Lakásokkal csábítottak. A gyanúsítottak több mint 195 millió eurót kaptak a Nordis-ügyfelektől
Fotó: Pixabay
Éves nettó árbevételük 1 százalékának megfelelő bírságot kaphatnak azok az ingatlanfejlesztők, akik más célra használják a leendő lakások vásárlóitól kapott előleget – többek között erről rendelkezik a szenátus által hétfőn elfogadott tervezet, amely az építkezésekről szóló 1995/10-es törvényt egészíti ki.
2025. április 14., 21:382025. április 14., 21:38
A törvénytervezetet hétfőn első házként fogadta el a szenátus, 84 támogató és kilenc ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett. A felsőház jogi bizottsága nemrég módosításokkal hagyta jóvá az indítványt. Daniel Zamfir szociáldemokrata párti szenátor akkor elmondta,
a tervezet kötelezővé teszi, hogy a leendő lakások adásvételére vonatkozó ígéreteket vezessék be a telekkönyvbe, így az ingatlanfejlesztők nem tudják több vásárlónak is odaígérni ugyanazt a lakást.
A jogszabály-javaslat azt is előírja, hogy az ingatlanfejlesztő vállalat csődje esetén a vásárlók úgynevezett kiváltságos hitelezőknek minősülnek, azaz „a román állam után” elsőként kapják vissza a lakásért előre befizetett összegeket – magyarázta az Agerpres szerint Zamfir. A törvénytervezetről a képviselőház szavaz döntő kamaraként.
Mint ismeretes, a törvénytervezetet azok után nyújtották be, hogy fény derült a Nordis-ügyként elhíresült ingatlanpanamára. Az ügyészek szerint a Nordis-ügy gyanúsítottjai egy piramisszerűen felépített bűnszervezetet hoztak létre. Ennek vezetői több céget létesítettek, fiktív ingatlanprojektekkel szereztek ügyfeleket, és a vásárlók lakáselőlegeiből származó pénzt elsikkasztották. A nyomozati anyag szerint a bűnszervezet vezetői 2019 és 2024 között öt cégen keresztül összesen több mint 957 000 000 millió lejt (több mint 195 millió eurót) kaptak a Nordis cég ügyfeleitől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy lecseréljék ilie Bolojan miniszterelnököt, miután a koalíció „csikorogva működik”.
Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a szülők és nagyszülők mintegy háromnegyede úgy véli, hogy az influenza elleni védőoltás megelőzheti a megbetegedést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!