2009. május 06., 15:402009. május 06., 15:40
Az 1990 óta eltelt időszakban választási ciklusonként átlagosan 10 százalékkal csökkent a választási részvételi arány Romániában – figyelmeztet tanulmányában az IPP. A tanulmányt szerdán ismertető Adrian Moraru, az IPP igazgatóhelyettese szerint 1990-ben 86 százalékos volt a választási részvétel aránya, 1992-ben és 1996-ban ez 76 százalékra, 2000-ben 65 százalékra, 2004-ben 58 százalékra csökkent, 2008-ban pedig pusztán 39 százalék volt.
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a választások közötti időszakokban készített közvélemény-kutatások feltárják a lakosság bizalmatlanságát a politikum, az intézmények és az igazságszolgáltatás iránt. Emiatt a jövőbeli választások eredménye egyre inkább előreláthatatlanná válik, ugyanakkor csökken a választottak és az általuk képviselt intézmények legitimitása is, tette hozzá Moraru.
Országos szinten Kovászna megyében csökkent a leginkább a lakosság választási kedve, a 2008-as és az 1992-es parlamenti választások részvételi statisztikáinak összehasonlítása alapján. A tanulmányból az is kiderül, hogy a városi lakosság a vidékinél kisebb arányban megy el szavazni.
A szavazási kedv csökkenésének lehetséges okai között említi az IPP a pártok hitelvesztését, az anyagilag gyarapodó lakosság politika iránti érdeklődésének mérséklődését, de nevelési szempontokat is.
A tanulmány több javaslatot is megfogalmaz a választási részvétel fokozására, köztük a távszavazás lehetőségének bevezetését, azt, hogy a szavazólapon megjelölhető legyen, hogy a választópolgár egyetlen jelöltre sem kíván szavazni. Az IPP szerint az is növelné a szavazási kedvet, ha a választásokat vasárnap helyett hétköznap tartanák, ha a választások napja előreláthatóbb lenne, ha a választásokat egy helyett két napon tartanák, vagy ha a választási kampány ideje hosszabb lenne.
Az IPP tanulmányának következtetése szerint el kell kerülni, hogy a választási törvények nem sokkal a választások előtt módosuljanak, és így politikai pártok nyomásgyakorló eszközévé váljanak, ugyanakkor szükséges a választási folyamat lebonyolításában illetékes intézmények sürgős megreformálása is.
A Közpolitikai Intézet felmérése szerint a romániai választópolgárok fele nem támogatja a kötelező szavazás bevezetését, 43 százalékuk pedig kötelezővé tenné a szavazást.
A tanulmány ismertetésén jelen levő Gabriel Bădescu, a Kormánystratégia-hatóság (ASG) elnöke úgy véli, a szavazókedv csökkenésének egyik fő oka az, hogy a politikai színtér szereplői nem képesek megfelelően kommunikálni a társadalommal. Az emberek szívesebben vesznek részt a politikában, ha jól elkülönülő és azonosítható alternatívák között lehet választani, tette hozzá Bădescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – kongatta meg a vészharangot Alexandru Rogobete.
Látogatottsági adatok