Mit változtatna? Georgescu szerint az alkotmány egyes elemeit módosítani kell Románia EU-é és NATO-csatlakozása nyomán
Fotó: Videófelvétel
Ha ő lenne az államfő, megfontolná az alkotmánymódosító népszavazást – jelentette ki a függetlenként induló szélsőjobboldali elnökjelölt, Călin Georgescu szerdán este.
2024. december 05., 09:302024. december 05., 09:30
„Sok szó esett az alkotmánymódosításról, különösen ebben a kampányidőszakban, én nem mondok nemet, nem mondom, hogy nem kellene megváltoztatni” – mondta a Realitatea Plus-nak.
Arra a kérdésre, hogy kiírna-e népszavazást az alaptörvény módosítása érdekében, Georgescu igennel válaszolt.
Tiszteletben kell tartani. Egyáltalán nem tartották tiszteletben. És most az egyik legfontosabb cikkelyt veszem elő, a 47. cikkelyt, amely az életminőséggel kapcsolatos” – mondta Georgescu.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe.
A jelölt beszélt Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról is, ami január elsejétől esedékes.
„Ez még várat magára. Meglátjuk, mi fog történni vasárnap. Nyilvánvalóan kampányolni fogok ezért, és végig fogom vinni. De másrészt, annak idején a szárazföldi schengeni határokat akadályozta a Nyugat, vagy Ausztria akadályozta. A szárazföldi schengeni csatlakozást elsősorban a román politikai osztály blokkolta, amely veszélyeztetve látta a vámügyleteit. Erről van szó” – vélekedett Georgescu.
„Putyin elnök, az én szemszögemből nézve, az országa számára vezető, hazafi, de én nem vagyok Putyin rajongó. Én Románia-párti vagyok. A román nép rajongója vagyok” – mondta.
Nagyon gyorsan lebukott Călin Georgescu, a függetlenként az elnökválasztás második fordulójába jutott szélsőjobboldali jelölt, miután kedden este egy élő műsorban azt állította: nincs köze a fasiszta legionárius mozgalomhoz.
Georgescu elmondta, hogy soha nem találkozott Putyinnal.
„A diplomáciai nyelvben, a diplomácia művészetében nagyon óvatosnak kell lenni ezekben a kérdésekben – ha ma Oroszország szemben áll Ukrajnával, lehet, hogy holnap barátok lesznek. Nem tudjuk, ez nagy kockázat” – mondta Georgescu, aki hozzátette, hogy a „béke stratégiáját” választja.
Mint ismeretes, Georgescu az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában az USR elnökével, Elena Lasconival fog megmérkőzni.
Mint arról beszámoltunk, az elnöki hivatal a román hírszerzés Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) eljuttatott információi alapján szerdán este nyilvánosságra hozta:
Románia pedig az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja.
Ezt Georgescu úgy kommentálta: ez az első alkalom, hogy „az állam minden eszközt bevet annak érdekében, hogy megállítson egy jelöltet, amit annak tud be, hogy „a rendszer bepánikolt”.
Szerinte a CSAT megpróbálja kizárni őt a választásokról. 'Voltaképp nem is engem, hanem a román népet akarják kizárni' - jelentette ki.
Georgescu azt állította, hogy soha nem találkozott a CSAT dokumentumaiban emlegetett személyek egyikével sem. Megjegyezte, hogy „a rendszer pánikba esése” segít a román népnek visszavenni az országát.
Ez nem most kezdődött.
Georgescu egy, a Reutersnak adott interjújában emellett azt mondta, hogy megválasztása esetén megtiltaná a Kijevnek nyújtott további katonai támogatást, mondván, hogy Bukarest nem köteles tiszteletben tartani a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-kötelezettségeket. Az uniós finanszírozás hatékonyságát is megkérdőjelezte, és azt mondta, hogy győzelme esetén Románia érdekei lennének az elsők.
„Elképzelhetetlen, hogy mellettünk, Európa közepén háború legyen, ezért az egyik prioritás minden bizonnyal az lesz, hogy ezt a háborút Ukrajnában azonnal leállítsák” – mondta.
„A román népnek az a gondja, hogy boldog legyen. Nem lehetnek boldogok, ha másra költik a pénzt. Ha a NATO defenzív, akkor annak defenzívnek kell maradnia. Én egy dologban hiszek – Romániának nincsenek kötelezettségei senkivel szemben” – jelentette ki.
Georgescu azt is közölte, hogy győzelme esetén a december 1-jei parlamenti választások eredményeként kialakult parlamenti többségből származó miniszterelnököt nevez majd ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a melegebb időjárással együtt megjelentek az év első, növényzet égése miatt kialakult tüzei, és körültekintésre intette a lakosságot.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Bár támogatottsága némileg csökkent, továbbra is a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a legnépszerűbb párt Romániában – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Számos érv szól Ilie Bolojan miniszterelnök menesztése mellett – jelentette ki Sorin Grindeanu, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A központi és a helyi közigazgatás reformjáról szóló sürgősségi kormányrendelet hatályos, annak ellenére, hogy az alkotmánybíróságon megtámadták – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői a koalíciós partnerekkel fennálló feszültség árnyékában hétfőn reggel összeülnek, hogy eldöntsék, támogatja-e a párt az idei költségvetést, amelyet még mindig nem sikerült elfogadni.
A február 27. és március 5. közötti héten a romániai rendőrök és európai kollégáik 579 olyan személyt azonosítottak, akik figyelmeztető jelzéssel szerepeltek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS).
Az ország több régiójára érvényes, megerősödő szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a közel-keleti konfliktus által érintett régióban tartózkodó román állampolgárok mielőbb biztonságban hazatérhessenek – közölte szombat este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A romániai egészségügyben dolgozók 10-ből 4,85-re értékelik a rendszert a „betegségmérő” skálán, túlterheltségre panaszkodnak, és egyharmaduk azt fontolgatja, hogy otthagyja az egészet – derül ki egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!