Sokba kerül. Ha nem találják meg a dák műkincseket, a kormánynak a holland adófizetők pénzéből kell kártalanítania Romániát
Fotó: politie.nl
A Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy romániai aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni – jelentette az RTV Drenthe. Az oktatási, kulturális és tudományos minisztérium megerősítette az információt.
2025. február 07., 15:012025. február 07., 15:01
2025. február 25., 13:432025. február 25., 13:43
A dák műkincseket bemutató asseni Drents Múzeum
A teljes, 673 műtárgyból álló gyűjtemény több mint 30 millió euróra van biztosítva.
Ebből valamivel több mint 9 millió eurót a holland kormány garantált. Ez azt jelenti, hogy lopás, a műtárgyak elvvesztése elvesztés vagy sérülés esetén a kormány részben felelős, és ki kell fizetnie a kárt. A múzeum biztosítása csak akkor lép életbe, ha a kár összege meghaladja a kormány által vállalt garanciáét.
„Jogalkotási hiányosságok” vannak a kulturális örökség védelmét illetően, és nem tartották be a kulturális javaknak az ideiglenes kivitelére vonatkozó előírásokat – erre a következtetésre jutott a miniszterelnöki ellenőrző testület a dák kincsek ügyében.
Az, hogy a kormány átvállalja a részesedést kár vagy lopás esetén, azt jelenti, hogy a múzeumoknak kevesebbet kell fizetniük a biztosításért, így kedvezőbb áron tudnak kiállításokat szervezni. A Drents Múzeum esetében az RTV Drenthe televízió szerint 25-30 százalékot spórolt a kiállítás díjain.
„Lehetővé teszi a múzeumok számára, hogy ilyen szép műtárgyakat és kiállításokat mutassanak be a közönségnek. Máskülönben a múzeumok számára elérhetetlen” - mondta Eppo Bruins oktatási, kulturális és tudományos miniszter a műsorszolgáltatónak.
50 százalék az esélye annak, hogy a tolvajok, akik ellopták a coțofenești-i sisakot és a három dák karkötőt az asseni Drents Múzeumból, beolvasztották a romániai arany műkincseket – véli Arthur Brand műkincsek megtalálására szakosodott nyomozó.
Hollandia eddig összesen 8000 euró kártérítést fizetett műalkotásokért. Tavaly a kormány közel 469 millió eurót garantált 13 múzeumnak kölcsönadott műtárgyakért.
Mint arról beszámoltunk, az asseni múzeumba szombat hajnalban hatoltak be a gyanúsítottak, miután a holland hatóságok beszámolója szerint robbantással áttörték az épület külső falát.
A rablás a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítást célozta.
A holland rendőrség a múlt héten házkutatást tartott egy román nő Heerhugowaardban lévő otthonában az asseni Drents Múzeumból ellopott dák műkincsek ügyében folytatott nyomozás részeként – derült ki az AD című holland lap hétfői számából.
A kiállítási anyagát – 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat – 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába.
A Román Nemzeti Történeti Múzeum vezetése sajtótájékoztatón közölte, hogy
a rablás elkövetői a többi vitrint érintetlenül hagyták. Egy román szakembercsoport vasárnap reggel a holland városba utazott, hogy felmérje a kiállítási tárgyak állapotát és hazahozza őket.
Ernest Oberlander-Târnoveanu azóta menesztett múzeumigazgató elmondta:
Mint mondta, a kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.
További két hétig előzetes letartóztatásban marad a dák műkincsek elrablásának ügyében őrizetbe vett három gyanúsított – ismertették az egyik holland bíróság pénteki döntését a holland ügyészség illetékesei, akiket az NL Times portál idézett.
Az értesülések szerint a rablást egy lopott autóval hajtották végre, amelynek rendszámát egy másik járműről szedtek le.
Az autót a rablást követően felgyújtották.
A két jelenleg őrizetben lévő fő gyanúsított Douglas Chesley Wendersteyt és Bernhard Zeeman.
Fotóikat a hatóságok „abban a reményben adták ki, hogy több információval szolgálnak majd arról, hogy hol jártak és kivel találkoztak a rablás előtt” – írja a De Telegraaf című holland lap.
A harmadik gyanúsított, egy Heerhugowaardból származó nő személyazonossága egyelőre nem ismert.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!