Pénzbe kerül. Hollandia közel hatmillió eurós kártérítést fizethet Romániának, ha nem kerülnek elő a dák műkincsek
Fotó: Drents Museum/Facebook
A román hatóságok nem kaptak semmilyen információt Hollandiától arról, hogy Románia milyen kártérítést kaphat az asseni Drents Múzeumból ellopott dák műkincsek után – jelentette ki Natalia Intotero művelődési miniszter pénteken.
2025. február 08., 11:362025. február 08., 11:36
„Nem kaptunk semmilyen információt a holland hatóságoktól, és a hollandiai nyomozás támogatásában érintett román minisztériumok munkáját koordináló válságstábon keresztül sem érkezett értesítés” – mondta Natalia Intotero a B1 televíziónak a dák műkincsekkel kapcsolatosan.
A miniszter elmondta, hogy
„Ma fogunk előállni egy olyan javaslattal, amellyel módosítjuk a kiállításokmegszervezésének feltételeit. A kormányhatározatot 15 napra nyilvános vitára bocsátjuk, ez alatt az idő alatt az intézmények véleményt nyilváníthatnak, de vitákat is fogunk tartani, ahová meghívjuk a terület összes szakemberét, hogy javaslatokat tegyenek a jogszabályi keret javítására” – mondta Intotero.
A Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy romániai aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni – jelentette az RTV Drenthe.
Mint arról beszámoltunk, a Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy román aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni.
Ebből valamivel több mint 9 millió eurót a holland kormány garantált. Ez azt jelenti, hogy lopás, a műtárgyak elvvesztése elvesztés vagy sérülés esetén a kormány részben felelős, és ki kell fizetnie a kárt. A múzeum biztosítása csak akkor lép életbe, ha a kár összege meghaladja a kormány által vállalt garanciáét.
Ha a román kincsek sérülten kerülnek elő, a kormány ezt is megtéríti.
Az, hogy a kormány átvállalja a részesedést kár vagy lopás esetén, azt jelenti, hogy a múzeumoknak kevesebbet kell fizetniük a biztosításért, így kedvezőbb áron tudnak kiállításokat szervezni. A Drents Múzeum esetében az RTV Drenthe televízió szerint 25-30 százalékot spórolt a kiállítás díjain.
Mint arról beszámoltunk, az asseni múzeumba szombat hajnalban hatoltak be a gyanúsítottak, miután a holland hatóságok beszámolója szerint robbantással áttörték az épület külső falát.
A rablás a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítást célozta.
A kiállítási anyagát – 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat – 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába.
A Román Nemzeti Történeti Múzeum vezetése sajtótájékoztatón közölte, hogy
a rablás elkövetői a többi vitrint érintetlenül hagyták. Egy román szakembercsoport vasárnap reggel a holland városba utazott, hogy felmérje a kiállítási tárgyak állapotát és hazahozza őket.
Ernest Oberlander-Târnoveanu azóta menesztett múzeumigazgató elmondta: azért esett a választásuk a Drents Múzeumra, mivel ez a legrégebbi és legmodernebb holland régészeti közgyűjtemény, és számos nemzetközi hírű kiállítást szervezett kevésbé ismert kultúrák bemutatására.
Mint mondta, a kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.
Az autót a rablást követően felgyújtották.
A holland rendőrség egy nappal letartóztatásuk után, múlt csütörtökön közzétette a Drents múzeumi rablás két gyanúsítottjának arcképét.
A két jelenleg őrizetben lévő fő gyanúsított Douglas Chesley Wendersteyt és Bernhard Zeeman.
Fotóikat a hatóságok „abban a reményben adták ki, hogy több információval szolgálnak majd arról, hogy hol jártak és kivel találkoztak a rablás előtt” – írja a De Telegraaf című holland lap.
A harmadik gyanúsított, egy Heerhugowaardból származó nő személyazonossága egyelőre nem ismert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közösség elleni uszításért bűnvádi feljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), miután a politikus megkérdőjelezte a bírák és ügyészek különnyugdíjának társadalmi indokoltságát.
Ahogy a mesterséges intelligencia a mindennapi szoftverfejlesztési folyamatok részévé válik, új szerepkörök is megjelennek az IT szektorban.
„Visszataszító populizmussal” vádolta hétfőn „a kormány egyes képviselőit” Sorin Grindeanu, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatban.
Európának gyors ütemben bővítenie kell védelmi iparát – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államfő. Az elnök a román–német védelmi ipari együttműködésről szervezett bukaresti konferencián beszélt erről.
Hétfőtől további hat határátkelőhelyen alkalmazzák az EU-n kívüli állampolgárok adatainak nyilvántartására szolgáló új digitális belépési-kilépési rendszert (Entry-Exit System - EES) - közölte a román határrendészet.
Ellenőrzést rendelt el a Román Rendőrség vezetősége a Teleorman megyei rendőr-főkapitányságnál a volt feleségét halálra késelő férfi ügye kapcsán.
Szinte minden korosztályban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) élvezi a legnagyobb támogatottságot, csak a 60 év fölöttiek körében nincs az első helyen – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Országos Statisztikai Intézet vasárnap közzétett adatai szerint 2024-ben körülbelül ötmillió személy, vagyis Románia lakosságának 26,5 százaléka élt anyagi és társadalmi deprivációban.
Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes úgy döntött, hogy hivatali idejét az igazságszolgáltatás függetlensége elleni nyilvános támadással kezdi – vélekedett Alin Ene, aki a bírákat képviseli a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban (CSM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!