
Mit változtatna? Georgescu szerint az alkotmány egyes elemeit módosítani kell Románia EU-é és NATO-csatlakozása nyomán
Fotó: Videófelvétel
Ha ő lenne az államfő, megfontolná az alkotmánymódosító népszavazást – jelentette ki a függetlenként induló szélsőjobboldali elnökjelölt, Călin Georgescu szerdán este.
2024. december 05., 09:302024. december 05., 09:30
„Sok szó esett az alkotmánymódosításról, különösen ebben a kampányidőszakban, én nem mondok nemet, nem mondom, hogy nem kellene megváltoztatni” – mondta a Realitatea Plus-nak.
Arra a kérdésre, hogy kiírna-e népszavazást az alaptörvény módosítása érdekében, Georgescu igennel válaszolt.
Tiszteletben kell tartani. Egyáltalán nem tartották tiszteletben. És most az egyik legfontosabb cikkelyt veszem elő, a 47. cikkelyt, amely az életminőséggel kapcsolatos” – mondta Georgescu.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe.
A jelölt beszélt Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról is, ami január elsejétől esedékes.
„Ez még várat magára. Meglátjuk, mi fog történni vasárnap. Nyilvánvalóan kampányolni fogok ezért, és végig fogom vinni. De másrészt, annak idején a szárazföldi schengeni határokat akadályozta a Nyugat, vagy Ausztria akadályozta. A szárazföldi schengeni csatlakozást elsősorban a román politikai osztály blokkolta, amely veszélyeztetve látta a vámügyleteit. Erről van szó” – vélekedett Georgescu.
„Putyin elnök, az én szemszögemből nézve, az országa számára vezető, hazafi, de én nem vagyok Putyin rajongó. Én Románia-párti vagyok. A román nép rajongója vagyok” – mondta.

Nagyon gyorsan lebukott Călin Georgescu, a függetlenként az elnökválasztás második fordulójába jutott szélsőjobboldali jelölt, miután kedden este egy élő műsorban azt állította: nincs köze a fasiszta legionárius mozgalomhoz.
Georgescu elmondta, hogy soha nem találkozott Putyinnal.
„A diplomáciai nyelvben, a diplomácia művészetében nagyon óvatosnak kell lenni ezekben a kérdésekben – ha ma Oroszország szemben áll Ukrajnával, lehet, hogy holnap barátok lesznek. Nem tudjuk, ez nagy kockázat” – mondta Georgescu, aki hozzátette, hogy a „béke stratégiáját” választja.
Mint ismeretes, Georgescu az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában az USR elnökével, Elena Lasconival fog megmérkőzni.
Mint arról beszámoltunk, az elnöki hivatal a román hírszerzés Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) eljuttatott információi alapján szerdán este nyilvánosságra hozta:
Románia pedig az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja.
Ezt Georgescu úgy kommentálta: ez az első alkalom, hogy „az állam minden eszközt bevet annak érdekében, hogy megállítson egy jelöltet, amit annak tud be, hogy „a rendszer bepánikolt”.
Szerinte a CSAT megpróbálja kizárni őt a választásokról. 'Voltaképp nem is engem, hanem a román népet akarják kizárni' - jelentette ki.
Georgescu azt állította, hogy soha nem találkozott a CSAT dokumentumaiban emlegetett személyek egyikével sem. Megjegyezte, hogy „a rendszer pánikba esése” segít a román népnek visszavenni az országát.

Ez nem most kezdődött.
Georgescu egy, a Reutersnak adott interjújában emellett azt mondta, hogy megválasztása esetén megtiltaná a Kijevnek nyújtott további katonai támogatást, mondván, hogy Bukarest nem köteles tiszteletben tartani a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-kötelezettségeket. Az uniós finanszírozás hatékonyságát is megkérdőjelezte, és azt mondta, hogy győzelme esetén Románia érdekei lennének az elsők.
„Elképzelhetetlen, hogy mellettünk, Európa közepén háború legyen, ezért az egyik prioritás minden bizonnyal az lesz, hogy ezt a háborút Ukrajnában azonnal leállítsák” – mondta.
„A román népnek az a gondja, hogy boldog legyen. Nem lehetnek boldogok, ha másra költik a pénzt. Ha a NATO defenzív, akkor annak defenzívnek kell maradnia. Én egy dologban hiszek – Romániának nincsenek kötelezettségei senkivel szemben” – jelentette ki.
Georgescu azt is közölte, hogy győzelme esetén a december 1-jei parlamenti választások eredményeként kialakult parlamenti többségből származó miniszterelnököt nevez majd ki.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
szóljon hozzá!