Elemző: felelőtlenül döntött az alkotmánybíróság, kérdéses, mennyire megalapozottak a titkosszolgálati dokumentumok

Ne feledjük, hogy a 9 alkotmánybíró a döntésével akár meg is semmisítheti annak a majdnem 600 ezer magyarnak az óriási teljesítményét, akik minden ellenérzésüket félretéve elmentek az RMDSZ, valamint az EMSZ és az MPSZ jelöltjeit is tartalmazó listára szavazni, hiszen a hiperprogresszív Vlad Gheorghe már a parlamenti választás megsemmisítését is követelte, és bár ez eddig nem sikerült neki, mivel a Központi Választási Iroda elutasította a beadványát, a román törvényhozás az eddiginél is súlyosabb, és ezúttal jogi jellegűnek is nevezhető legitimitási hiányossággal, sőt válsággal fog küzdeni” – vélekedett Pászkán.

Ez csak az USA és az azt kiszolgáló román mélyállami, illetve politikai és médiakonglomerátumok »hibrid háborújának« a része. Lásd Anthony Blinken december 5-i, tehát az alkotmánybíróság döntése előtti és azt akár befolyásolni is képes nyilatkozatát az EBESZ-ülésen, melyben olyasmire – a román hatóságok leleplezésére – hivatkozik bizonyítékként, ami – legalábbis egyelőre – egyáltalán nem létezik. Mint ahogy ugyanezen tényezők által évtizedek óta folytatott magyar- és Magyarország-ellenes »hibrid háborúja« részének lehet tekinteni azt, hogy a 9 alkotmánybíró (köztük az RMDSZ által jelölt is) úgy hivatkozik egy Magyarországot érintő 2016-os ügyre (Karácsony és mások kontra Magyarország), hogy annak semmi köze sincs sem a román elnökválasztáshoz, de még a saját maguk által is bizonyítani kívánt jogelvhez. Ugyanis ők a választáshoz és a választhatósághoz való jog alátámasztásához hivatkoznak a fenti, a parlamenti többség és kisebbség viszonyával és a parlamenti viselkedési szabályokkal kapcsolatos ügyre. Jó lenne, ha legalább Varga Attila alkotmánybíró magyarázatot adna arra, hogy miért volt annyira fontos és elengedhetetlen egy ilyen hivatkozás beiktatása” – mutatott rá a Krónikának az elemző.

„És végül nem lehet elmenni amellett, hogy

az a hatóságok – beleértve a Diana Şoşoacă esetében feltűnő gyorsasággal reagáló alkotmánybíróságot is – előtt ismert volt, arra – legalább november 13-14-étől – a médiában is voltak a választás megsemmisítéséhez felhasznált titkosszolgálati bizonyítékoknál sokkal egyértelműbb adatok.

Így az alkotmánybíróság feladata az lett volna, ha komolyan veszi az elnökválasztást megsemmisítő saját katasztrofális döntésének indokolásában (4. pont) dőlt betűvel kiemelt kötelezettségét, hogy »az alkotmány 146. cikk f) betűje szerint, az alkotmánybíróság feladata őrködni az elnökválasztási folyamat tiszteletben tartása felett« és azt a saját maga felállított követelményt is, hogy ezt nem lehet restriktív módon értelmezni. Márpedig

És nem lehet elmenni amellett sem, hogy az egész román politikai rendszernek és felépítménynek okozott, egyelőre felmérhetetlen méretű és időtartamú károkon kívül az alkotmánybíróság 9 tagja ürügyet szolgáltathat egy NATO és Oroszország közötti valódi háború kirobbantásához is, hiszen egyes külföldi háborúpárti vezetők, a már említett, a kormányzati pozíciójában az utolsókat rúgó Blinken, vagy a súlyos belpolitikai válságát egy ukrajnai katonai beavatkozással elrejteni próbáló Macron francia elnök egyelőre nem létező, vagy nyilvánosan nem elérhető bizonyítékok alapján fejezik ki mély aggodalmaikat, egyes román véleményvezérek (például Bogdan Chireac, de mások is) pedig már a NATO 5. cikkelyének aktiválását követelik” – emlékeztetett Pászkán Zsolt.

korábban írtuk

Kérdéses, miért hitelesítették az első forduló eredményét

Felvetettük: nem kellett volna várni az első forduló eredményének hitelesítésével, ha már újraszámoltatták a szavazatokat? Az elemző szerint éppen ez az egyik újabb kérdőjel, amely az elnökválasztást megsemmisítő döntés fényében még hangsúlyosabbá vált.

„Egyrészt

És ha már a magyarázatoknál tartanak, az alkotmánybíróság tagjai azt is tisztázhatnák, hogy hivatalból kezdeményezték-e a végül az elnökválasztás megsemmisítéséhez vezető példátlan döntést, vagy bejelentésre tették. És ha ez utóbbi, akkor a bejelentést tevőknek volt-e joguk a választás megsemmisítését követelni a választási (rész)eredmény alkotmánybíróság általi hitelesítése után?” – hangsúlyozta a Magyar Külügyi Intézet elemzője.

A hitelesség hiányával küzdő pártok és Iohannis az alkotmánybíróság döntésének fő haszonélvezői

Kérdésünkre, hogy most mi lehet a pártok stratégiája, fennmarad-e az elitváltó hangulat, a szakértő rámutatott: a jelenlegi helyzetben az összes Európa-párti parlamenti párt (talán az RMDSZ kivételével) óriási hitelességi hiánnyal küzd, hiszen egyértelműen ezek és a mandátumát végül – egyelőre korlátlan időre – meghosszabbító, magát a politikai hitelessége mélypontjára leküzdő magyarellenes Klaus Iohannis a fő haszonélvezői ennek az akciónak. Ami – az alkotmánybíróság saját indokolásában szereplő jogászkodása alapján – akár a választásokból való kizárásukhoz is vezethetne.

korábban írtuk

Kelemen Hunor: mielőbb új parlament, kormány kell, mielőtt teljes káoszba fordul az ország

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mielőbb meg kell alakulnia az új parlamentnek és kormánynak, mert ezen intézmények nélkül „pillanatok alatt a teljes káoszba fordul az ország”.

„Ez persze nem fog megtörténni. Egyelőre nem lehet látni, pontosan hogyan képzelik el a jövőt, mennyire lesz működőképes a parlamentben meglévő, az idő előrehaladásával és a gazdasági és politikai szempontból is nehéznek ígérkező kormányzás nehézségei miatt bizonytalan méretű Európa-párti többség, különösen úgy, hogy az év elején mindezen nehézségeket egy új, nulláról újrakezdett elnökválasztás előkészületei is tetézni fogják, tehát az első hónapok cirkuszokkal és kampányokkal telnek majd. Itt üthet vissza az alkotmánybíróság döntése, hiszen

Persze a mostani káosz és jogi bizonytalanság akár azzal is járhat, hogy a választók jelentős része újra elfordul majd a választásoktól, ami – talán – nem is lenne ellenére az Európa-párti erőknek és az azzal egy gyékényen áruló eurokráciának és egyéb mélyállamoknak sem” – ecsetelte Pászkán.

korábban írtuk

„Igazságos megoldás”, „Jó hír”, „Anarchia”, „Államcsíny” – Eltérően reagáltak a pártelnökök az államfőválasztás lefújására

Különbözőképpen reagáltak a román parlamenti pártok vezetői a bukaresti alkotmánybíróság (CCR) pénteki határozatára, amelyben érvénytelenítette az államelnök-választás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét.

Kérdésünkre, miszerint fennáll-e a veszélye erőszakos megmozdulásoknak a talárosok döntése miatt, az elemző leszögezte: ez egyáltalán nem zárható ki. „Bár a most hátrányt szenvedő pártok közül az AUR egyelőre nyugalomra int, de egyrészt nem egyértelmű, hogy milyen mértékben tekinthető George Simion a párt valódi (nem jogi értelemben) vezetőjének, illetve miként viszonyulnának esetleges, többé-kevésbé spontán reakciókhoz. Ennek egyelőre nincs jele, de úgy vélem, még túl kevés idő telt el a döntés óta, hogy teljesen megnyugodhatnánk.

– mutatott rá a Krónikának Pászkán Zsolt.

korábban írtuk

Érvénytelenítette az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét

Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.