Nicolae Ciucă PNL-elnök meggyőződése, hogy alakulata a választók akaratát képviseli
Fotó: Facebook/Nicolae Ionel Ciucă
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a továbbiakban is teljesíteni fogja azt a „kötelességet”, hogy együtt kormányozzon a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – jelentette ki a sajtónak a liberálisok vezető testületének hétfői ülése után Nicolae Ciucă.
2024. július 01., 16:312024. július 01., 16:31
2024. július 01., 16:512024. július 01., 16:51
A pártelnököt arról kérdezték az újságírók, hogy tekintettel az államelnök-választás időpontja körüli koalíciós feszültségekre, kormányon marad-e a PNL. A politikus igennel válaszolt, emlékeztetve arra, hogy Romániát ebben az időszakban külső fenyegetések érik és számos kihívást kell leküzdenie. Ciucă beszámolója szerint a párt országos politikai bürójának hétfői ülésén elemezték a június 9-i választások eredményeit, és a testület azt a következtetést vonta le, hogy a szavazatok 30 százalékával jelenleg a PNL a legjelentősebb jobboldali politikai erő Romániában.
A PNL elnöke közölte, hogy a liberálisok azért ragaszkodnak az elnökválasztás ciklusvégi, szabályos időpontban történő megtartásához, mert „ezt akarják a választók is”. „A kampányban több tízezer emberrel volt alkalmunk találkozni, akik arra kértek bennünket, hogy vegyük figyelembe az elnöki tisztség jelentőségét, valamint azt, hogy a megfelelő jelölt megválasztásához szükség van vitára. De megemlítették azt is: nem lenne jó, ha az elnökválasztási kampány időszaka július-augusztusra, a szabadságolások idejére esne” – magyarázta Ciucă.
Eközben az RMDSZ küldöttsége azt javasolta Marcel Ciolacu miniszterelnöknek, hogy az államelnök-választást a parlamenti választásokétól eltérő időpontban, októberben tartsák. A Victoria-palotában tartott hétfői konzultáció után Cseke Attila, a szövetség szenátusi frakcióvezetője elmondta: a tanácskozáson közölték a kormányfővel, hogy a választások időpontjával kapcsolatos vitát mielőbb le kell zárni. Emellett emlékeztették Ciolacut arra, hogy az időpont kitűzése a kormány kizárólagos jogköre.
Kelemen Hunor azt fogja támogatni, hogy november 30-án tartsák az államelnök-választás első fordulóját és december 8-án a másodikat.
Cseke beszámolója szerint az RMDSZ küldöttsége azt szorgalmazta, hogy az elnökválasztás egyik fordulóját se vonják össze a parlamenti választásokkal. Arra hivatkoztak, hogy ez a húsz éve működő rendszer eddig megfelelő megoldásnak bizonyult, tekintettel az elnöki hivatal és a parlament eltérő jogkörére. A politikus elmondta, az elnökválasztás első fordulóját már csak akkor lehetne szeptember 15-én megtartani, ha a kormány kedden elfogadja az erről szóló határozatot.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken úgy nyilatkozott: azt fogja támogatni, hogy november 30-án tartsák az államelnök-választás első fordulóját és december 8-án a másodikat. Cseke hétfőn közölte: elfogadhatónak tartják azt is, hogy november 24-én szervezzék meg az elnökválasztás első fordulóját, november 30-án a parlamenti választásokat és december 8-án az elnökválasztás második fordulóját. „Így is be tudunk férni az alkotmányban rögzített határidőkbe” – mondta az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
Marcel Ciolacu a pénteki kormányülés elején bejelentette, hogy a kormányfőhelyettesekkel együtt hétfőre konzultációkra hívja a parlamenti pártok vezetőit az államelnök-választás időpontjáról, amelyben továbbra sincs egyezség a két kormánypárt között.
Mint ismert, Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn és kedden az államelnök-választás és a parlamenti választások időpontjáról konzultál a parlamenti pártok vezetőivel a Victoria-palotában, miután az általa vezetett PSD-nek nem sikerült megállapodnia koalíciós partnerével, a PNL-lel a megmérettetés időpontjáról. A nagykoalíció vezetői február végén döntöttek arról, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson közös listát indítanak, és – a nagy pártok számára kedvező magasabb részvétel érdekében – előrehozzák június 9-re a szeptemberben esedékes önkormányzati választásokat is.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Nicolae Ciucă liberális szenátusi elnök ezért februárban azt is bejelentette, hogy az elnökválasztást szeptember 15-én és 29-én, a parlamenti választásokat pedig december 9-én tartják Romániában. A PNL azonban a júniusi kettős megmérettetést követően jelezte: szeretné, ha az elnökválasztást a decemberi parlamenti voksoláshoz minél közelebbi időpontra írnák ki.
A kormánynak a héten döntenie kell az elnökválasztás időpontjáról – jelentette ki kedden a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője. Miközben a PSD a szeptemberhez ragaszkodik, a liberálisok novemberben rendeznék a megmérettetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!