Dorin Cioabă (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Cioaba Dorin
Nemzetközi pert indíthat a román ortodox egyház ellen a roma közösség. A jogorvoslat során bírósági ítélettel erősítenék meg: a vallási vezetők vitathatatlan szerepet töltöttek be a több évszázadon keresztül tartó, Havasalföldön 1855-ben, Moldvában pedig 1856-ban beszüntetett cigány rabszolgaság fenntartásában.
2023. március 01., 17:362023. március 01., 17:36
2023. március 01., 20:552023. március 01., 20:55
Mindezt Dorin Cioabă, a romák önjelölt királya jelentette be a március elsején elkezdődött, három napig tartó nagyszebeni konferencia előtt, melyet a Roma Párt a Romák Nemzetközi Szövetségével (IRU) közösen szervez. A Turnulsfatului.ro portál által idézett Cioabă hangsúlyozta: a román ortodox egyház nem kért bocsánatot, nem fizetett kártérítést senkinek a múltban elkövetett bűnökért. „Fényt kell deríteni bizonyos dolgokra.
– jelentette ki a nemzetközi „királyi” címet apjától, Florintól öröklő közösségi vezető. A témát, illetve az ügyben tervezett jogi vagy egyéb lépéseket a Szebenben zajló konferencia keretében vitatják meg. „Itt az idő, hogy nyilvánosan beismerjék: rabszolgasorban tartották a romákat, nagyon sok rosszat tettek a népnek. Eddig nem ismerték be, bocsánatot sem kértek. Ehhez képest a pápa megtette mindezt a római katolikus egyház nevében, amikor Romániában járt” – jelentette ki Dorin Cioabă.
Vasile Bănescu szóvivő egy hosszú válaszlevélben azt ecsetelte, a nomád romák szabadon mozoghattak a román fejedelemségek területén, csak a „kötött állással” rendelkezők nem hagyhatták el településüket. Az egyház képviselője azt fejtegette, hogy a rabszolgatartás idején nemcsak romák, hanem románok is hasonló sorsra jutottak. A rabszolgák eladása-kivásárlása, büntetése pedig a kor „jogi normáinak” megfelelő volt, és a román rabszolgák is ugyanúgy szenvedtek, tehát „nem volt diszkrimináció”. Eközben – a BOR szóvivője szerint – dokumentumokkal alátámasztható, hogy az egyház segítette a romákat.
– olvasható a reakcióban, amelyben azt is hosszasan ecsetelik, jelenleg mennyi romasegítő tevékenységet végez az ortodox egyház.
Egyébként Romániában 2011 óta hivatalosan, állami szinten is megemlékeznek évente február 20-án a cigányok sok évszázados rabszolgaságának eltörléséről. A történettudományban máig vita folyik arról, hogyan kezdődött a cigányok rabszolgasága a román vidékeken, a legtöbb történelemkönyvben említést sem tesznek a kegyetlenségek sorozatáról.
Egyébként a kártérítés igénylése nem új keletű. Margareta Matache roma aktivista és jogkutató, az FXB Center for Health and Human Rights romaprogramjának vezetője, harvardi oktató az Al Dzsazírán megjelent korábbi cikkében – melynek fordítása a Nethuszár.ro oldalon olvasható – felidézte, a rabszolgaságot bizonyító első írásos emlék 1385-ből származik, amikor I. Dan, Havasalföld uralkodója és rabszolgatulajdonos 40 roma családot „ajándékozott” a tismanai kolostornak.
„Fél évezreden keresztül őseinket arra kényszerítették, hogy nehéz körülmények között, fizetség nélkül dolgozzanak, és egyértelmű, hogy ez az ötszáz éves gazdasági kizsákmányolás minden perspektívától megfosztotta a romákat, elvette a lehetőséget az örökség nyomán előálló vagyonfelhalmozástól.
– írta 2020-ban Margareta Matache. – Példaként említhetjük az ortodox egyház területeit, ingatlanait – a templomok és kolostorok többsége a cigány rabszolgák ingyenmunkájából épült fel, mint például az 1650-ben épült bákói Casin kolostor, amit 800 cigány rabszolga épített. Nem kéne fizessen az ortodox egyház a cigányoknak azért, amiért a nulláról felépítették neki Casint és a többi kolostort és egyéb ingatlant?”
Románia ma példát mutat a kisebbségek kulturális és nyelvi identitásának tiszteletben tartásán alapuló interetnikus kapcsolatokban – állapította meg az államfő a romák rabszolgasorból való felszabadításának emléknapján megfogalmazott hétfői üzenetében.
A 2022-es népszámlálás, illetve annak eredményei vélhetően még sokáig fognak kérdéseket felvetni, elméleteknek alapot adni, illetve a Romániában együtt élő minden etnikum képviselőinek és szószólóinak meg lesz róla a „maga véleménye”.
A bukaresti rendőrség bűnügyi osztályának vezetője a sajtónak elmondta, hogy eddig közel 30 személyt hallgattak ki a pénteki fővárosi tömbházrobbanás ügyében. Az ügyvivő bukaresti főpolgármester szerint senkit sem hagynak az utcán.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 14 óra 31 perckor Vâlcea megyében, a Fogaras-Câmpulung szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Idén szeptemberben 4 692 810 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3548-cal többet, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Beperelte az Európai Bizottságot a román állami gázipari vállalat, a Romgaz – írta az economedia.ro a cég közleménye alapján. A Romgaz azt szeretné elérni, mentesítsék a kötelezettség alól, hogy szén-dioxidot tároljon a kimerült gázmezőkben.
Megrázó eset történt péntek este a Vaslui megyei Vinderei községhez tartozó Docăneasa faluban: egy 4 éves kisfiút és egy 8 éves kislányt holtan találtak egy helyi vízgyűjtő tóban.
Egy ausztriai klinikára szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás egyik sérültjét – közölte szombaton a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Az előzetes információk szerint elkerülhető lett volna a bukaresti tömbházrobbanás – közölte péntek este Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint felelniük kell mindazoknak, akik tudtak a földgázhálózat meghibásodásáról, de nem tettek semmit.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves bartánőjét, akiket a lány anyjának meggyilkolásával gyanúsítanak.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
szóljon hozzá!