Robban? A koalíciós pártok közötti, egyre mélyülő konfliktus miatt széteshet a kormány
Fotó: Gov.ro
Nem kizárható a bukaresti koalíciós kormány felbomlása a költségvetési hiány enyhítését célzó megszorítások miatt kirobbant vita nyomán – véli Barabás T. János. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a Krónikának a koalíciós konfliktus kapcsán elmondta, a Brüsszel által elvárt reformok egyikében sincs egyetértés a két párt között, és ha a PNL stratégái úgy látják, hogy ez megfordíthatja a népszerűségvesztést, még az ősszel a kormányból való kilépés mellett dönthet a párt. Amely egyébként várhatóan a magyarellenes retorikát is előveszi majd a jövő évi választási szuperév egymást érő kampányaiban. Magyar szempontból fontos lenne a jó szereplés az EP-választáson.
2023. augusztus 14., 09:112023. augusztus 14., 09:11
Egyáltalán nem esélytelen, hogy a bukaresti szociálliberális koalíciós kormány felbomlik – nyilatkozta a Krónikának Barabás T. János, a budapesti Külügyi intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű elemzőt – aki korábban Magyarország romániai és moldovai diplomáciai képviseletén is szolgált – annak kapcsán kérdeztük, hogy az utóbbi napokban heves vita tört ki a koalíció két alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között a költségvetési hiány enyhítéséhez szükséges megszorító intézkedések kapcsán.
Kérdésünkre, miszerint felrobbanhat-e a koalíció, illetve hogy egyáltalán mi a viták valós oka, Barabás T. leszögezte: könnyen meglehet, hogy szakad a bukaresti kormány.
„A szocialisták és a nemzeti liberálisok vezetői szorgalmasan figyelik a közvélemény-kutatásokat, így a júliusi CURS jelentés szerint a PSD 31 százalékos, a szélsőséges AUR 20 százalékos, a PNL 18 százalékos, a liberális USR 12 százalékos, az RMDSZ 4 százalékos szinten áll. A szocialistáknak van a legkiterjedtebb vidéki hálózatuk,
A két párt ugyan kereste eddig a kompromisszumot a gördülékeny kormányzás érdekében, hiszen óriási uniós és költségvetési forrásokat kellett szétosztani a vidéki klientúrájuk nagy örömére – a jövő évi választások során pedig a pártok ez utóbbi csoportok segítségétől függenek. A legutóbbi kormányátalakítás során a PSD megtartotta a közlekedési tárcát, amely főleg Moldovában és Dél-Romániában épít jelenleg infrastruktúrát, autópályákat, így mozgósíthatóvá válnak az ottani szavazók Ciolacuék számára. A PNL mozdonya az Adrian Veștea vezette fejlesztési minisztérium, amely elsősorban az erdélyi és munténiai érdekcsoportokat kellene összefogja” – emlékeztetett az elemző.
Barabás T. János rámutatott: kitűnik, hogy a 2024-es választások nagy tétje a PNL és az AUR közötti vetélkedés lesz Erdélyben, ahol a PSD kevésbé erős.
„Mindez azt is jelenti, hogy
A két kormánypárt ezen feladatmegosztási stratégiáját kezdte ki az elmúlt hónapokban a PNL népszerűségvesztése, a reformok elmaradása, és az uniós pénzekről való lekésés. Utóbbi források megszerzéséhez viszont Brüsszel feltétele a különleges nyugdíjak mérséklése, az adminisztratív reform gyorsítása, és költségvetési hiány csökkentése” – idézte fel az elemző.
Kiemelte: ezek közül egyik feladatban sincs egyetértés a két párt között.
„A PNL kevésbé vágná meg az erőszakszervezetekben dolgozók nyugdíját (számítanak rájuk Erdélyben), az adminisztratív reform (például a megyék átrendezése eurórégiókká) szétesett a korrupt klientúrarendszer labirintusában, a megugró költségvetési hiány kezelésében pedig politikai konfliktus robbant ki. A nemzeti-liberálisok nem növelnék a vállalkozói adót, míg a PSD igen, csökkentenék a kormányzati ügynökségek, hivatalok számát, míg a PSD a választóit védve nem tenne ilyet. Ugyancsak a PNL bevetné a titkosszolgálatokat és az ügyészségeket az adócsalás ellen, amit a nyugati cégek haragjától tartva a PSD kerülne. Az ősz elején
Meglátásomban a PNL inkább azt az utat fogja választani, hogy marad a kormányban, de élesen bírálja majd a szocialistákat, mintha ellenzékben lenne” – hangsúlyozta Barabás T.
Rákérdeztünk arra, mi lehet mindennek a politikai és gazdasági következménye Románia számára. Az elemző úgy felelt, a bukaresti politika kiszámíthatatlan, nem lehet tudni, mi zajlik a kulisszák mögött. „Az ország modernizálása nagymértékben az Egyesült Államoktól függ (atomerőművek, LNG, hadiipar, katonai beszerzések, IT), és Washington aggodalmasan figyeli a kínai Lenovo romániai erősödését, és a zavaros katonai beszerzéseket, lásd a hadihajók vásárlásának botrányait. Márpedig
Az ukrajnai háború szomszédságában Washington rendet akar a stratégiailag fontos Romániában. A gazdaságot jelentősen sújtja a politikai zűrzavar, bár a bukaresti politika egyik válságból a másikba bukdácsol évtizedek óta, így mondhatni ez a »business as usual». A gond csak az, hogy a gazdaság alacsony hatékonyságú, a fejlett technológia kevésbé jön be az országba a kormányzati politikák hibája miatt is, lásd az adóügyi káoszt. Márpedig a legnagyobb pénzforgalmat lebonyolító vállalatok mind külföldiek, és kivéve az osztrák OMV-Petromot és a francia Renault-tulajdonban lévő Daciát, a többi nagyvállalat mind külföldi szupermarketlánc, vagyis a gazdaságot még mindig a fogyasztás húzza. Ez pedig nem mehet hosszútávon büntetlenül, mert technológia alig jön be, a profit pedig majd mind kimegy az országból, a kereskedelem nem húzza fel az új digitális gazdaságot megfelelően. Nem úgy néz ki, hogy ezen kihívásoknak a bukaresti civakodó páros meg tudna felelni” – figyelmeztetett az elemző.
Felvetésünkre, hogy ennek milyen vonzatai lehetnek magyar szempontból, Barabás T. János kiemelte: ami minket illet, természetes, hogy
„A legfőbb politikai kihívás az RMDSZ számára szerintem a jövő nyári európai parlamenti választásokon való jó szereplés, mert ez elősegíti a 2024-es őszi önkormányzati és parlamenti választások utáni szövetségkötéseket” – hangsúlyozta a Krónikának a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dróntámadás gyanújával vizsgálják a Szulina közelében szerdán kigyulladt teherhajó ügyét, miközben két drón is behatolt Románia légterébe. A Tulcea megyei lakosságot többször riasztották, a román légtér védelmére spanyol vadászgépek emelkedtek a magasba.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia október 15-én, csütörtökön este 7 órától várja a közönséget a „Constantin Silvestri” Nemzetközi Zenei Fesztivál XXXVI. évadja keretében megrendezett szimfonikus előadásra.
A legfőbb ügyészség szerdán megerősítette, hogy júliusban büntetőeljárást indított a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésével kapcsolatban benyújtott több mint 600 feljelentés nyomán.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt az 53 éves férfit, aki tavaly szeptemberben Baba Ana településen megverte 57 éves szeretőjét, majd autóval átgázolt rajta.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa szerdán úgy döntött, hogy az alakulat részt vesz a Luca Niculescu vezette kormányban. A kiszivárgott hírek szerint a baloldali alakulatnak 11 minisztere lehet az új kormányban.
Újabb használt C-130H típusú, négy légcsavaros teherszállító katonai repülőgépet adott át ingyenesen az Egyesült Államok Romániának.
A jelenlegi ügyvivő kormány fő erejét jelentő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi és képviselőházi frakciói szerdán úgy határoztak, hogy megszavazzák a Niculescu-kormány beiktatását, illetve arról is döntöttek, hogy a párt ellenzékbe vonul.
Elfogadta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely biztosítja a várandós nők számára a választott kísérő jelenlétéhez való jogot a vajúdás és a szülés ideje alatt.
A kiszivárgott névsor alapján a tárcák jelentős része a szociáldemokratákhoz kerülhet, miközben néhány minisztérium élére párton kívüli szakembereket neveznének ki.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ megszavazza azt a kormányt és kormányprogramot, amellyel Luca Niculescu a parlament elé áll, függetlenül attól, hogy szakértői kabinet alakul, vagy a PSD körül szerveződik meg a kormány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!