Az RMDSZ is megszavazta a képviselőházban a büntető perrendtartás és a Btk. módosítását

Balogh Levente 2019. április 24., 12:49 utolsó módosítás: 2019. április 24., 17:32

Elfogadta a bukaresti képviselőház a büntető törvénykönyv (btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) azon módosításait szerdán, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta kormánykoalíció arra hivatkozva dolgozott ki átfogó büntetőjogi reformot, hogy senkit sem szabad ártatlanul büntetni – közölte az MTI. A jobboldali ellenzék és Klaus Johannis államfő szerint viszont a módosításokkal a kormányoldal „bűnözők paradicsomává” teszi az országot, csakhogy meggátolja korrupt politikusai felelősségre vonását.

A szerdai szavazáson a büntetőjog módosítását az RMDSZ és a nem magyar kisebbségi frakció támogatásával szavazta meg a koalíció, miután a tervezetből törölték az alkotmánysértőnek bizonyult rendelkezéseket.

A módosítások elfogadtatásához nem lett volna elegendő szavazatuk a kormányzó pártoknak, mivel a PSD–ALDE-koalíció már tavaly elveszítette a többségét az alsóházban. A koalíció törvényhozóin kívül az RMDSZ 13 képviselője, a nem magyar kisebbségi frakció nyolc honatyája, három frakción kívüli, továbbá az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) egyik képviselője szavazta meg a sokat vitatott indítványt. A képviselőház döntéshozó kamaraként fogadta el a módosításokat.

Csökkentették az elévülési határidőket

A btk.-módosítás egyebek mellett csökkenti az elévülési határidőket, és megszünteti a hivatali gondatlanság büntethetőségét. A tavaly megszavazott betk.-módosítások kevesebb mint fele jutott át az alkotmányossági szűrőn, és került be a most elfogadott törvénytervezetbe, köztük az az előírás, amely szerint csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított egy éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről. A módosítandó eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy ügy részleteit, börtönbüntetéssel sújtanák azt a köztisztviselőt, aki bűnösként állít be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.

Az ellenzék hevesen ellenezte a módosítások elfogadását. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője a parlamenti vita során jelezte: alkotmánybírósághoz fordulnak a módosítások miatt, amelyeknek szerinte semmi köze az ország valós gondjaihoz, csupán a korruptakat védik. Stelian Ion, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője eljárási hibára panaszkodott, mondván: a bizottsági jelentést a vita előtt három nappal meg kellett volna kapniuk, ehelyett azonban csupán három perccel előtte kapták meg.

Márton Árpád, az RMDSZ helyettes frakcióvezetője viszont – aki maga is tevékenyen részt vett a módosítások kidolgozásában – leszögezte: a szövetség megszavazza a büntető perrendtartás változásait, mivel nem újabb módosításokról van szó, hanem az alkotmányellenesnek ítélt cikkelyek kiiktatásáról.

A büntető törvénykönyv kapcsán a háromszéki honatya megjegyezte: egyes részeket újra kellett volna fogalmazni, de nem szavazhatnak az alkotmányellenes cikkelyek kiiktatása ellen.

Dragneának kedveznek a módosítások?

A büntető törvénykönyv ellenzék által vitatott, de az alkotmánybíróság által alkotmányosnak talált cikkelyei közül a legvitatottabb a bűncselekmények elévülési idejének csökkentésére vonatkozik. Ennek értelmében az olyan bűncselekmények esetében, amelyekért legkevesebb 10, legtöbb 20 év róható ki, az elévülési idő 10-ről 8 évre csökkenne. Az öttől tíz évig terjedő börtönnel sújtható bűncselekmények esetében nyolcról hat évre csökkentenék az elévülési időt. Emellett a különleges elévülési idő nem a normális időtartam kétszerese lenne, hanem csupán másfélszerese.

Az ellenzéki pártok szerint ezzel Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kívánnak kedvezni, aki a vád szerint 2006 és 2012 között követte el a hivatali visszaélésre való felbujtás bűncselekményét a Teleorman megyei önkormányzatnak alárendelt gyermekvédelmi igazgatóság fiktív alkalmazottai ügyében.

Brüsszel már korábban figyelmeztetett

Az MTI emlékeztet, a kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a btk. és a betk. számos előírását, de Klaus Johannis államfő és az ellenzék óvásának helyt adva az alkotmánybíróság mindkét kódex esetében alaptörvénybe ütközőnek minősítette a módosítások jelentős részét. Mivel a törvénymódosítási folyamat már csaknem két éve húzódik, és nyilvánvalóvá vált, hogy a jobboldali elnök továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel hátráltatni fogja az igazságügyi törvények módosítását, a PSD végrehajtó bizottsága tavaly decemberben úgy döntött, hogy sürgősségi kormányrendelettel lépteti hatályba legalább azokat a módosításokat, amelyek nem akadta fenn az alkotmányossági szűrőn.

A bukaresti kormány ezen szándékát azonban nemcsak az ellenzék, hanem az Európai Unió vezető tisztségviselői is a jogállamiság elleni támadásnak minősítették, és szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Románia sürgősségi rendelettel módosítja a büntetőjogot. A büntetőjogi kormányrendeletek kiadásától ódzkodó Tudorel Toader igazságügyi minisztertől a PSD múlt héten megvonta a bizalmat, a btk.- és betk.-módosítást pedig most sürgősségi eljárással fogadta el a parlament. Kihirdetésüket azonban további alkotmányos óvásokkal hátráltathatja az államfő és az ellenzék, a jogszabályba ugyanis nemcsak azok az előírások kerültek be, amelyeknél az alkotmánybíróság elutasította az óvást, hanem több olyan is, amelyek ellen még nem emeltek alkotmányossági kifogást.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
3 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat