Pénzbe kerül. Hollandia közel hatmillió eurós kártérítést fizethet Romániának, ha nem kerülnek elő a dák műkincsek
Fotó: Drents Museum/Facebook
A román hatóságok nem kaptak semmilyen információt Hollandiától arról, hogy Románia milyen kártérítést kaphat az asseni Drents Múzeumból ellopott dák műkincsek után – jelentette ki Natalia Intotero művelődési miniszter pénteken.
2025. február 08., 11:362025. február 08., 11:36
„Nem kaptunk semmilyen információt a holland hatóságoktól, és a hollandiai nyomozás támogatásában érintett román minisztériumok munkáját koordináló válságstábon keresztül sem érkezett értesítés” – mondta Natalia Intotero a B1 televíziónak a dák műkincsekkel kapcsolatosan.
A miniszter elmondta, hogy
„Ma fogunk előállni egy olyan javaslattal, amellyel módosítjuk a kiállításokmegszervezésének feltételeit. A kormányhatározatot 15 napra nyilvános vitára bocsátjuk, ez alatt az idő alatt az intézmények véleményt nyilváníthatnak, de vitákat is fogunk tartani, ahová meghívjuk a terület összes szakemberét, hogy javaslatokat tegyenek a jogszabályi keret javítására” – mondta Intotero.
A Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy romániai aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni – jelentette az RTV Drenthe.
Mint arról beszámoltunk, a Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy román aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni.
Ebből valamivel több mint 9 millió eurót a holland kormány garantált. Ez azt jelenti, hogy lopás, a műtárgyak elvvesztése elvesztés vagy sérülés esetén a kormány részben felelős, és ki kell fizetnie a kárt. A múzeum biztosítása csak akkor lép életbe, ha a kár összege meghaladja a kormány által vállalt garanciáét.
Ha a román kincsek sérülten kerülnek elő, a kormány ezt is megtéríti.
Az, hogy a kormány átvállalja a részesedést kár vagy lopás esetén, azt jelenti, hogy a múzeumoknak kevesebbet kell fizetniük a biztosításért, így kedvezőbb áron tudnak kiállításokat szervezni. A Drents Múzeum esetében az RTV Drenthe televízió szerint 25-30 százalékot spórolt a kiállítás díjain.
Mint arról beszámoltunk, az asseni múzeumba szombat hajnalban hatoltak be a gyanúsítottak, miután a holland hatóságok beszámolója szerint robbantással áttörték az épület külső falát.
A rablás a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítást célozta.
A kiállítási anyagát – 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat – 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába.
A Román Nemzeti Történeti Múzeum vezetése sajtótájékoztatón közölte, hogy
a rablás elkövetői a többi vitrint érintetlenül hagyták. Egy román szakembercsoport vasárnap reggel a holland városba utazott, hogy felmérje a kiállítási tárgyak állapotát és hazahozza őket.
Ernest Oberlander-Târnoveanu azóta menesztett múzeumigazgató elmondta: azért esett a választásuk a Drents Múzeumra, mivel ez a legrégebbi és legmodernebb holland régészeti közgyűjtemény, és számos nemzetközi hírű kiállítást szervezett kevésbé ismert kultúrák bemutatására.
Mint mondta, a kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.
Az autót a rablást követően felgyújtották.
A holland rendőrség egy nappal letartóztatásuk után, múlt csütörtökön közzétette a Drents múzeumi rablás két gyanúsítottjának arcképét.
A két jelenleg őrizetben lévő fő gyanúsított Douglas Chesley Wendersteyt és Bernhard Zeeman.
Fotóikat a hatóságok „abban a reményben adták ki, hogy több információval szolgálnak majd arról, hogy hol jártak és kivel találkoztak a rablás előtt” – írja a De Telegraaf című holland lap.
A harmadik gyanúsított, egy Heerhugowaardból származó nő személyazonossága egyelőre nem ismert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!