Hirdetés

Nem született a dák műkincsek külföldre szállítását engedélyező kormányrendelet, de állítólag nem is volt szükség rá

dák műkincsek

Nem volt törvényes? A kormány nem hagyta jóvá a dák műkincsek Hollandiába szállítását

Fotó: Drents Museum/Facebook

Nem fogadtak el a hétvégén Hollandiában ellopott romániai dák műkincsek külföldre szállítását engedélyező kormányrendeletet – erősítette meg hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök. Raluca Turcan egykori kulturális miniszter a kijelentéssel kapcsolatban manipulációval vádolta meg a kormányfőt, közölve: az ügyben nem is volt szükség kormányhatározatra.

Krónika

2025. január 27., 15:052025. január 27., 15:05

2025. január 27., 17:402025. január 27., 17:40

A kormányfőt arról kérdezték, miért nem volt ilyen rendelet a dák műkincsek kapcsán, miután korábban a római és a lisszaboni kiállítás esetében a kormány döntött azok engedélyezéséről.

Idézet
Igaz. Utána fogunk nézni”

kommentálta Ciolacu tömören az ügyet.

Hirdetés

korábban írtuk

Dák műkincsek: elbocsátásokkal fenyeget a művelődési miniszter a lopás után
Dák műkincsek: elbocsátásokkal fenyeget a művelődési miniszter a lopás után

Elbocsátásokkal fenyegeti Natalia Intotero művelődési miniszter a tárcának alárendelt intézmények vezetőit, miután Hollandiában dák műtárgyakat loptak el.

A legfőbb ügyészség közölte: vizsgálják, hogyan vihették ki a kincseket kormányhatározat nélkül az országból.

„Nem zárunk ki semmilyen nyomozási hipotézist azoknak a körülményeknek a vizsgálatakor, amelyek az asseni Drents Múzeumban kiállított négy (...) műkincs január 25-i elrablásához vezettek” – válaszolta hétfőn a bukaresti főügyészség sajtóirodája arra a kérdésre, kiterjed-e a vádhatóság vizsgálata arra, hogy a műtárgyak a törvény által előírt kormányhatározat kibocsátása nélkül kerültek külföldre. A legfőbb ügyészség szombaton bejelentette, hivatalból büntetőeljárást indított a Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablásának ügyében.

Lucian Romașcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, volt kulturális miniszter ugyancsak arról írt közösségi oldalán posztolt bejegyzésében, hogy a műkincsek külföldre szállítását kormányhatározattal kellett volna engedélyezni, ez azonban szerinte sem történt meg.

Romașcanu közölte: a történtek miatt Raluca Turcannak magyarázattal kell szolgálnia, tekintettel arra, hogy a dák kincsek kiutaztatásakor ő irányította a művelődési tárcát.

Vita a koalíciós pártok között a dák műkincsek elrablása kapcsán

Minderre reagált hétfőn délután Raluca Turcan egykori kulturális miniszter is. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője Facebook-oldalán azt írta: 2023-ban valóban az ő előterjesztésére módosították úgy a kulturális örökség védelméről szóló törvény, hogy múzeumok külföldi kiállításait vagy nemzetközi kulturális projektekben való részvételét kormányhatározattal kell jóváhagyni, de mindezt csak abban az esetben, ha több hatóság és intézmény érintett. „A hollandiai múzeummal közösen végrehajtott projektben csak a Nemzeti Történeti Múzeum érintett, ezért ez esetben nem volt szükség kormányhatározatra. Sajnálatos, hogy egy miniszterelnök manipulatív információkat tesz közzé kabinetje egyik volt tagjáról, csak azért, hogy betöltse a jó barátja, Lucian Romașcanu minisztersége idején produkált semmit” – fogalmazott Raluca Turcan.

A liberális politikus egyúttal „károsnak és erkölcstelennek” nevezte, hogy a szociáldemokrata miniszterelnök „lincselést hajt végre” koalíciós partnere, a PNL egyik volt miniszterével szemben.

A nemzeti kulturális örökség védelméről szóló 25/2000. évi 182. törvény 34. cikkelye a következőket írja elő: „(1) Kiállítások szervezése vagy kulturális projektek megvalósítása céljából a közintézmények adott esetben kölcsönadhatják az ország közintézményeinek vagy jogi személyeknek, a hatályos törvények betartásával, a kezelésükben lévő minősített ingó kulturális javakat”.

A 27/2023. számú sürgősségi kormányrendelet új cikkelyt vezetett be a törvénybe, a következő szöveggel: „A művelődési minisztériumnak alárendelt múzeumi közintézmények külföldi kiállítások szervezése vagy nemzetközi kulturális projektek megvalósítása esetén

a szervezésre vonatkozó intézkedéseket kormányhatározattal hagyják jóvá, abban az esetben, ha több állami hatóság és intézmény is érintett”.

Mint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu vasárnap bejelentette, hogy válságstábot hoz létre a kormányon belül, és hogy a művelődési minisztériumba küldi a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületét, hogy ellenőrizze a dák műtárgyaknak a hollandiai Drents Múzeumban történő kiállításával kapcsolatos összes dokumentációt. „A kincsek visszakerülnek Romániába, minden állami hatóság ezen dolgozik” – igyekezett megnyugtatni a közvéleményt a miniszterelnök.

korábban írtuk

Dák kincsek: a holland rendőrség nem zárja ki román bűnözők részvételét a rablásban
Dák kincsek: a holland rendőrség nem zárja ki román bűnözők részvételét a rablásban

A holland rendőrség közzétette az első videófelvételeket a Drents Múzeumban elkövetett betörésről, amelynek során ellopták a dák kincseket – közölte az

Cătălin Predoiu belügyminiszter a dák műkincsek ellopásával kapcsolatban elmondta, hogy

a román és a holland rendőrség között állandó a kommunikáció, és a bűncselekmény elkövetése utáni első órák óta együttműködnek.

Mint arról beszámoltunk, az asseni múzeumba szombat hajnalban hatoltak be ismeretlenek, miután a holland hatóságok beszámolója szerint robbantással áttörték az épület külső falát. A rablás a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítást célozta.

A rablók ennek legértékesebb darabjaival, a i.e. V-IV. századból fennmaradt coțofenești -i aranysisakkal és a i.e. I. századból származó három dák aranykarpereccel távoztak.

A Drents Múzeum tárlata a tervek szerint vasárnap zárult volna, a kiállítási anyagát – 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat – 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába.

korábban írtuk

A dák kincsek eltűnése kapcsán Marcel Ciolacu nem hisz az összeesküvés-elméletekben
A dák kincsek eltűnése kapcsán Marcel Ciolacu nem hisz az összeesküvés-elméletekben

Marcel Ciolacu miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy válságstábot hív össze a Hollandiában ellopott dák kincsek visszaszerzését célzó intézkedések koordinálására.

A Román Nemzeti Történeti Múzeum vezetése vasárnap sajtótájékoztatón közölte, hogy

a rablás elkövetői a többi vitrint érintetlenül hagyták. Egy román szakembercsoport vasárnap reggel a holland városba utazott, hogy felmérje a kiállítási tárgyak állapotát és hazahozza őket.

Ernest Oberlander-Târnoveanu múzeumigazgató elmondta: azért esett a választásuk a Drents Múzeumra, mivel ez a legrégebbi és legmodernebb holland régészeti közgyűjtemény, és számos nemzetközi hírű kiállítást szervezett kevésbé ismert kultúrák bemutatására. Mint mondta, a kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.

Az értesülések szerint a rablást egy lopott autóval hajtották végre, amelynek rendszámát egy másik járműről szedték le.

Az autót a rablást követően felgyújtották. A Telegraaf szerint nem kizárt a németországi hírhedt Remmo-klán, egy libanoni-kurd származású család érintettsége, amely az elmúlt években nagy feltűnést keltő múzeumi betöréseket hajtott végre.

Frissítés

Ernest Oberlander-Târnoveanu hétfőn, a képviselőház kulturális bizottságának ülésén lezajlott meghallgatása után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy nem tartja magát felelősnek a dák műkincsek elrablásáért, mert nem tehet arról, hogy a tettesek „robbantással betörtek egy vasbeton épületbe”. Szerinte a hollandiai múzeum a felelős történtekért, mert a szerződést megszegve nem biztosította a műtárgyak napi 24 órás őrzését. Arra a kérdésre, hogy lemond-e, azt válaszolta: lemond, amikor eljön az ideje.
„Soha senki nem szembesült még ilyen helyzettel. Sajnos a saját bőrünkön tanulunk belőle” – jelentette ki.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szerződés szerint a hollandiai múzeumnak a napi 24 órás felügyelet mellett törhetetlen, biztonságos vitrinekben kellett volna kiállítania a dák műkincseket. „Ez az egyik probléma, amit nem értek, hogy mi történt azokkal a vitrinekkel” – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a kártérítés kifizetése azon múlik, betartotta-e a hollandiai múzeum a szerződésben rögzített biztonsági előírásokat. Megjegyezte, hogy szerinte valakik megrendelésére történt ez a rablás. Arra a kérdésre, hogy a Nemzeti Történeti Múzeum beperli-e a hollandiai múzeumot, kijelentette: „Amíg nem készül el a hivatalos rendőrségi jelentés, addig nincs alapja a pernek. Előbb látnunk kell, hogy hol és ki szegte meg a szerződést”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Több tízezren nem kapták meg a gyermekbetegségek elleni oltást

Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.

Több tízezren nem kapták meg a gyermekbetegségek elleni oltást
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Telefonon verik át a legtöbb áldozatot: riasztó adatokat közölt a kiberbiztonsági hatóság

A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.

Telefonon verik át a legtöbb áldozatot: riasztó adatokat közölt a kiberbiztonsági hatóság
2026. július 15., szerda

AUR-fölényt mutat a PSD felmérése, az RMDSZ a parlamenti küszöb alatt

Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.

AUR-fölényt mutat a PSD felmérése, az RMDSZ a parlamenti küszöb alatt
2026. július 15., szerda

Kibertámadás érte a kataszteri hivatalt, az ingatlanok áfáját is befolyásolhatja

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.

Kibertámadás érte a kataszteri hivatalt, az ingatlanok áfáját is befolyásolhatja
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Szívatja a nyomozó hatóság a munkaügyi minisztert

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).

Szívatja a nyomozó hatóság a munkaügyi minisztert
2026. július 15., szerda

Visszatér a kánikula

Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.

Visszatér a kánikula
Visszatér a kánikula
2026. július 15., szerda

Visszatér a kánikula

2026. július 15., szerda

Egy ponton módosult a 2026–2027-es tanév rendje

A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.

Egy ponton módosult a 2026–2027-es tanév rendje
Hirdetés
2026. július 15., szerda

„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban” – folyószennyezés miatt vizsgálódnak a hatóságok Jászvásáron

„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.

„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban” – folyószennyezés miatt vizsgálódnak a hatóságok Jászvásáron
2026. július 14., kedd

Két évtizedes mélyponton van a Duna vízhozama

Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí

Két évtizedes mélyponton van a Duna vízhozama
Hirdetés
Hirdetés