Jól döntöttek? Az elemző szerint kétséges, hogy megalapozott bizonyítékok alapján született az alkotmánybíróság Marian Enache, a taláros testület elnöke által bejelentett ítélete
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
Felelőtlenül döntött a bukaresti alkotmánybíróság, amikor pénteki határozatával megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét – vélekedett a Krónika megkeresésére Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A szakértő ezt azzal indokolja, hogy kétséges: valóban kellő szakmai megalapozottságú dokumentumok állnak azon hírszerzési feljegyzések mögött, amelyek alapján a taláros testület meghozta az ítéletet. A szakértő szerint a döntés az állami intézmények válságához vezethet.
2024. december 07., 19:062024. december 07., 19:06
Számos kérdőjel merül fel a román alkotmánybíróság döntése kapcsán, amellyel megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A nagybányai születésű szakértőt arról kérdeztük, az ismert előzmények után – miszerint a hírszerzés adataiból kiderült: orosz befolyásolási kísérlet és manipuláció történt az első fordulóban – lehetett-e alternatívája az alkotmánybíróságnak az eredmény megsemmisítésén kívül.
Pászkán rámutatott: az alkotmánybírák állítólag a december 4-én nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján ítélték meg úgy, hogy Románia 1989 utáni történelmében először menet közben megsemmisítenek egy olyan elnökválasztást, melynek érvényességét alig néhány nappal korábban egyhangúlag megállapították.
Ne feledjük, hogy a 9 alkotmánybíró a döntésével akár meg is semmisítheti annak a majdnem 600 ezer magyarnak az óriási teljesítményét, akik minden ellenérzésüket félretéve elmentek az RMDSZ, valamint az EMSZ és az MPSZ jelöltjeit is tartalmazó listára szavazni, hiszen a hiperprogresszív Vlad Gheorghe már a parlamenti választás megsemmisítését is követelte, és bár ez eddig nem sikerült neki, mivel a Központi Választási Iroda elutasította a beadványát, a román törvényhozás az eddiginél is súlyosabb, és ezúttal jogi jellegűnek is nevezhető legitimitási hiányossággal, sőt válsággal fog küzdeni” – vélekedett Pászkán.
Ez csak az USA és az azt kiszolgáló román mélyállami, illetve politikai és médiakonglomerátumok »hibrid háborújának« a része. Lásd Anthony Blinken december 5-i, tehát az alkotmánybíróság döntése előtti és azt akár befolyásolni is képes nyilatkozatát az EBESZ-ülésen, melyben olyasmire – a román hatóságok leleplezésére – hivatkozik bizonyítékként, ami – legalábbis egyelőre – egyáltalán nem létezik. Mint ahogy ugyanezen tényezők által évtizedek óta folytatott magyar- és Magyarország-ellenes »hibrid háborúja« részének lehet tekinteni azt, hogy a 9 alkotmánybíró (köztük az RMDSZ által jelölt is) úgy hivatkozik egy Magyarországot érintő 2016-os ügyre (Karácsony és mások kontra Magyarország), hogy annak semmi köze sincs sem a román elnökválasztáshoz, de még a saját maguk által is bizonyítani kívánt jogelvhez. Ugyanis ők a választáshoz és a választhatósághoz való jog alátámasztásához hivatkoznak a fenti, a parlamenti többség és kisebbség viszonyával és a parlamenti viselkedési szabályokkal kapcsolatos ügyre. Jó lenne, ha legalább Varga Attila alkotmánybíró magyarázatot adna arra, hogy miért volt annyira fontos és elengedhetetlen egy ilyen hivatkozás beiktatása” – mutatott rá a Krónikának az elemző.
„És végül nem lehet elmenni amellett, hogy
az a hatóságok – beleértve a Diana Şoşoacă esetében feltűnő gyorsasággal reagáló alkotmánybíróságot is – előtt ismert volt, arra – legalább november 13-14-étől – a médiában is voltak a választás megsemmisítéséhez felhasznált titkosszolgálati bizonyítékoknál sokkal egyértelműbb adatok.
Így az alkotmánybíróság feladata az lett volna, ha komolyan veszi az elnökválasztást megsemmisítő saját katasztrofális döntésének indokolásában (4. pont) dőlt betűvel kiemelt kötelezettségét, hogy »az alkotmány 146. cikk f) betűje szerint, az alkotmánybíróság feladata őrködni az elnökválasztási folyamat tiszteletben tartása felett« és azt a saját maga felállított követelményt is, hogy ezt nem lehet restriktív módon értelmezni. Márpedig
És nem lehet elmenni amellett sem, hogy az egész román politikai rendszernek és felépítménynek okozott, egyelőre felmérhetetlen méretű és időtartamú károkon kívül az alkotmánybíróság 9 tagja ürügyet szolgáltathat egy NATO és Oroszország közötti valódi háború kirobbantásához is, hiszen egyes külföldi háborúpárti vezetők, a már említett, a kormányzati pozíciójában az utolsókat rúgó Blinken, vagy a súlyos belpolitikai válságát egy ukrajnai katonai beavatkozással elrejteni próbáló Macron francia elnök egyelőre nem létező, vagy nyilvánosan nem elérhető bizonyítékok alapján fejezik ki mély aggodalmaikat, egyes román véleményvezérek (például Bogdan Chireac, de mások is) pedig már a NATO 5. cikkelyének aktiválását követelik” – emlékeztetett Pászkán Zsolt.
Felvetettük: nem kellett volna várni az első forduló eredményének hitelesítésével, ha már újraszámoltatták a szavazatokat? Az elemző szerint éppen ez az egyik újabb kérdőjel, amely az elnökválasztást megsemmisítő döntés fényében még hangsúlyosabbá vált.
„Egyrészt
És ha már a magyarázatoknál tartanak, az alkotmánybíróság tagjai azt is tisztázhatnák, hogy hivatalból kezdeményezték-e a végül az elnökválasztás megsemmisítéséhez vezető példátlan döntést, vagy bejelentésre tették. És ha ez utóbbi, akkor a bejelentést tevőknek volt-e joguk a választás megsemmisítését követelni a választási (rész)eredmény alkotmánybíróság általi hitelesítése után?” – hangsúlyozta a Magyar Külügyi Intézet elemzője.
Kérdésünkre, hogy most mi lehet a pártok stratégiája, fennmarad-e az elitváltó hangulat, a szakértő rámutatott: a jelenlegi helyzetben az összes Európa-párti parlamenti párt (talán az RMDSZ kivételével) óriási hitelességi hiánnyal küzd, hiszen egyértelműen ezek és a mandátumát végül – egyelőre korlátlan időre – meghosszabbító, magát a politikai hitelessége mélypontjára leküzdő magyarellenes Klaus Iohannis a fő haszonélvezői ennek az akciónak. Ami – az alkotmánybíróság saját indokolásában szereplő jogászkodása alapján – akár a választásokból való kizárásukhoz is vezethetne.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mielőbb meg kell alakulnia az új parlamentnek és kormánynak, mert ezen intézmények nélkül „pillanatok alatt a teljes káoszba fordul az ország”.
„Ez persze nem fog megtörténni. Egyelőre nem lehet látni, pontosan hogyan képzelik el a jövőt, mennyire lesz működőképes a parlamentben meglévő, az idő előrehaladásával és a gazdasági és politikai szempontból is nehéznek ígérkező kormányzás nehézségei miatt bizonytalan méretű Európa-párti többség, különösen úgy, hogy az év elején mindezen nehézségeket egy új, nulláról újrakezdett elnökválasztás előkészületei is tetézni fogják, tehát az első hónapok cirkuszokkal és kampányokkal telnek majd. Itt üthet vissza az alkotmánybíróság döntése, hiszen
Persze a mostani káosz és jogi bizonytalanság akár azzal is járhat, hogy a választók jelentős része újra elfordul majd a választásoktól, ami – talán – nem is lenne ellenére az Európa-párti erőknek és az azzal egy gyékényen áruló eurokráciának és egyéb mélyállamoknak sem” – ecsetelte Pászkán.
Különbözőképpen reagáltak a román parlamenti pártok vezetői a bukaresti alkotmánybíróság (CCR) pénteki határozatára, amelyben érvénytelenítette az államelnök-választás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét.
Kérdésünkre, miszerint fennáll-e a veszélye erőszakos megmozdulásoknak a talárosok döntése miatt, az elemző leszögezte: ez egyáltalán nem zárható ki. „Bár a most hátrányt szenvedő pártok közül az AUR egyelőre nyugalomra int, de egyrészt nem egyértelmű, hogy milyen mértékben tekinthető George Simion a párt valódi (nem jogi értelemben) vezetőjének, illetve miként viszonyulnának esetleges, többé-kevésbé spontán reakciókhoz. Ennek egyelőre nincs jele, de úgy vélem, még túl kevés idő telt el a döntés óta, hogy teljesen megnyugodhatnánk.
– mutatott rá a Krónikának Pászkán Zsolt.
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
Nicușor Dan államfő és az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn közösen felkeresi a konstancai katonai kikötőt és a Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot – tájékoztatott az elnöki hivatal.
Szeptember 1-től kezdve a betegek online bejelentést tehetnek azokról az orvosokról, akik visszaélésszerűen utalják őket állami kórházakból magánrendelőkbe.
A parlament két házának plénuma külön ülésezik hétfőn 16 órától, majd este 19 órától együttes üléseket is tart a képviselőház és a szenátus. Ezeken a Bolojan-kormány rendre felelősséget vállal a második deficitcsökkentő csomagért.
Nem jutottak dűlőre a bukaresti koalíciós pártok a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába foglalt közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő vasárnap kijelentette, hogy csak a parlamenti pártokkal való megállapodást követően hozza nyilvánosságra a hírszerző szolgálatok élére jelölendő személyek nevét.
Az ügyfélszolgálat felfüggesztésével tiltakoznak hétfőtől a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen a közigazgatásban dolgozók.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a magánszemélyek számára szóló roncsautóprogram legkésőbb szeptember végén elindul. A program teljes költségvetése 200 millió lej.
szóljon hozzá!