2009. május 06., 15:402009. május 06., 15:40
Az 1990 óta eltelt időszakban választási ciklusonként átlagosan 10 százalékkal csökkent a választási részvételi arány Romániában – figyelmeztet tanulmányában az IPP. A tanulmányt szerdán ismertető Adrian Moraru, az IPP igazgatóhelyettese szerint 1990-ben 86 százalékos volt a választási részvétel aránya, 1992-ben és 1996-ban ez 76 százalékra, 2000-ben 65 százalékra, 2004-ben 58 százalékra csökkent, 2008-ban pedig pusztán 39 százalék volt.
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a választások közötti időszakokban készített közvélemény-kutatások feltárják a lakosság bizalmatlanságát a politikum, az intézmények és az igazságszolgáltatás iránt. Emiatt a jövőbeli választások eredménye egyre inkább előreláthatatlanná válik, ugyanakkor csökken a választottak és az általuk képviselt intézmények legitimitása is, tette hozzá Moraru.
Országos szinten Kovászna megyében csökkent a leginkább a lakosság választási kedve, a 2008-as és az 1992-es parlamenti választások részvételi statisztikáinak összehasonlítása alapján. A tanulmányból az is kiderül, hogy a városi lakosság a vidékinél kisebb arányban megy el szavazni.
A szavazási kedv csökkenésének lehetséges okai között említi az IPP a pártok hitelvesztését, az anyagilag gyarapodó lakosság politika iránti érdeklődésének mérséklődését, de nevelési szempontokat is.
A tanulmány több javaslatot is megfogalmaz a választási részvétel fokozására, köztük a távszavazás lehetőségének bevezetését, azt, hogy a szavazólapon megjelölhető legyen, hogy a választópolgár egyetlen jelöltre sem kíván szavazni. Az IPP szerint az is növelné a szavazási kedvet, ha a választásokat vasárnap helyett hétköznap tartanák, ha a választások napja előreláthatóbb lenne, ha a választásokat egy helyett két napon tartanák, vagy ha a választási kampány ideje hosszabb lenne.
Az IPP tanulmányának következtetése szerint el kell kerülni, hogy a választási törvények nem sokkal a választások előtt módosuljanak, és így politikai pártok nyomásgyakorló eszközévé váljanak, ugyanakkor szükséges a választási folyamat lebonyolításában illetékes intézmények sürgős megreformálása is.
A Közpolitikai Intézet felmérése szerint a romániai választópolgárok fele nem támogatja a kötelező szavazás bevezetését, 43 százalékuk pedig kötelezővé tenné a szavazást.
A tanulmány ismertetésén jelen levő Gabriel Bădescu, a Kormánystratégia-hatóság (ASG) elnöke úgy véli, a szavazókedv csökkenésének egyik fő oka az, hogy a politikai színtér szereplői nem képesek megfelelően kommunikálni a társadalommal. Az emberek szívesebben vesznek részt a politikában, ha jól elkülönülő és azonosítható alternatívák között lehet választani, tette hozzá Bădescu.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.