Bányászjárás: emberiesség elleni bűncselekmények miatt indul újra büntetőeljárás Iliescu és Roman ellen

Amint arról beszámoltunk, a legfőbb ügyészség szerdára citálta be kihallgatásra Petre Romant és Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettest, Ion Iliescut pedig az előzetes bejelentések szerint otthonában hallgatták ki.

Kihallgatása után Petre Roman úgy nyilatkozott, nincs bizonyíték arra, hogy részt vett volna a bányászok Bukarestbe hozatalában.

Mint ismeretes, a bányászjárás ügyében Ion Iliescu volt államfő, Petre Roman volt kormányfő, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu, Miron Cozma egykori bányászvezér, valamint Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is büntetőeljárás indult.

Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is.

A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött összes bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat. A katonai ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója – köztük Petre Roman és Gelu-Voican Voiculescu –, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek – köztük Virgil Măgureanu vagy Adrian Sârbu – elrendelték a fővárosi tüntetések elfojtását, amelynek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.

A tüntetők többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel, illetve szabadítsa fel a politikai befolyástól a közszolgálati televíziót. Válaszul Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu és a Nemzeti Megmentési Front más vezetői támadták nyilatkozataikban az Egyetem téri tüntetőket. Megnyilvánulásaik az ügyészek szerint valójában ürügyként szolgáltak a demonstráció részvevői, elsősorban a véleményformálók, egyetemi hallgatók és értelmiségiek elleni megtorló akciókra. „A gyanúsítottak egy forgatókönyvet dolgoztak ki a megtorlások álcázására, amelynek lényege az volt, hogy nyoma vesszen az akciók kitervelőinek.

Az ügyészek szerint az állam több vezetője – Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu, Adrian Sârbu – bizonyítottan egy „politikai, adminisztratív, katonai és polgári” jellegű bűnözői csoportot hoztak létre. Ebben számos személy vett részt, akik különböző módon járultak hozzá a megtorlásokhoz. A bűncselekményeket fizikailag végrehajtó személyek alacsonyabb szinten álltak a csoport hierarchiájában, de kigondolásukért és megszervezésükért a román állam akkori politikai vezetői feleltek – állítják az ügyészek. A vádhatóság szerint 1990. június 13-án az állam akkori döntéshozói megtorló akciót indítottak a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szemben. Ebben törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról.

amelynek során: négy személyt halálos lövés ért; két személyt megerőszakoltak; 1315 személy megsérült; 1214 személyt politikai okokból jogtalanul megfosztottak a személyi szabadságától. A politikai döntéshozók, illetve az erőszakszervezetek és a Nemzeti Megmentési Front vezetőinek utasítására a bukaresti nehézgépgyár munkásait az Egyetem térre vitték, akik fizikailag bántalmazták a tüntetőket, majd a rendőrséggel együtt elfoglalták az Egyetem teret, hogy megakadályozzák a visszatérésüket – idézte fel közleményében az ügyészség.

Az állami hatóságok intézkedéseire adott válaszként a demonstráció részvevői felgyújtották a fővárosi rendőrség, a belügyminisztérium, a Román Televízió és a Román Hírszerző Szolgálat székhelyét. A megtorlások 1990. június 14-én és 15-én az ország több megyéjéből odahívott bányászok és munkások részvételével folytatódtak, akik valóságos „párhuzamos” rendfenntartó erőként léptek fel – részletezte közleményében az ügyészség, felidézve azt is, hogy a Bukarestbe hívott bányászok feldúlták az 1989. decemberi forradalom után újonnan alakult vagy újraalakult ellenzéki pártok székházát, az ellenzéki politikai vezetők lakását, a független sajtótermékek és egyes oktatási intézmények székhelyét. Bukaresti lakosokat is bántalmaztak azzal az ürüggyel, hogy kapcsolatban álltak az Egyetem téri tüntetésekkel. Az ügyészség rámutatott: 2021. június 4-én újraindították a nyomozást a bányászjárás ügyében, és a közleményben ismertetett tényállások és a büntetőjogi besorolásuk kizárólag a frissen szerzett bizonyítékokon alapulnak.