
Földrengés. Călin Georgescu szélsőjobbos jelölt elnökválasztási sikere hatalmas meglepetésként ért mindenkit
Fotó: Haáz Vince
A választók egy része belefáradt a szuper választási évbe, másrészt sokak – köztük a fiatalok – szimpatizálnak az autokratikus társadalmi berendezkedéssel – többek között ezzel magyarázta a Krónikának Pászkán Zsolt elemző a szélsőjobbos jelölt, Călin Georgescu győzelmét a romániai elnökválasztás első fordulójában. Emellett a diaszpórából érkező szavazatokat is olyan országokban kapta, ahol az elmúlt években nőtt a szuverenista politikusok támogatása, ami az ottani románokra is kihatott.
2024. november 25., 14:002024. november 25., 14:00
2024. november 25., 18:102024. november 25., 18:10
Földrengéssel ért fel a romániai közéletben a függetlenként induló szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu győzelme az elnökválasztás első fordulójában. A Krónika Pászkán Zsolt elemzőt, a Magyar Külügyi intézet nagybányai születésű szakértőjét kérdezte a lehetséges okokról.
Elöljáróban arra voltunk kíváncsiak, vajon mi lehet a gyakorlatilag a semmiből felbukkant Călin Georgescu sikerének az oka. Benne lehet az, hogy a mainstream sajtó olyan intenzitással ütötte Ciolacut és Simiont, hogy a híveik részénél célt is ért az ellenük folytatott kampány, ezért inkább Georgescuhoz vándoroltak át?

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján – prezenta.roaep.ro – közzétett adatok szerint lezárult a szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése a romániai elnökválasztáson.
Az elemző rámutatott:
„Egyrészt nem zárható ki, hogy a választók egyszerűen belefáradtak a 2024-es szuper választási évbe (fél év alatt 4 választási forduló, mert a helyhatósági és az EP-választás egyszerre volt) és a négy éve szinte szünet nélkül zajló politikai zaklatottságba: széteső koalíciók, széteső pártok, új koalíciók alakulása, kormányfők váltása menet közben, miközben minden ilyen változást a politikusok és a pártok között hónapokig tartó üzengetések előztek meg. Miközben a politikai színpad meghatározó pártjai mindig ugyanazokat a gyatrábbnál gyatrább politikusokat akarták letolni a torkukon. Másrészt
Elég csak a magyar nyelvű »progresszív« kiadványokba beleolvasni, hogy lépten-nyomon beleütközzünk a kommunista korszakot így vagy úgy felmentő, tompító valóságértelmezésekbe (volt kommunista apparatcsikok mentegetése, antikapitalista, dekonstruktivista társadalommérnökösködések terjesztése), hogy
– fejtette ki a politikai szakértő.

Călin Georgescu független, megnyilvánulásai alapján szélsőjobboldalinak elkönyvelhető jelölt elnökválasztási győzelme jókora döbbenetet váltott ki a nyugati sajtóban, míg az orosz média az oroszpárti jelölt sikerét méltatja.
„És nem utolsó sorban a diaszpórából szerzett kb. 400 000 szavazat zömmel olyan országokból érkezett (Németország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország stb.), ahol a legutóbbi választásokon megerősödtek a rendszerkritikus pártok, ami – nagyon valószínű módon – az ottani romániai diaszpóra tagjaira is kihatott. Ha ezeket az elemeket összeadjuk, akkor könnyen összejön Georgescu kb. 2,1 millió szavazata. Ha ezeket még TikTok-trollkodásokkal és egyéb hasonlóan – intézményi vagy sem – eszközökkel is megtámogatták, akkor mindez még egyszerűbb. Ráadásul

„A történelem végnapjait” emlegette az elnökválasztás első fordulójának részleges eredményeit kommentálva hétfőn Lucian Romaşcanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője a Facebook-oldalán.
Kérdésünkre, hogy mindezek után átrendeződhet-e a romániai politikai tér, még jobban előre törhetnek a szélsőséges erők, rámutatott: az előzetes eredmények alapján rendkívül nehéz erre válaszolni. A részvétel (akárcsak fél évvel ezelőtt, a júniusi helyhatósági és az EP-választáson) nagyjából 50 százalékos, azaz a választók fele nem ment el sem júniusban, sem most, november végén.
„Csakhogy nem tudjuk, hogy ugyanaz a fele, vagy ennél bonyolultabb a képlet. Ha az előbbi, akkor egyértelműen a két kormánypárt szavazói büntettek, hiszen George Simion nagyjából (enyhe csökkenéssel) hozta az AUR júniusi eredményét, Lasconi pedig jobban szerepelt, mint pártja az idén. És akkor
Ez, miközben Georgescunak joga lesz bárkit jelölni kormányfőnek, meglehetősen érdekes, és – főleg – aggasztó fejleményekhez vezethet, hiszen a kormányfő kijelölése után az elnöknek már szinte semmilyen hatása nem lesz az új kormány tevékenységére és politikájára” – figyelmeztetett Pászkán Zsolt.

Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.
Felvetésünkre, hogy ez vajon azt jelenti: a második fordulóban jöhet az anti-establishment Georgescu győzelme, vagy bárki is lesz az ellenfele, megismétlődhet a 2000-es forgatókönyv, az elemző kifejtette,
Ebben az esetben jóval nehezebb lenne Georgescu dolga, hiszen a most rá, Simionra és Cristian Terheşre leadott 3,4 millió szavazat állna szemben egy hasonló részvétel melletti 5-6 millió szavazattal – de Romániában már semmi sem biztos.

Elena Lasconi juthat az elnökválasztás második fordulójába Călin Georgescu mellett a szavazatok szinte száz százalékos feldolgozottsága szerinti eredmények alapján.
Kérdésünkre, mi lehet ezek után George Simion és Marcel Ciolacu sorsa, Pászkán hangsúlyozta:
cserébe felajánlva neki egy platformot, melyen keresztül megvalósíthatja az „Étel. Víz. Energia” programját. „Marcel Ciolacunak viszont nagy valószínűséggel nagyon meg kell küzdenie a párton belüli ellentáborokkal és ha nem is kell majd olyan gyorsan távoznia, mint Nicolae Ciucának a PNL éléről, egyáltalán nem biztos, hogy el tudja kerülni a sorsát. És akkor megnyílhat az út egy olyan parlamenten belüli átrendeződésre, mely egy 30-40 százalékos rendszerkritikus tábort gyorsan 55-65 százalékosra növelhet volt PSD-s és PNL-s képviselőkkel együtt” – mutatott rá Pászkán Zsolt.
Arra is kíváncsiak voltunk, mi okozhatta, hogy az összes közvélemény-kutató ennyire „elmérte” az eredményt. „Több tényező is okozta ezt a jelentős eltérést a mérések és a valóság között. Az első és – talán – a legfontosabb, hogy
A másik ok az lehetett, hogy a megkérdezettek jelentős része nem volt őszinte – vagy nem válaszolt, vagy mondott egy olyan jelöltet, akit a külvilág által elfogadhatónak tartott, a régiótól, a település jellegétől függően. És végül nem lehet kizárni azt sem, hogy a megrendelők által elvárt manipulált eredmények foglyaivá váltak és egy adott pillanatban beindult a csordaszellem, senki sem mert előállni egy olyan eredménnyel, mely radikálisan eltért a többiekétől, mert még az intézmények esetében is működik a »Mit mond a világ« effektus” – hangsúlyozta a Krónikának Pászkán Zsolt.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
1 hozzászólás