Nicolae Ciucă PNL-elnök meggyőződése, hogy alakulata a választók akaratát képviseli
Fotó: Facebook/Nicolae Ionel Ciucă
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a továbbiakban is teljesíteni fogja azt a „kötelességet”, hogy együtt kormányozzon a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – jelentette ki a sajtónak a liberálisok vezető testületének hétfői ülése után Nicolae Ciucă.
2024. július 01., 16:312024. július 01., 16:31
2024. július 01., 16:512024. július 01., 16:51
A pártelnököt arról kérdezték az újságírók, hogy tekintettel az államelnök-választás időpontja körüli koalíciós feszültségekre, kormányon marad-e a PNL. A politikus igennel válaszolt, emlékeztetve arra, hogy Romániát ebben az időszakban külső fenyegetések érik és számos kihívást kell leküzdenie. Ciucă beszámolója szerint a párt országos politikai bürójának hétfői ülésén elemezték a június 9-i választások eredményeit, és a testület azt a következtetést vonta le, hogy a szavazatok 30 százalékával jelenleg a PNL a legjelentősebb jobboldali politikai erő Romániában.
A PNL elnöke közölte, hogy a liberálisok azért ragaszkodnak az elnökválasztás ciklusvégi, szabályos időpontban történő megtartásához, mert „ezt akarják a választók is”. „A kampányban több tízezer emberrel volt alkalmunk találkozni, akik arra kértek bennünket, hogy vegyük figyelembe az elnöki tisztség jelentőségét, valamint azt, hogy a megfelelő jelölt megválasztásához szükség van vitára. De megemlítették azt is: nem lenne jó, ha az elnökválasztási kampány időszaka július-augusztusra, a szabadságolások idejére esne” – magyarázta Ciucă.
Eközben az RMDSZ küldöttsége azt javasolta Marcel Ciolacu miniszterelnöknek, hogy az államelnök-választást a parlamenti választásokétól eltérő időpontban, októberben tartsák. A Victoria-palotában tartott hétfői konzultáció után Cseke Attila, a szövetség szenátusi frakcióvezetője elmondta: a tanácskozáson közölték a kormányfővel, hogy a választások időpontjával kapcsolatos vitát mielőbb le kell zárni. Emellett emlékeztették Ciolacut arra, hogy az időpont kitűzése a kormány kizárólagos jogköre.
Kelemen Hunor azt fogja támogatni, hogy november 30-án tartsák az államelnök-választás első fordulóját és december 8-án a másodikat.
Cseke beszámolója szerint az RMDSZ küldöttsége azt szorgalmazta, hogy az elnökválasztás egyik fordulóját se vonják össze a parlamenti választásokkal. Arra hivatkoztak, hogy ez a húsz éve működő rendszer eddig megfelelő megoldásnak bizonyult, tekintettel az elnöki hivatal és a parlament eltérő jogkörére. A politikus elmondta, az elnökválasztás első fordulóját már csak akkor lehetne szeptember 15-én megtartani, ha a kormány kedden elfogadja az erről szóló határozatot.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken úgy nyilatkozott: azt fogja támogatni, hogy november 30-án tartsák az államelnök-választás első fordulóját és december 8-án a másodikat. Cseke hétfőn közölte: elfogadhatónak tartják azt is, hogy november 24-én szervezzék meg az elnökválasztás első fordulóját, november 30-án a parlamenti választásokat és december 8-án az elnökválasztás második fordulóját. „Így is be tudunk férni az alkotmányban rögzített határidőkbe” – mondta az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
Marcel Ciolacu a pénteki kormányülés elején bejelentette, hogy a kormányfőhelyettesekkel együtt hétfőre konzultációkra hívja a parlamenti pártok vezetőit az államelnök-választás időpontjáról, amelyben továbbra sincs egyezség a két kormánypárt között.
Mint ismert, Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn és kedden az államelnök-választás és a parlamenti választások időpontjáról konzultál a parlamenti pártok vezetőivel a Victoria-palotában, miután az általa vezetett PSD-nek nem sikerült megállapodnia koalíciós partnerével, a PNL-lel a megmérettetés időpontjáról. A nagykoalíció vezetői február végén döntöttek arról, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson közös listát indítanak, és – a nagy pártok számára kedvező magasabb részvétel érdekében – előrehozzák június 9-re a szeptemberben esedékes önkormányzati választásokat is.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Nicolae Ciucă liberális szenátusi elnök ezért februárban azt is bejelentette, hogy az elnökválasztást szeptember 15-én és 29-én, a parlamenti választásokat pedig december 9-én tartják Romániában. A PNL azonban a júniusi kettős megmérettetést követően jelezte: szeretné, ha az elnökválasztást a decemberi parlamenti voksoláshoz minél közelebbi időpontra írnák ki.
A kormánynak a héten döntenie kell az elnökválasztás időpontjáról – jelentette ki kedden a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője. Miközben a PSD a szeptemberhez ragaszkodik, a liberálisok novemberben rendeznék a megmérettetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!