JEGYZET – Hiába rendelkezik az egyik legmagasabb életszínvonallal és legerősebb szociális rendszerrel Svédország, könnyen előfordulhat, hogy előbb-utóbb nagyon pocsék dolog lesz svédnek lenni.
2015. január 10., 16:372015. január 10., 16:37
Sőt egyenesen bűncselekmény. Egy svéd iskolában máris megtörtént az első lépés ennek irányába: az igazgató egyszerűen betiltotta a svéd zászló használatát. Az ok: egy jelmezbálon az egyik diák kék-sárgára festett arccal, kezében játékfegyverrel jelent meg.
Az iskola vezetői szerint márpedig az alkalmatlan időben és helyen használt svéd zászló megvalósíthatja a „gyűlöletbeszéd” bűncselekményét. „A külföldi hátterű diákokat sértheti, ha azt látják, hogy valaki svéd zászlót visel, különösen, ha mindezt egy játékfegyverrel a kezében teszi” – jelentette ki az igazgató.
A nemzeti ünnepeket és a cserediákok látogatását kivéve megtiltották a svéd zászló használatát az iskolában. Mondjuk az igazgató is elismerte, maga sem tud róla, hogy akár a svéd zászló, akár a svéd nemzeti színekből készült arcfestés efféle sérelmet okozott volna bárkinek is. De persze a 21. század fejlett Európájában nem ez számít, hanem az ideológia.
Előrebocsátanám: jómagam sem vagyok annak a híve, hogy mindig mindenhol nemzeti zászlók lobogjanak, mivel úgy gondolom, ez nem a hazafiság és a nemzeti elkötelezettség, csupán a más nemzetekkel szembeni frusztráció és kisstílűség megnyilvánulása. Viszont az, hogy egy országban betiltsák a nemzeti jelképek nem provokatív célú használatát, a rosszul értelmezett tolerancia és politikai korrektség oly mértékben öngyűlöletbe hajló megnyilvánulása, hogy már szakemberi beavatkozás után kiált.
A következő lépés ugyanis lehetne akár a svéd nyelv nyilvános használatának betiltása is, elvégre a más országokból érkezett diákokat, illetve munkavállalókat frusztrálhatja, hogy a svéd társadalom tagjai kirekesztő módon csak a saját nyelvükön értekeznek. És egyáltalán: eleve svédnek, dánnak, magyarnak vagy románnak lenni is kirekesztő mindenkivel szemben, aki nem svéd, dán, magyar vagy román, úgyhogy tessék gyorsan a valamely nemzethez való tartozást is fölvenni a gyűlölet-bűncselekmények listájára.
És akkor az egész világ bűnös lesz majd – kivéve persze a megváltó ideológiákat kiötlő, progresszív, haladó gondolkodású, és ezért a múlt eszméinek sötét dágványában tapicskoló nyáj vezetésére hivatott kozmopolita világpolgárokat.
Románia jelenleg nem képes szavatolni polgárainak biztonságát – ez a szomorú következtetés szűrhető le az egy hete bekövetkezett galaci drónincidensből és a pénteki konstancai robbanásból.
Egy botrány sohasem jön jól, de az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára most még az átlagosnál is károsabb, hogy Demeter Andrásnak trágár kifejezések és a román nemzeti érdekkel kapcsolatos kijelentések kapcsán le kellett mondania.
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
Érvényesült a papírforma, meghozta gyümölcsét a román baloldal és a szélsőjobb összeborulása: a vártnál is nagyobb arányban támogatta a parlament az Ilie Bolojan vezette kabinet menesztését.
Ízlelgessük egy kicsit: egy magát szociáldemokratának nevező párt jóvoltából Romániában olyan helyzet állt elő, hogy már nem is csupán hipotetikus, megfoghatatlan, távoli rémképként szerepel a napirenden egy szélsőjobboldali párt kormányra kerülése.
A Szociáldemokrata Párt válságkezelési receptje jelenleg a következő: ha ég a ház, víz vagy poroltó helyett a repülőüzemanyag-válságra is fittyet hányva az utolsó kerozinkészleteket kell ráönteni.
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
szóljon hozzá!