból az is kiderül, hogy a városi lakosság a vidékinél kisebb arányban megy el szavazni.
A szavazási kedv csökkenésének lehetséges okai között említi az IPP a pártok hitelvesztését, az anyagilag gyarapodó lakosság politika iránti érdeklődésének mérséklődését, de nevelési szempontokat is.
A tanulmány több javaslatot is megfogalmaz a választási részvétel fokozására, köztük a távszavazás lehetőségének bevezetését, azt, hogy a szavazólapon megjelölhető legyen, hogy a választópolgár egyetlen jelöltre sem kíván szavazni. Az IPP szerint az is növelné a szavazási kedvet, ha a választásokat vasárnap helyett hétköznap tartanák, ha a választások napja előreláthatóbb lenne, ha a választásokat egy helyett két napon tartanák, vagy ha a választási kampány ideje hosszabb lenne.
Az IPP tanulmányának következtetése szerint el kell kerülni, hogy a választási törvények nem sokkal a választások előtt módosuljanak, és így politikai pártok nyomásgyakorló eszközévé váljanak, ugyanakkor szükséges a választási folyamat lebonyolításában illetékes intézmények sürgős megreformálása is.
A Közpolitikai Intézet felmérése szerint a romániai választópolgárok fele nem támogatja a kötelező szavazás bevezetését, 43 százalékuk pedig kötelezővé tenné a szavazást.
A tanulmány ismertetésén jelen levő Gabriel Bădescu, a Kormánystratégia-hatóság (ASG) elnöke úgy véli, a szavazókedv csökkenésének egyik fő oka az, hogy a politikai színtér szereplői nem képesek megfelelően kommunikálni a társadalommal. Az emberek szívesebben vesznek részt a politikában, ha jól elkülönülő és azonosítható alternatívák között lehet választani, tette hozzá Bădescu.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.