Dorin Cioabă (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Cioaba Dorin
Nemzetközi pert indíthat a román ortodox egyház ellen a roma közösség. A jogorvoslat során bírósági ítélettel erősítenék meg: a vallási vezetők vitathatatlan szerepet töltöttek be a több évszázadon keresztül tartó, Havasalföldön 1855-ben, Moldvában pedig 1856-ban beszüntetett cigány rabszolgaság fenntartásában.
2023. március 01., 17:362023. március 01., 17:36
2023. március 01., 20:552023. március 01., 20:55
Mindezt Dorin Cioabă, a romák önjelölt királya jelentette be a március elsején elkezdődött, három napig tartó nagyszebeni konferencia előtt, melyet a Roma Párt a Romák Nemzetközi Szövetségével (IRU) közösen szervez. A Turnulsfatului.ro portál által idézett Cioabă hangsúlyozta: a román ortodox egyház nem kért bocsánatot, nem fizetett kártérítést senkinek a múltban elkövetett bűnökért. „Fényt kell deríteni bizonyos dolgokra.
– jelentette ki a nemzetközi „királyi” címet apjától, Florintól öröklő közösségi vezető. A témát, illetve az ügyben tervezett jogi vagy egyéb lépéseket a Szebenben zajló konferencia keretében vitatják meg. „Itt az idő, hogy nyilvánosan beismerjék: rabszolgasorban tartották a romákat, nagyon sok rosszat tettek a népnek. Eddig nem ismerték be, bocsánatot sem kértek. Ehhez képest a pápa megtette mindezt a római katolikus egyház nevében, amikor Romániában járt” – jelentette ki Dorin Cioabă.
Vasile Bănescu szóvivő egy hosszú válaszlevélben azt ecsetelte, a nomád romák szabadon mozoghattak a román fejedelemségek területén, csak a „kötött állással” rendelkezők nem hagyhatták el településüket. Az egyház képviselője azt fejtegette, hogy a rabszolgatartás idején nemcsak romák, hanem románok is hasonló sorsra jutottak. A rabszolgák eladása-kivásárlása, büntetése pedig a kor „jogi normáinak” megfelelő volt, és a román rabszolgák is ugyanúgy szenvedtek, tehát „nem volt diszkrimináció”. Eközben – a BOR szóvivője szerint – dokumentumokkal alátámasztható, hogy az egyház segítette a romákat.
– olvasható a reakcióban, amelyben azt is hosszasan ecsetelik, jelenleg mennyi romasegítő tevékenységet végez az ortodox egyház.
Egyébként Romániában 2011 óta hivatalosan, állami szinten is megemlékeznek évente február 20-án a cigányok sok évszázados rabszolgaságának eltörléséről. A történettudományban máig vita folyik arról, hogyan kezdődött a cigányok rabszolgasága a román vidékeken, a legtöbb történelemkönyvben említést sem tesznek a kegyetlenségek sorozatáról.
Egyébként a kártérítés igénylése nem új keletű. Margareta Matache roma aktivista és jogkutató, az FXB Center for Health and Human Rights romaprogramjának vezetője, harvardi oktató az Al Dzsazírán megjelent korábbi cikkében – melynek fordítása a Nethuszár.ro oldalon olvasható – felidézte, a rabszolgaságot bizonyító első írásos emlék 1385-ből származik, amikor I. Dan, Havasalföld uralkodója és rabszolgatulajdonos 40 roma családot „ajándékozott” a tismanai kolostornak.
„Fél évezreden keresztül őseinket arra kényszerítették, hogy nehéz körülmények között, fizetség nélkül dolgozzanak, és egyértelmű, hogy ez az ötszáz éves gazdasági kizsákmányolás minden perspektívától megfosztotta a romákat, elvette a lehetőséget az örökség nyomán előálló vagyonfelhalmozástól.
– írta 2020-ban Margareta Matache. – Példaként említhetjük az ortodox egyház területeit, ingatlanait – a templomok és kolostorok többsége a cigány rabszolgák ingyenmunkájából épült fel, mint például az 1650-ben épült bákói Casin kolostor, amit 800 cigány rabszolga épített. Nem kéne fizessen az ortodox egyház a cigányoknak azért, amiért a nulláról felépítették neki Casint és a többi kolostort és egyéb ingatlant?”
Románia ma példát mutat a kisebbségek kulturális és nyelvi identitásának tiszteletben tartásán alapuló interetnikus kapcsolatokban – állapította meg az államfő a romák rabszolgasorból való felszabadításának emléknapján megfogalmazott hétfői üzenetében.
A 2022-es népszámlálás, illetve annak eredményei vélhetően még sokáig fognak kérdéseket felvetni, elméleteknek alapot adni, illetve a Romániában együtt élő minden etnikum képviselőinek és szószólóinak meg lesz róla a „maga véleménye”.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Katasztrófát okozó rongálás gyanújával vizsgálódik az ügyészség a három halálos áldozatot követelő péntek reggeli bukaresti tömbházrobbanás ügyében. Közben az egészségügyi minisztérium újabb információkat közölt a robbanás sérültjeinek helyzetéről.
Büntetőeljárást indított a DNA a bukaresti központi katonai kórház igazgató-parancsnoka, Florentina Ioniță-Radu vezérőrnagy és további 18 katona ellen az egészségügyi intézményben történt szabálytalan bérkifizetések ügyében.
Külföldi kórházakba szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás két súlyos sérültjét – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
A pénteken felrobbant bukaresti, Rahovei úti tömbháznál a Distrigaz Sud földgázszolgáltató egy nappal korábban leállította a gázszolgáltatást, amikor azonban egy pénteki bejelentés nyomás ismét kiszálltak a helyszínre, már nem volt zárópecsét a gázcsapon.
Egy közeli iskola 15 tantermében is károk keletkeztek a péntek reggeli bukaresti panelházrobbanás nyomán – közölte az oktatási minisztérium.
Bármikor összeomolhat az a bukaresti panelház, amelyben a nagyerejű pénteki robbanás történt Raed Arafat belügyi államtitkár szerint.
Hatósági segítséggel csempészhette be az országba az otthonában talált fegyvereket és pénzt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetekkel gyanúsított Horațiu Potra zsoldosvezér, ezért új eljárás indult ellene – jelentette be Alex Florența legfőbb ügyész.
Medvetámadás nyomait viselő férfit találtak holtan az otthona közelében Almásmezőn (Bicaz Chei) – közölte pénteken a Neamț megyei rendőrség.
Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a kormánykoalíciónak minél hamarabb döntenie kell a helyi közigazgatás reformjáról.
szóljon hozzá!