
Nyomoznak. A dák műkincsek ügyében nyomozó holland rendőrség szerint Hollandia északi részéből érkeztek a Drents Múzeumot kirabló bűnözők
Fotó: holland rendőrség
Új nyomra bukkant a holland rendőrség az asseni Drents Múzeum kirablása ügyében, ahonnan a hétvégén Romániából odaszállított dák műkincseket – a Coțofenești-sisakot és három dák karkötőt – loptak el.
2025. január 29., 09:292025. január 29., 09:29
A holland rendőrség kedden este a dák műkincsek allopása ügyében kiadott sajtóközleménye szerint
Az eredetileg felfedezett lopott és felgyújtott autó mellett a nyomozók most egy sötét színű Ford furgont is keresnek.
A nyomozók azt is közölték, hogy a múzeum közelében két nagy kalapácsot és egy feszítővasat találtak, amelyeket szerintük a rablás során használtak.
A holland rendőrség nyomozásaiból kiderült, hogy a múzeumi betörők Alkmaarból elloptak egy Volkswagen Golfot, amelyet később a rablásnál használtak – írja az Osporing Verzocht.

Menesztették kedden a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatóját, Ernest Oberlander-Târnoveanut a Hollandiában elrabolt dák műkincsek ügyében – jelentette be Natalia Intotero kulturális miniszter.
A holland nyomozók szerint az elkövetők a rendszámtáblákat Witmarsumból lopták el. Az autót ezután felgyújtották.
A holland rendőrség vasárnap közzétette az asseni múzeumi rablás pillanatairól készült felvételeket, amelyeken legalább három személy látható, akik részt vettek a rablásban.
„A felvételen látható, amint a gyanúsítottak kinyitják a külső kaput, majd robbanás következik. A gyanúsítottak így jutottak be a múzeumba” – írta a rendőrség a Youtube-videót kísérő üzenetben.

Példátlan mértékű kártérítést követelne Hollandiától az asseni Drents Múzeumból szombatra virradóra ellopott dák műkincsekért Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Eközben Raluca Turcan volt nemzeti liberális párti (PNL) művelődési miniszter annak kapcsán, hogy felmerült: a dák műkincseknek az ő mandátuma idején jóváhagyott Hollandiába szállításához kormányrendeletre lett volna szükség, ahogy azt a kormány vezető erejét adó, a PNL-lel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai sugallják,
Raluca Turcant kedd este az Antena 3 televízióban arról kérdezték, hogy miért nem született kormányhatározat a műkincsek ideiglenes Hollandiába szállításáról, hogy a Drents Múzeumban kiállítsák őket.
A törvény nagyon világosan kimondja: amikor létrejön a múzeumok közötti együttműködés kerete, mint ahogy ez a Nemzeti Történeti Múzeum és a Drents Múzeum esetében történt, a Múzeumok és Gyűjtemények Nemzeti Bizottsága megvizsgálja a sokumentumokat és a javak külföldre vitelének körülményeit, és a miniszter jóváhagyja. (...) A római kiállítás több hatóság és intézmény együttműködésével jött létre. A hollandiai kiállítást a művelődési minisztérium és a Nemzeti Történeti Múzeum szervezte, más múzeumok darabjait is átvéve. A törvény, annak a gyanú keltésének szándékával bemutatott rendeletnek a szövege nagyon világosan kimondja, hogy a kormányhatározat kumulatív feltételének akkor kell teljesülnie, ha több hatóság – többes számban –, állami és közintézmények működnek együtt. Ellenkező esetben a hatályos jogszabályok érvényesek” – mondta Raluca Turcan.

A holland rendőrség megtalált egy kalapácsot, amelyet a feltételezések szerint azok a rablók használtak, akik szombatra virradóra Romániából származó dák műkincseket loptak el a hollandiai Assenben működő Drents Múzeumból.
„A Drents Múzaeumban megrendezett kiállítás szerződése hasonló a római kiállításéhoz, a jogi keret csak a hatóságok és intézmények közötti együttműködésre vonatkozik, így a hatóságok és intézmények között elszámoltathatóság, korrelált döntéshozatal van. A közigazgatási törvénykönyv pontosan kimondja, hogy mit jelent a hatóság – a művelődési minisztérium, egyedül –, a múzeumi törvény pedig nagyon világosan kimondja, hogy mit jelent a közművelődési intézmény” – tette hozzá Raluca Turcan.
Elmondta, hogy a múzeumok közötti párbeszéd a kiállítások megszervezéséről 2020-ban kezdődött, és hét hónapba telt, mire összeállt, ami rövid idő egy kiállítás előkészítéséhez.
– állította a volt művelődési miniszter.
Turcan elmondta, hogy a Drents Múzeum Hollandia legnagyobb régészeti múzeuma, és a szakemberek körében „kivételes” hírnévnek örvend.
Mint arról beszámoltunk, az asseni múzeumba szombat hajnalban hatoltak be ismeretlenek, miután a holland hatóságok beszámolója szerint robbantással áttörték az épület külső falát.
A rablás a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítást célozta.
A Drents Múzeum tárlata a tervek szerint vasárnap zárult volna, a kiállítási anyagát – 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat – 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába.

Nem fogadtak el a hétvégén Hollandiában ellopott romániai dák műkincsek külföldre szállítását engedélyező kormányrendeletet – erősítette meg hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Román Nemzeti Történeti Múzeum vezetése vasárnap sajtótájékoztatón közölte, hogy
Ernest Oberlander-Târnoveanu múzeumigazgató elmondta: azért esett a választásuk a Drents Múzeumra, mivel ez a legrégebbi és legmodernebb holland régészeti közgyűjtemény, és számos nemzetközi hírű kiállítást szervezett kevésbé ismert kultúrák bemutatására.
Mint mondta, a kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.
Az autót a rablást követően felgyújtották.
A Telegraaf szerint nem kizárt a németországi hírhedt Remmo-klán, egy libanoni-kurd származású család érintettsége, amely az elmúlt években nagy feltűnést keltő múzeumi betöréseket hajtott végre.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!