
Mit változtatna? Georgescu szerint az alkotmány egyes elemeit módosítani kell Románia EU-é és NATO-csatlakozása nyomán
Fotó: Videófelvétel
Ha ő lenne az államfő, megfontolná az alkotmánymódosító népszavazást – jelentette ki a függetlenként induló szélsőjobboldali elnökjelölt, Călin Georgescu szerdán este.
2024. december 05., 09:302024. december 05., 09:30
„Sok szó esett az alkotmánymódosításról, különösen ebben a kampányidőszakban, én nem mondok nemet, nem mondom, hogy nem kellene megváltoztatni” – mondta a Realitatea Plus-nak.
Arra a kérdésre, hogy kiírna-e népszavazást az alaptörvény módosítása érdekében, Georgescu igennel válaszolt.
Tiszteletben kell tartani. Egyáltalán nem tartották tiszteletben. És most az egyik legfontosabb cikkelyt veszem elő, a 47. cikkelyt, amely az életminőséggel kapcsolatos” – mondta Georgescu.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe.
A jelölt beszélt Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról is, ami január elsejétől esedékes.
„Ez még várat magára. Meglátjuk, mi fog történni vasárnap. Nyilvánvalóan kampányolni fogok ezért, és végig fogom vinni. De másrészt, annak idején a szárazföldi schengeni határokat akadályozta a Nyugat, vagy Ausztria akadályozta. A szárazföldi schengeni csatlakozást elsősorban a román politikai osztály blokkolta, amely veszélyeztetve látta a vámügyleteit. Erről van szó” – vélekedett Georgescu.
„Putyin elnök, az én szemszögemből nézve, az országa számára vezető, hazafi, de én nem vagyok Putyin rajongó. Én Románia-párti vagyok. A román nép rajongója vagyok” – mondta.

Nagyon gyorsan lebukott Călin Georgescu, a függetlenként az elnökválasztás második fordulójába jutott szélsőjobboldali jelölt, miután kedden este egy élő műsorban azt állította: nincs köze a fasiszta legionárius mozgalomhoz.
Georgescu elmondta, hogy soha nem találkozott Putyinnal.
„A diplomáciai nyelvben, a diplomácia művészetében nagyon óvatosnak kell lenni ezekben a kérdésekben – ha ma Oroszország szemben áll Ukrajnával, lehet, hogy holnap barátok lesznek. Nem tudjuk, ez nagy kockázat” – mondta Georgescu, aki hozzátette, hogy a „béke stratégiáját” választja.
Mint ismeretes, Georgescu az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában az USR elnökével, Elena Lasconival fog megmérkőzni.
Mint arról beszámoltunk, az elnöki hivatal a román hírszerzés Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) eljuttatott információi alapján szerdán este nyilvánosságra hozta:
Románia pedig az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja.
Ezt Georgescu úgy kommentálta: ez az első alkalom, hogy „az állam minden eszközt bevet annak érdekében, hogy megállítson egy jelöltet, amit annak tud be, hogy „a rendszer bepánikolt”.
Szerinte a CSAT megpróbálja kizárni őt a választásokról. 'Voltaképp nem is engem, hanem a román népet akarják kizárni' - jelentette ki.
Georgescu azt állította, hogy soha nem találkozott a CSAT dokumentumaiban emlegetett személyek egyikével sem. Megjegyezte, hogy „a rendszer pánikba esése” segít a román népnek visszavenni az országát.

Ez nem most kezdődött.
Georgescu egy, a Reutersnak adott interjújában emellett azt mondta, hogy megválasztása esetén megtiltaná a Kijevnek nyújtott további katonai támogatást, mondván, hogy Bukarest nem köteles tiszteletben tartani a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-kötelezettségeket. Az uniós finanszírozás hatékonyságát is megkérdőjelezte, és azt mondta, hogy győzelme esetén Románia érdekei lennének az elsők.
„Elképzelhetetlen, hogy mellettünk, Európa közepén háború legyen, ezért az egyik prioritás minden bizonnyal az lesz, hogy ezt a háborút Ukrajnában azonnal leállítsák” – mondta.
„A román népnek az a gondja, hogy boldog legyen. Nem lehetnek boldogok, ha másra költik a pénzt. Ha a NATO defenzív, akkor annak defenzívnek kell maradnia. Én egy dologban hiszek – Romániának nincsenek kötelezettségei senkivel szemben” – jelentette ki.
Georgescu azt is közölte, hogy győzelme esetén a december 1-jei parlamenti választások eredményeként kialakult parlamenti többségből származó miniszterelnököt nevez majd ki.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
szóljon hozzá!