Mircea Geoană nagyon jól áll a közvélemény-kutatásokban, de államfővé választásához elengedhetetlen a párttámogatás
Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosság jelentős része már nem bízik a pártokban, korruptnak tartja őket, ezért választana inkább egy független, köztiszteletben álló személyt államfőnek – így kommentálta a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet vezető elemzője azt, hogy a legfrissebb felmérések szerint a függetlenként induló Mircea Geoană helyettes NATO-főtitkár a jövő évi elnökválasztás legfőbb esélyese. Az elemző szerint az AUR tovább erősödik, kikerült a román titkosszolgálatok ellenőrzése alól, az RMDSZ-nek pedig újítania kell, ha nem akarja, hogy úgy járjon, mint a felvidéki magyar közösség pártjai, és kiessen a parlamentből.
2023. október 03., 11:132023. október 03., 11:13
Mircea Geoană helyettes NATO-főtitkár népszerűsége annak köszönhető, hogy a többség pártatlan elnököt akar, mivel a pártokat korruptnak tartják – ezzel magyarázza Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet elemzője, hogy az egykori szociáldemokrata párti (PSD) politikus a legesélyesebb az államfői tisztségre egy friss felmérés szerint. A kolozsvári születésű elemző – aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is szolgált diplomataként – a Krónika kérdésére, miszerint minek köszönhető Mircea Geoană népszerűsége, tényleg ennyire hiteltelenek-e a jelenlegi romániai politikusok, kifejtette:
Ebben az is benne van, hogy a románok nagy részének rossz a véleménye a pártokról, korruptnak tartják őket. „Mint nemzetközi rangú biztonságpolitikusnak, Geoanának nagyobb a belföldi megbecsülése háborús időkben.
Geoană volt már sikeres szocialista külügyminiszter, szenátusi elnök, de 13 éve kínos körülmények között – a tévés vitában lila fényeket látott ellenfele feje fölött, amit varázslatnak vélt – elvesztette az elnökválasztást Traian Băsescu ellen. Amikor is kegyvesztett lett pártjában, a PSD-ben, amelyből ki is tették a szűrét 2010-ben azzal az indokkal, hogy a pártját sértő kijelentéseket tett. Ami azt jelenti, hogy nem lesz egyszerű az újraintegrálása a román szocialisták soraiba, jövő évi jelöltségét nem lehet biztosra venni.
A román baloldal mostani vezetője, Marcel Ciolacu pártelnök és kormányfő még nem döntött államfői jelöltségéről, vélhetően a jövő év eleji közvélemény-felmérések lesznek ebben az esetben meghatározóak. A baloldali elnökjelölt személye azon is múlhat, hogy a Ciolacut támogató dél-romániai érdekcsoportok maguk alá gyűrik-e a moldvai és erdélyi csoportokat – ez nagy mértékben a kormány pénzosztásán múlik, amire jó jelzés az autópálya-építés. Érdekükben áll-e majd utóbbiaknak, hogy meghagyják a dél-romániai fölényt a pártban? A felmérések szerint egy baloldali jelöltnek van nagyobb esélye a jövő évi választásokon, így a táboron belüli küzdelem erős lesz, és csak tavasszal dől el” – mutatott rá az elemző.
A jövőre esedékes romániai elnökválasztás nyomán véget érhet az az időszak, amelyet magukat jobboldalinak tartó államfők regnálása jellemzett.
Rákérdeztünk azon felmérési eredményekre is, amelyek a szélsőséges erők – Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), SOS Románia – támogatottságának növekedését mutatják. A Krónika kérdésére, várható-e a további erősödésük, Barabás T. János kijelentette: úgy látszik, hogy a szélsőséges AUR felett jórészt elvesztette a kontrollt létrehozója, a román titkosszolgálat.
Nem akarták, hogy az új típusú radikális/szélsőjobb önálló egyen, de elhibázták, és ez lehetett Eduard Hellvig SRI-igazgató nyári lemondásának egyik kiváltója. Sokrétű okok nyomják fölfele a szélsőséges román politikai erőket, ilyen a gazdasági bizonytalanság, az ukrajnai háború, a politikai korrupció, az EU vonzerejének fakulása, amikre válaszul a szavazók jó része vasöklű autokrata politikai választ akar. Tudni kell, hogy a romániai politikai pártok közül az AUR használja leghatékonyabban az internetet, így például a Facebookon nekik van a legtöbb követőjük – ami szerintem szintén arra bizonyíték, hogy elindítójuk egy szolgálat volt. Olyan korban élünk, amelyben egyre bonyolultabbak a politikai-gazdasági-társadalmi folyamatok, sokan nem értik az okokat, összefüggéseket és ilyenkor mítoszokban, összeesküvésekben vélik megtalálni a magyarázatokat. Ez utóbbi jelenséget lovagolja meg az AUR. Várható az AUR további erősödése, jelenleg a szocialisták után a második legnépszerűbb párt 20-24 százalékos támogatottsággal – de biztosra veszem, hogy a román hatalmi keménymag talál majd rajtuk fogást például korrupciós vagy adócsalási ügyekben” – hangsúlyozta az elemző.
Azt is felidéztük, hogy az RMDSZ-t két felmérés is az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt mérte. Ennek kapcsán megkérdeztük: előfordulhat, hogy megismétlődik a felvidéki forgatókönyv, és a magyar szervezet kiesik a parlamentből?
Az elemző ennek kapcsán mérsékelten derűlátó álláspontot fogalmazott meg.
Szlovákiában tragikussá vált a magyarok érdekképviselete, az ottani néptársaink fele nem a Szövetségre szavazott. Ennek oka lehet a soraikban lévő megosztottság, amit bizonyára a hatalom is gerjeszt a kulisszák mögött, valamint az, hogy a városok lakótelepi magyarsága elhagyja identitását, alig beszélnek magyarul, és inkább helyi szlovákokra szavaznak, akiktől védelmet, támogatást várnak. Legyen ez intő példa az RMDSZ számára, milyen irányban kell erősítenie tevékenységét. Az első megmérettetés a jövő júniusi EP-választás lesz, amelyen ki lehetne kísérletezni egy új kampánystílust” – figyelmeztetett a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás