2009. május 06., 15:402009. május 06., 15:40
Az 1990 óta eltelt időszakban választási ciklusonként átlagosan 10 százalékkal csökkent a választási részvételi arány Romániában – figyelmeztet tanulmányában az IPP. A tanulmányt szerdán ismertető Adrian Moraru, az IPP igazgatóhelyettese szerint 1990-ben 86 százalékos volt a választási részvétel aránya, 1992-ben és 1996-ban ez 76 százalékra, 2000-ben 65 százalékra, 2004-ben 58 százalékra csökkent, 2008-ban pedig pusztán 39 százalék volt.
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a választások közötti időszakokban készített közvélemény-kutatások feltárják a lakosság bizalmatlanságát a politikum, az intézmények és az igazságszolgáltatás iránt. Emiatt a jövőbeli választások eredménye egyre inkább előreláthatatlanná válik, ugyanakkor csökken a választottak és az általuk képviselt intézmények legitimitása is, tette hozzá Moraru.
Országos szinten Kovászna megyében csökkent a leginkább a lakosság választási kedve, a 2008-as és az 1992-es parlamenti választások részvételi statisztikáinak összehasonlítása alapján. A tanulmányból az is kiderül, hogy a városi lakosság a vidékinél kisebb arányban megy el szavazni.
A szavazási kedv csökkenésének lehetséges okai között említi az IPP a pártok hitelvesztését, az anyagilag gyarapodó lakosság politika iránti érdeklődésének mérséklődését, de nevelési szempontokat is.
A tanulmány több javaslatot is megfogalmaz a választási részvétel fokozására, köztük a távszavazás lehetőségének bevezetését, azt, hogy a szavazólapon megjelölhető legyen, hogy a választópolgár egyetlen jelöltre sem kíván szavazni. Az IPP szerint az is növelné a szavazási kedvet, ha a választásokat vasárnap helyett hétköznap tartanák, ha a választások napja előreláthatóbb lenne, ha a választásokat egy helyett két napon tartanák, vagy ha a választási kampány ideje hosszabb lenne.
Az IPP tanulmányának következtetése szerint el kell kerülni, hogy a választási törvények nem sokkal a választások előtt módosuljanak, és így politikai pártok nyomásgyakorló eszközévé váljanak, ugyanakkor szükséges a választási folyamat lebonyolításában illetékes intézmények sürgős megreformálása is.
A Közpolitikai Intézet felmérése szerint a romániai választópolgárok fele nem támogatja a kötelező szavazás bevezetését, 43 százalékuk pedig kötelezővé tenné a szavazást.
A tanulmány ismertetésén jelen levő Gabriel Bădescu, a Kormánystratégia-hatóság (ASG) elnöke úgy véli, a szavazókedv csökkenésének egyik fő oka az, hogy a politikai színtér szereplői nem képesek megfelelően kommunikálni a társadalommal. Az emberek szívesebben vesznek részt a politikában, ha jól elkülönülő és azonosítható alternatívák között lehet választani, tette hozzá Bădescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Őrizetbe vettek pénteken egy moldovai állampolgárságú kamionsofőrt, akit csütörtökön értek tetten, amikor a gépjármű raktérbe rejtett fegyvereket próbált átcsempészni a határon az albiţai határátkelőnél.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
Látogatottsági adatok