Robban? A koalíciós pártok közötti, egyre mélyülő konfliktus miatt széteshet a kormány
Fotó: Gov.ro
Nem kizárható a bukaresti koalíciós kormány felbomlása a költségvetési hiány enyhítését célzó megszorítások miatt kirobbant vita nyomán – véli Barabás T. János. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a Krónikának a koalíciós konfliktus kapcsán elmondta, a Brüsszel által elvárt reformok egyikében sincs egyetértés a két párt között, és ha a PNL stratégái úgy látják, hogy ez megfordíthatja a népszerűségvesztést, még az ősszel a kormányból való kilépés mellett dönthet a párt. Amely egyébként várhatóan a magyarellenes retorikát is előveszi majd a jövő évi választási szuperév egymást érő kampányaiban. Magyar szempontból fontos lenne a jó szereplés az EP-választáson.
2023. augusztus 14., 09:112023. augusztus 14., 09:11
Egyáltalán nem esélytelen, hogy a bukaresti szociálliberális koalíciós kormány felbomlik – nyilatkozta a Krónikának Barabás T. János, a budapesti Külügyi intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű elemzőt – aki korábban Magyarország romániai és moldovai diplomáciai képviseletén is szolgált – annak kapcsán kérdeztük, hogy az utóbbi napokban heves vita tört ki a koalíció két alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között a költségvetési hiány enyhítéséhez szükséges megszorító intézkedések kapcsán.
Kérdésünkre, miszerint felrobbanhat-e a koalíció, illetve hogy egyáltalán mi a viták valós oka, Barabás T. leszögezte: könnyen meglehet, hogy szakad a bukaresti kormány.
„A szocialisták és a nemzeti liberálisok vezetői szorgalmasan figyelik a közvélemény-kutatásokat, így a júliusi CURS jelentés szerint a PSD 31 százalékos, a szélsőséges AUR 20 százalékos, a PNL 18 százalékos, a liberális USR 12 százalékos, az RMDSZ 4 százalékos szinten áll. A szocialistáknak van a legkiterjedtebb vidéki hálózatuk,
A két párt ugyan kereste eddig a kompromisszumot a gördülékeny kormányzás érdekében, hiszen óriási uniós és költségvetési forrásokat kellett szétosztani a vidéki klientúrájuk nagy örömére – a jövő évi választások során pedig a pártok ez utóbbi csoportok segítségétől függenek. A legutóbbi kormányátalakítás során a PSD megtartotta a közlekedési tárcát, amely főleg Moldovában és Dél-Romániában épít jelenleg infrastruktúrát, autópályákat, így mozgósíthatóvá válnak az ottani szavazók Ciolacuék számára. A PNL mozdonya az Adrian Veștea vezette fejlesztési minisztérium, amely elsősorban az erdélyi és munténiai érdekcsoportokat kellene összefogja” – emlékeztetett az elemző.
Barabás T. János rámutatott: kitűnik, hogy a 2024-es választások nagy tétje a PNL és az AUR közötti vetélkedés lesz Erdélyben, ahol a PSD kevésbé erős.
„Mindez azt is jelenti, hogy
A két kormánypárt ezen feladatmegosztási stratégiáját kezdte ki az elmúlt hónapokban a PNL népszerűségvesztése, a reformok elmaradása, és az uniós pénzekről való lekésés. Utóbbi források megszerzéséhez viszont Brüsszel feltétele a különleges nyugdíjak mérséklése, az adminisztratív reform gyorsítása, és költségvetési hiány csökkentése” – idézte fel az elemző.
Kiemelte: ezek közül egyik feladatban sincs egyetértés a két párt között.
„A PNL kevésbé vágná meg az erőszakszervezetekben dolgozók nyugdíját (számítanak rájuk Erdélyben), az adminisztratív reform (például a megyék átrendezése eurórégiókká) szétesett a korrupt klientúrarendszer labirintusában, a megugró költségvetési hiány kezelésében pedig politikai konfliktus robbant ki. A nemzeti-liberálisok nem növelnék a vállalkozói adót, míg a PSD igen, csökkentenék a kormányzati ügynökségek, hivatalok számát, míg a PSD a választóit védve nem tenne ilyet. Ugyancsak a PNL bevetné a titkosszolgálatokat és az ügyészségeket az adócsalás ellen, amit a nyugati cégek haragjától tartva a PSD kerülne. Az ősz elején
Meglátásomban a PNL inkább azt az utat fogja választani, hogy marad a kormányban, de élesen bírálja majd a szocialistákat, mintha ellenzékben lenne” – hangsúlyozta Barabás T.
Rákérdeztünk arra, mi lehet mindennek a politikai és gazdasági következménye Románia számára. Az elemző úgy felelt, a bukaresti politika kiszámíthatatlan, nem lehet tudni, mi zajlik a kulisszák mögött. „Az ország modernizálása nagymértékben az Egyesült Államoktól függ (atomerőművek, LNG, hadiipar, katonai beszerzések, IT), és Washington aggodalmasan figyeli a kínai Lenovo romániai erősödését, és a zavaros katonai beszerzéseket, lásd a hadihajók vásárlásának botrányait. Márpedig
Az ukrajnai háború szomszédságában Washington rendet akar a stratégiailag fontos Romániában. A gazdaságot jelentősen sújtja a politikai zűrzavar, bár a bukaresti politika egyik válságból a másikba bukdácsol évtizedek óta, így mondhatni ez a »business as usual». A gond csak az, hogy a gazdaság alacsony hatékonyságú, a fejlett technológia kevésbé jön be az országba a kormányzati politikák hibája miatt is, lásd az adóügyi káoszt. Márpedig a legnagyobb pénzforgalmat lebonyolító vállalatok mind külföldiek, és kivéve az osztrák OMV-Petromot és a francia Renault-tulajdonban lévő Daciát, a többi nagyvállalat mind külföldi szupermarketlánc, vagyis a gazdaságot még mindig a fogyasztás húzza. Ez pedig nem mehet hosszútávon büntetlenül, mert technológia alig jön be, a profit pedig majd mind kimegy az országból, a kereskedelem nem húzza fel az új digitális gazdaságot megfelelően. Nem úgy néz ki, hogy ezen kihívásoknak a bukaresti civakodó páros meg tudna felelni” – figyelmeztetett az elemző.
Felvetésünkre, hogy ennek milyen vonzatai lehetnek magyar szempontból, Barabás T. János kiemelte: ami minket illet, természetes, hogy
„A legfőbb politikai kihívás az RMDSZ számára szerintem a jövő nyári európai parlamenti választásokon való jó szereplés, mert ez elősegíti a 2024-es őszi önkormányzati és parlamenti választások utáni szövetségkötéseket” – hangsúlyozta a Krónikának a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!