
Robban? A koalíciós pártok közötti, egyre mélyülő konfliktus miatt széteshet a kormány
Fotó: Gov.ro
Nem kizárható a bukaresti koalíciós kormány felbomlása a költségvetési hiány enyhítését célzó megszorítások miatt kirobbant vita nyomán – véli Barabás T. János. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a Krónikának a koalíciós konfliktus kapcsán elmondta, a Brüsszel által elvárt reformok egyikében sincs egyetértés a két párt között, és ha a PNL stratégái úgy látják, hogy ez megfordíthatja a népszerűségvesztést, még az ősszel a kormányból való kilépés mellett dönthet a párt. Amely egyébként várhatóan a magyarellenes retorikát is előveszi majd a jövő évi választási szuperév egymást érő kampányaiban. Magyar szempontból fontos lenne a jó szereplés az EP-választáson.
2023. augusztus 14., 09:112023. augusztus 14., 09:11
Egyáltalán nem esélytelen, hogy a bukaresti szociálliberális koalíciós kormány felbomlik – nyilatkozta a Krónikának Barabás T. János, a budapesti Külügyi intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű elemzőt – aki korábban Magyarország romániai és moldovai diplomáciai képviseletén is szolgált – annak kapcsán kérdeztük, hogy az utóbbi napokban heves vita tört ki a koalíció két alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között a költségvetési hiány enyhítéséhez szükséges megszorító intézkedések kapcsán.
Kérdésünkre, miszerint felrobbanhat-e a koalíció, illetve hogy egyáltalán mi a viták valós oka, Barabás T. leszögezte: könnyen meglehet, hogy szakad a bukaresti kormány.
„A szocialisták és a nemzeti liberálisok vezetői szorgalmasan figyelik a közvélemény-kutatásokat, így a júliusi CURS jelentés szerint a PSD 31 százalékos, a szélsőséges AUR 20 százalékos, a PNL 18 százalékos, a liberális USR 12 százalékos, az RMDSZ 4 százalékos szinten áll. A szocialistáknak van a legkiterjedtebb vidéki hálózatuk,
A két párt ugyan kereste eddig a kompromisszumot a gördülékeny kormányzás érdekében, hiszen óriási uniós és költségvetési forrásokat kellett szétosztani a vidéki klientúrájuk nagy örömére – a jövő évi választások során pedig a pártok ez utóbbi csoportok segítségétől függenek. A legutóbbi kormányátalakítás során a PSD megtartotta a közlekedési tárcát, amely főleg Moldovában és Dél-Romániában épít jelenleg infrastruktúrát, autópályákat, így mozgósíthatóvá válnak az ottani szavazók Ciolacuék számára. A PNL mozdonya az Adrian Veștea vezette fejlesztési minisztérium, amely elsősorban az erdélyi és munténiai érdekcsoportokat kellene összefogja” – emlékeztetett az elemző.
Barabás T. János rámutatott: kitűnik, hogy a 2024-es választások nagy tétje a PNL és az AUR közötti vetélkedés lesz Erdélyben, ahol a PSD kevésbé erős.
„Mindez azt is jelenti, hogy
A két kormánypárt ezen feladatmegosztási stratégiáját kezdte ki az elmúlt hónapokban a PNL népszerűségvesztése, a reformok elmaradása, és az uniós pénzekről való lekésés. Utóbbi források megszerzéséhez viszont Brüsszel feltétele a különleges nyugdíjak mérséklése, az adminisztratív reform gyorsítása, és költségvetési hiány csökkentése” – idézte fel az elemző.
Kiemelte: ezek közül egyik feladatban sincs egyetértés a két párt között.
„A PNL kevésbé vágná meg az erőszakszervezetekben dolgozók nyugdíját (számítanak rájuk Erdélyben), az adminisztratív reform (például a megyék átrendezése eurórégiókká) szétesett a korrupt klientúrarendszer labirintusában, a megugró költségvetési hiány kezelésében pedig politikai konfliktus robbant ki. A nemzeti-liberálisok nem növelnék a vállalkozói adót, míg a PSD igen, csökkentenék a kormányzati ügynökségek, hivatalok számát, míg a PSD a választóit védve nem tenne ilyet. Ugyancsak a PNL bevetné a titkosszolgálatokat és az ügyészségeket az adócsalás ellen, amit a nyugati cégek haragjától tartva a PSD kerülne. Az ősz elején
Meglátásomban a PNL inkább azt az utat fogja választani, hogy marad a kormányban, de élesen bírálja majd a szocialistákat, mintha ellenzékben lenne” – hangsúlyozta Barabás T.
Rákérdeztünk arra, mi lehet mindennek a politikai és gazdasági következménye Románia számára. Az elemző úgy felelt, a bukaresti politika kiszámíthatatlan, nem lehet tudni, mi zajlik a kulisszák mögött. „Az ország modernizálása nagymértékben az Egyesült Államoktól függ (atomerőművek, LNG, hadiipar, katonai beszerzések, IT), és Washington aggodalmasan figyeli a kínai Lenovo romániai erősödését, és a zavaros katonai beszerzéseket, lásd a hadihajók vásárlásának botrányait. Márpedig
Az ukrajnai háború szomszédságában Washington rendet akar a stratégiailag fontos Romániában. A gazdaságot jelentősen sújtja a politikai zűrzavar, bár a bukaresti politika egyik válságból a másikba bukdácsol évtizedek óta, így mondhatni ez a »business as usual». A gond csak az, hogy a gazdaság alacsony hatékonyságú, a fejlett technológia kevésbé jön be az országba a kormányzati politikák hibája miatt is, lásd az adóügyi káoszt. Márpedig a legnagyobb pénzforgalmat lebonyolító vállalatok mind külföldiek, és kivéve az osztrák OMV-Petromot és a francia Renault-tulajdonban lévő Daciát, a többi nagyvállalat mind külföldi szupermarketlánc, vagyis a gazdaságot még mindig a fogyasztás húzza. Ez pedig nem mehet hosszútávon büntetlenül, mert technológia alig jön be, a profit pedig majd mind kimegy az országból, a kereskedelem nem húzza fel az új digitális gazdaságot megfelelően. Nem úgy néz ki, hogy ezen kihívásoknak a bukaresti civakodó páros meg tudna felelni” – figyelmeztetett az elemző.
Felvetésünkre, hogy ennek milyen vonzatai lehetnek magyar szempontból, Barabás T. János kiemelte: ami minket illet, természetes, hogy
„A legfőbb politikai kihívás az RMDSZ számára szerintem a jövő nyári európai parlamenti választásokon való jó szereplés, mert ez elősegíti a 2024-es őszi önkormányzati és parlamenti választások utáni szövetségkötéseket” – hangsúlyozta a Krónikának a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!