Elfogadta a bukaresti képviselőház a büntető törvénykönyv (btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) azon módosításait szerdán, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn.
2019. április 24., 12:492019. április 24., 12:49
2019. április 24., 17:322019. április 24., 17:32
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta kormánykoalíció arra hivatkozva dolgozott ki átfogó büntetőjogi reformot, hogy senkit sem szabad ártatlanul büntetni – közölte az MTI. A jobboldali ellenzék és Klaus Johannis államfő szerint viszont a módosításokkal a kormányoldal „bűnözők paradicsomává” teszi az országot, csakhogy meggátolja korrupt politikusai felelősségre vonását.
A módosítások elfogadtatásához nem lett volna elegendő szavazatuk a kormányzó pártoknak, mivel a PSD–ALDE-koalíció már tavaly elveszítette a többségét az alsóházban. A koalíció törvényhozóin kívül az RMDSZ 13 képviselője, a nem magyar kisebbségi frakció nyolc honatyája, három frakción kívüli, továbbá az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) egyik képviselője szavazta meg a sokat vitatott indítványt. A képviselőház döntéshozó kamaraként fogadta el a módosításokat.
A btk.-módosítás egyebek mellett csökkenti az elévülési határidőket, és megszünteti a hivatali gondatlanság büntethetőségét. A tavaly megszavazott betk.-módosítások kevesebb mint fele jutott át az alkotmányossági szűrőn, és került be a most elfogadott törvénytervezetbe, köztük az az előírás, amely szerint csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított egy éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről. A módosítandó eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy ügy részleteit, börtönbüntetéssel sújtanák azt a köztisztviselőt, aki bűnösként állít be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.
Az ellenzék hevesen ellenezte a módosítások elfogadását. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője a parlamenti vita során jelezte: alkotmánybírósághoz fordulnak a módosítások miatt, amelyeknek szerinte semmi köze az ország valós gondjaihoz, csupán a korruptakat védik. Stelian Ion, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője eljárási hibára panaszkodott, mondván: a bizottsági jelentést a vita előtt három nappal meg kellett volna kapniuk, ehelyett azonban csupán három perccel előtte kapták meg.
A büntető törvénykönyv kapcsán a háromszéki honatya megjegyezte: egyes részeket újra kellett volna fogalmazni, de nem szavazhatnak az alkotmányellenes cikkelyek kiiktatása ellen.
A büntető törvénykönyv ellenzék által vitatott, de az alkotmánybíróság által alkotmányosnak talált cikkelyei közül a legvitatottabb a bűncselekmények elévülési idejének csökkentésére vonatkozik. Ennek értelmében az olyan bűncselekmények esetében, amelyekért legkevesebb 10, legtöbb 20 év róható ki, az elévülési idő 10-ről 8 évre csökkenne. Az öttől tíz évig terjedő börtönnel sújtható bűncselekmények esetében nyolcról hat évre csökkentenék az elévülési időt. Emellett a különleges elévülési idő nem a normális időtartam kétszerese lenne, hanem csupán másfélszerese.
Az ellenzéki pártok szerint ezzel Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kívánnak kedvezni, aki a vád szerint 2006 és 2012 között követte el a hivatali visszaélésre való felbujtás bűncselekményét a Teleorman megyei önkormányzatnak alárendelt gyermekvédelmi igazgatóság fiktív alkalmazottai ügyében.
Az MTI emlékeztet, a kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a btk. és a betk. számos előírását, de Klaus Johannis államfő és az ellenzék óvásának helyt adva az alkotmánybíróság mindkét kódex esetében alaptörvénybe ütközőnek minősítette a módosítások jelentős részét. Mivel a törvénymódosítási folyamat már csaknem két éve húzódik, és nyilvánvalóvá vált, hogy a jobboldali elnök továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel hátráltatni fogja az igazságügyi törvények módosítását, a PSD végrehajtó bizottsága tavaly decemberben úgy döntött, hogy sürgősségi kormányrendelettel lépteti hatályba legalább azokat a módosításokat, amelyek nem akadta fenn az alkotmányossági szűrőn.
A bukaresti kormány ezen szándékát azonban nemcsak az ellenzék, hanem az Európai Unió vezető tisztségviselői is a jogállamiság elleni támadásnak minősítették, és szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Románia sürgősségi rendelettel módosítja a büntetőjogot. A büntetőjogi kormányrendeletek kiadásától ódzkodó Tudorel Toader igazságügyi minisztertől a PSD múlt héten megvonta a bizalmat, a btk.- és betk.-módosítást pedig most sürgősségi eljárással fogadta el a parlament. Kihirdetésüket azonban további alkotmányos óvásokkal hátráltathatja az államfő és az ellenzék, a jogszabályba ugyanis nemcsak azok az előírások kerültek be, amelyeknél az alkotmánybíróság elutasította az óvást, hanem több olyan is, amelyek ellen még nem emeltek alkotmányossági kifogást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak 24 százaléka egyetért, 5 százaléka pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy Romániának az iráni konfliktus ügyében az Egyesült Államok mellé kellene állnia, függetlenül más európai országok álláspontjától – derül ki egy friss felmérésből.
Európa felfedezésére hívja a fiatalokat az unió: a DiscoverEU program keretében idén 40 ezer ingyenes utazási igazolvány talál gazdára. A lehetőség azoknak a 18 éveseknek szól, akik készen állnak arra, hogy egy hónapon át bejárják a kontinenst.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már a választás estéjén gratulált a magyarországi országgyűlési választások győztesének, Magyar Péternek.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint reális esély van a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánykoalíción belüli kiegyezésére.
Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, hogy a magyarországi választások eredménye az egész térség európai irányultságát erősíti meg.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a romániaiak csaknem 40 százaléka úgy véli, hogy az ország politikai rendszere teljesen megbukott, és gyökeres átalakításra vagy teljes cserére szorul.
Romániában továbbra is negatív a természetes szaporulat: az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2026 februárjában közel kétszer annyian haltak meg, mint ahány gyermek született.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint márciusban 9,87 százalékra emelkedett az éves infláció Romániában. A legnagyobb drágulást a villamos energia esetében mérték, miután az ársapka kivezetése jelentős áremelkedést eredményezett.
A több mint egy hétig tartó húsvéti vakáció április 14-én ér véget, a diákok szerdától ismét iskolába mennek.
A februári 9,31 százalékról márciusban 9,87 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás