Beperelnék a romák az ortodoxokat a fél évezredes rabszolgaság miatt, most sem kért bocsánatot az egyház

– jelentette ki a nemzetközi „királyi” címet apjától, Florintól öröklő közösségi vezető. A témát, illetve az ügyben tervezett jogi vagy egyéb lépéseket a Szebenben zajló konferencia keretében vitatják meg. „Itt az idő, hogy nyilvánosan beismerjék: rabszolgasorban tartották a romákat, nagyon sok rosszat tettek a népnek. Eddig nem ismerték be, bocsánatot sem kértek. Ehhez képest a pápa megtette mindezt a római katolikus egyház nevében, amikor Romániában járt” – jelentette ki Dorin Cioabă.

Vasile Bănescu szóvivő egy hosszú válaszlevélben azt ecsetelte, a nomád romák szabadon mozoghattak a román fejedelemségek területén, csak a „kötött állással” rendelkezők nem hagyhatták el településüket. Az egyház képviselője azt fejtegette, hogy a rabszolgatartás idején nemcsak romák, hanem románok is hasonló sorsra jutottak. A rabszolgák eladása-kivásárlása, büntetése pedig a kor „jogi normáinak” megfelelő volt, és a román rabszolgák is ugyanúgy szenvedtek, tehát „nem volt diszkrimináció”. Eközben – a BOR szóvivője szerint – dokumentumokkal alátámasztható, hogy az egyház segítette a romákat.

– olvasható a reakcióban, amelyben azt is hosszasan ecsetelik, jelenleg mennyi romasegítő tevékenységet végez az ortodox egyház.

Egyébként Romániában 2011 óta hivatalosan, állami szinten is megemlékeznek évente február 20-án a cigányok sok évszázados rabszolgaságának eltörléséről. A történettudományban máig vita folyik arról, hogyan kezdődött a cigányok rabszolgasága a román vidékeken, a legtöbb történelemkönyvben említést sem tesznek a kegyetlenségek sorozatáról.

Egyébként a kártérítés igénylése nem új keletű. Margareta Matache roma aktivista és jogkutató, az FXB Center for Health and Human Rights romaprogramjának vezetője, harvardi oktató az Al Dzsazírán megjelent korábbi cikkében – melynek fordítása a Nethuszár.ro oldalon olvasható – felidézte, a rabszolgaságot bizonyító első írásos emlék 1385-ből származik, amikor I. Dan, Havasalföld uralkodója és rabszolgatulajdonos 40 roma családot „ajándékozott” a tismanai kolostornak.

„Fél évezreden keresztül őseinket arra kényszerítették, hogy nehéz körülmények között, fizetség nélkül dolgozzanak, és egyértelmű, hogy ez az ötszáz éves gazdasági kizsákmányolás minden perspektívától megfosztotta a romákat, elvette a lehetőséget az örökség nyomán előálló vagyonfelhalmozástól.

– írta 2020-ban Margareta Matache. – Példaként említhetjük az ortodox egyház területeit, ingatlanait – a templomok és kolostorok többsége a cigány rabszolgák ingyenmunkájából épült fel, mint például az 1650-ben épült bákói Casin kolostor, amit 800 cigány rabszolga épített. Nem kéne fizessen az ortodox egyház a cigányoknak azért, amiért a nulláról felépítették neki Casint és a többi kolostort és egyéb ingatlant?”

korábban írtuk

Iohannis alig győzi dicsérni, milyen példásan tiszteletben tartja Románia a kisebbségek kulturális és nyelvi identitását

Románia ma példát mutat a kisebbségek kulturális és nyelvi identitásának tiszteletben tartásán alapuló interetnikus kapcsolatokban – állapította meg az államfő a romák rabszolgasorból való felszabadításának emléknapján megfogalmazott hétfői üzenetében.

korábban írtuk

Népszámlálás: Erdélyben nem teljesen osztják a romák összeírásával kapcsolatos aggályokat

A 2022-es népszámlálás, illetve annak eredményei vélhetően még sokáig fognak kérdéseket felvetni, elméleteknek alapot adni, illetve a Romániában együtt élő minden etnikum képviselőinek és szószólóinak meg lesz róla a „maga véleménye”.