Fotó: Románia parlamentje
Megszűnhetne az RMDSZ parlamenti jelenléte egy törvénytervezet nyomán, amely 5-ről 7 százalékosra emelné a parlamenti küszöböt Romániában. A tervezetet két magyargyűlölő Szatmár megyei képviselő, a liberális Adrian Cozma és a szociáldemokrata Radu Cristescu terjesztette be. A Krónikának nyilatkozó illetékesek és román elemzők úgy látják: a tervezet egyértelműen az RMDSZ ellen irányul. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője lapunknak elmondta, számított ilyen lépésre, de nem ad esélyt a sikerre, mivel „magánakcióról” van szó. Pászkán Zsolt elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy soviniszta, magyarellenes politikusok kezdeményezéséről van szó, az ok pedig a közelgő parlamenti választások.
2023. június 29., 09:532023. június 29., 09:53
2023. június 29., 15:592023. június 29., 15:59
Ötről hét százalékra emelné a parlamenti küszöböt egy törvénytervezet, amelyet két Szatmár megyei képviselő, a nemzeti liberális párti (PNL) Adrian Cozma és a szociáldemokrata (PSD) Radu Cristescu képviselő terjesztett be a parlamentben. Az összesen 15 PNL-es és egy PSD-s törvényhozó által aláírt tervezet elfogadása esetén véget vethet az RMDSZ parlamenti jelenlétének, hiszen a magyar szervezet az utóbbi törvényhozási választásokon 6 százalék körüli eredményt ért el.
A kezdeményezők emlékeztetnek: az utóbbi két parlamenti ciklusban összesen hét kormány állt az ország élén. Az indoklásban az is szerepel, hogy jövőre parlamenti választások esedékesek, a jelenlegi nemzetközi környezetben pedig Romániában politikai és gazdasági stabilitás szükséges.
Hogy a tervezet egyértelműen az RMDSZ ellen irányul, azt az is jelzi, hogy felszámolná az alternatív küszöböt is, amely az RMDSZ javaslatára került be a választási törvénybe, és amely azon pártok számára, amelyek nem érik el országosan az 5 százalékot, de négy megyében elérik a 20 százalékot a rájuk leadott szavazatok aránya, lehetővé teszi törvényhozók küldését a parlamentbe. Ezt azzal indokolják, hogy az alkotmány értelmében a képviselők és a szenátorok a román nép egészét képviselik, nem csupán négy megyét.
A Krónika által megszólaltatott illetékesek egyetértenek abban, hogy egyértelműen magyarellenes kezdeményezésről van szó. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának csütörtökön kijelentette: a kezdeményezés egyértelműen az RMDSZ ellen irányul, a két kezdeményezőről, a Szatmár megyei, nemzeti liberális párti
Emlékeztetett: Cristescu épp két hete írt a közösségi oldalán arról, hogy az RMDSZ-nek el kell tűnnie a román parlamentből, ennek nyomán ő már számított arra, hogy előbb-utóbb benyújtanak egy ilyen törvénytervezetet.
Minősíthetetlen hangvételű kirohanást intézett Radu Cristescu, a kormány vezető erejét jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei képviselője az RMDSZ ellen annak kapcsán, hogy a magyar szervezet kiszorult az új kormányból.
„Tudni kell, hogy mindkét kezdeményező ismert a xenofób, magyarellenes kirohanásairól, nem egyszer és nem kétszer volt ilyen megnyilvánulásuk” – mutatott rá. A frakcióvezető ugyanakkor hozzátette: azt is tudni kell, hogy magánakcióról van szó.
– hangsúlyozta a kolozsvári politikus.
A Krónika felvetésére, hogy a PNL részéről 14-en is aláírták az előterjesztést, Csoma megjegyezte: gyakran előfordult olyan a román parlamentben, hogy egy törvényhozó aláírt egy törvénytervezetet, aztán vagy ellene szavazott, vagy már a szavazás előtt visszavonta a támogatását, így ez itt is megtörténhet. Leszögezte: xenofób emberek megnyilvánulásáról van szó, amely nyilván az RMDSZ és a kisebb politikai alakulatok ellen irányul, de nincs esély ara, hogy a parlament elfogadja a törvényt, mivel a szociáldemokraták és a liberálisok vezetősége is egyértelműen elmondta: nem támogatják a kezdeményezést.
Pászkán Zsolt elemző, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője a Krónikának szintén arról beszélt: a kezdeményezés oka a magyargyűlölet. „A két Szatmár megyei előterjesztő, a PSD-s Radu Cristescu és a PNL-s Adrian Cozma
hiszen úgy az ötről hét százalékosra emelendő általános parlamenti bejutási küszöböt, mint ahogy a törvényben létező, de a gyakorlatban eddig nem alkalmazott, úgynevezett alternatív küszöböt a romániai nemzeti közösségeket képviselő szervezetek közül csak a magyar közösségéi akarták és tudták igénybe venni. A két soviniszta, magyarellenes román képviselő és az őket támogató aláírók, többek között Klaus Iohannis elnök egyik védence, Alexandru Muraru jászvásári képviselő
Az ok pedig egyszerű, az előterjesztők zsigeri magyargyűlölete és a választási kampány előszele” – mutatott rá a nagybányai születésű elemző a Krónikának.
Román részről sem fogadta egyöntetű helyeslés a tervezetet: Cristian Pârvulescu politikai elemző úgy véli, a tervezet nem vet jó fényt Romániára. Az elemző a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte:
Emlékeztetett: a liberálisok és a Demokratikus Konvencióban részt vevő partnereik 2000-ben hasonló módosítást fogadtak el: 3-ról 5 százalékosra emelték a parlamenti küszöböt, amely nyomán a Parasztpárt kiesett a parlamentből.
„Az 5 százalékos küszöb már most is nagyon magas, ami következményekkel jár a romániai demokratikus képviseletre nézve. A 7 százalékos küszöb hatalmas. Azok az országok, amelyek demokráciát akarnak építeni, nem emelik, hanem csökkentik a küszöböt. Például a Nyugaton vannak 2 százalékos, néha még 1 százalékos küszöbök is, sőt 1 százalék alatti, 0,8 százalékosak is. Ez a küszöb a kis pártok ellen irányul. Az AUR-t semmilyen módon nem fogja érinteni, az USR-t bizonyos feltételek mellett érintheti, és a REPER-t is biztosan érinti. Az RMDSZ-t ugyanúgy érinti.
Mert az RMDSZ képviseletének megszüntetése nagyon bonyolulttá teszi az etnikai egyenletet. Olyan kockázatokkal jár, amelyeket jelenleg nem tudunk kiszámítani. Egy ilyen javaslat nem demokratikus. Törökország irányába visz minket, nem Hollandiába.
ami olyan problémákat okozott, amelyekkel ma is szembesülünk. Más szóval, megerősítette a szélsőséges tendenciát a román választókban” – figyelmeztetett Cristian Pârvulescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás