Rossz társaság. Georgescu a neolegionárius Eugen Sechila társaságában a műsor előtt
Fotó: Videófelvétel/Gândul
Nagyon gyorsan lebukott Călin Georgescu, a függetlenként az elnökválasztás második fordulójába jutott szélsőjobboldali jelölt, miután kedden este egy élő műsorban azt állította: nincs köze a fasiszta legionárius mozgalomhoz.
2024. december 04., 15:592024. december 04., 15:59
2024. december 05., 10:132024. december 05., 10:13
Kiderült ugyanis, hogy a Gândul portál stúdiójába, ahonnan a műsort sugározták, a neolegionarizmus egyik vezető képviselője, Eugen Sechila kíséretében érkezett.
A műsorban
„Ez hamis, semmi közöm hozzá. Már csak azt kéne a fejemhez vágni, hogy részt vettem Kennedy meggyilkolásában” – válaszolta Georgescu mosolyogva a műsorvezetőnek, Marius Tucának.
Georgescu azzal zárta le a szélsőséges mozgalmakkal való kapcsolatainak témáját, hogy soha nem támogatott szélsőséges akciókat vagy fasiszta eszméket, és hogy soha nem dicsérte a legionárius mozgalmat.
Ez nem most kezdődött.
A valóságban több olyan felvétel is van, köztük egy 2020-ban készült, amely ennek ellenkezőjét bizonyítja. 2020-ban Elena Puiu, a Gogu Puiu és a Dobrudzsai Betyárok Egyesület képviselője műsorának vendége volt.
A műsorban Georgescu azt mondta:
Eugen Sechila, aki elkísérte a kedd esti műsorba, amelyben a legionáriusokkal való kapcsolatát tagadta, a romániai neolegionarizmus egyik legismertebb alakja.
A HotNews emlékeztet: Sechila Elena Puiuval együtt a Gogu Puiu és a Dobrudzsai Betyárok Egyesületének vezetője. Az egyesületnek megtiltották, hogy a romániai iskolákban tevékenykedjen, miután
A Sechila egyesület Facebook-oldalán több, Corneliu Zelea Codreanu előtt tisztelgő szöveg is megjelent: „Corneliu Codreanu előtt Románia egy lakott Szahara volt. Az ég és föld között élőknek nem volt más tartalmuk, mint a várakozás. Valakinek jönnie kellett” – fogalmazott a szélsőséges mozgalomra jellemző miszticista stílusban.
Călin Georgescu szélsőjobboldali államfőjelölt felülvizsgálná, mi legyen a NATO európai rakétapajzsa részeként a dél-romániai Deveselura telepített rakétatámaszpont sorsa.
A férfi közösségi oldalára feltöltött fényképein légiós mozgalmi szimbólumokat visel, és puskákkal és pisztolyokkal felfegyverkezve jelenik meg. Korábban egyébként a francia idegenlégióban szolgált, jelenleg pedig katonai táborokat szervez fiatalok számára.
Egyébként Georgescu egy, a Gogu Puiu és a Dobrudzsai Betyárok Egyesület Facebook-oldalán közzétett 2020-as interjúban
„Egy dolgot szeretnék mondani, azok, akik ezt a törvényt beterjesztették vagy támogatják, alapvetően bolondok, az ország és a hit kiárusítói, és úgy is kell velük bánni” – mondta.
„És kérdezem önöket, vagy kérdezem a román népet, miért fogadták el ezt a törvényt? Alapvetően azok ellen fogadták el, akik a román nemzetet építették, ugye tudjátok! Tehát a történelmet nem lehet kitörölni, ahogy egyesek hiszik, még akkor sem, ha ők vannak hatalmon. De hangsúlyozom, hogy nincs hatalmuk, a hatalmat csak Isten adja” – fogalmazott Georgescu a szélsőséges mozgalom védelmében.
Tömeggyilkos szervezetet éltet Georgescu
A Vasgárda (románul Garda de Fier) nacionalista, majd Corneliu Codreanu halála után 1938-tól – mikor Horia Sima és Ion Antonescu lett a vezetője – már antiszemita és magyarellenes mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig – közli a Wikipédia.
A Vasgárda alapját adó politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én az 1. számú napiparancsban Mihály Arkangyal Légiója néven (Legiunea Arhanghelului Mihail), és ő volt a vezetője haláláig, 1938-ig. Követőit gyakran „legionáriusok” néven emlegették (legionarii), a mozgalmat pedig ókori római mintára „Légió” vagy „Légiós Mozgalom” (Mișcarea Legionară). A gyakran betiltott mozgalom többször nevet váltott.
Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió paramilitáris ágát 1930 márciusában hozta létre, bár a név eredetileg magára a Légióra utalt.
A szociális demagógiát hirdető szervezet az 1930-as években fokozatosan megerősödött. A gárda tagjai, a „légionisták” háborút hirdettek a kommunistákkal és a zsidókkal szemben, zaklatták és bántalmazták őket a nyílt utcán, illetve titokban politikai gyilkosságokat terveltek ki és hajtottak végre.
Franciaország nyomására 1933-ban hivatalosan feloszlatták, de az a valóságban tovább működött. 1935 júniusában a Légió hivatalos neve „Mindent a Hazáért Párt” (Partidul Totul pentru Țară) lett. A Gárda hamarosan a Harmadik Birodalom támogatását is elnyerte, és a legnagyobb hatású balkáni szélsőjobboldali mozgalommá nőtte ki magát, miközben erőteljesen hozzájárult Románia politikai életének destabilizálásához. A román kormány ennek megfelelően hol támogatta, hol üldözte.
A párt az 1937-es választásokon 16%-ot ért el, és 66 hellyel a harmadik legnagyobb parlamenti frakciója lett. II. Károly király részvételükkel alakíttatott koalíciós kormányt, amelyben Horia Sima miniszter lett.
1938-ban a király diktatúrát vezetett be, az uralkodó és a Vasgárda között hatalmi harc vette kezdetét. Codreanut bebörtönözték, majd a király parancsára rabszállító autón gyilkolták meg, II. Károly a Vasgárda további 300 vezető tagját végeztette ki 1938-ban.
A II. világháború kitörésekor, Lengyelország német lerohanásakor, 1939. szeptember 6-án Armand Călinescu miniszterelnök deklarálta Románia semlegességét, válaszul szeptember 21-én a vasgárdisták egy Németországból hazatérő halálkommandója Sima parancsára megölte. Armand Călinescu meggyilkolására válaszul II. Károly a Vasgárda 252 vezető tagját agyonlövette, a kivégzésekre gyakran a nyílt utcán került sor a szervezet tagjainak megfélemlítésére.
A második bécsi döntés után kialakult helyzetben II. Károly királyi diktatúrája megbukott, az uralkodó külföldi száműzetésre kényszerült, 1940. szeptember eleje után – mikor a németek Antonescut hatalomra emelték – az egyedüli engedélyezett politikai szervezet maradt az országban. Sima parancsnok miniszterelnök-helyettesként az ország harmadik emberének számított az új király, Mihály és Antonescu miniszterelnök után. Antonescu csak azért tette még erősebbé a Vasgárdát, mert meg akarta nyerni azt a többséget, amit a Vasgárda meg tudott szerezni magának az országban. 1940 novemberében került sor a jilavai mészárlásra, amely során II. Károly bukott diktatúrájának bebörtönzött vezetőit, összesen 60 főt megölt a Vasgárda, köztük Gheorghe Argeșanu tábornokot, volt miniszterelnököt, Victor Iamandi volt igazságügyminisztert, Gabriel Marinescu tábornokot, volt belügyminisztert, Ioan Grigore Bengliu tábornokot, a csendőrség volt főparancsnokát, Mihail Moruzovot, a titkosszolgált (Siguranța) volt főnökét.
A régi vezetőség az 1941. januári ún. legionárius felkelés után kegyvesztett lett, tagjai külföldre, Olaszországba (például Ion Constantin Drăgan) és Németországba (például Horia Sima) menekültek. Antonescu a megmaradt szervezetre támaszkodva diktatúrát vezetett be.
A vasgárdisták részt vettek a zsidók módszeres kiirtásában, a pogromokban Óromániában, Dél-Erdélyben és a Dnyeszteren túli megszállt területeken. A kegyetlenkedéseknek 1941–1943 között 350-400 000 zsidó áldozata volt.
A háború után betiltották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!