Nem kétséges, hogy sikeres akciónak bizonyult a székelyek vasárnapi menetelése.
2013. október 28., 19:062013. október 28., 19:06
Az erdélyi magyar politikai-társadalmi szervezetek ritkán tapasztalható összefogásával megvalósult demonstráció elérte célját, újfent ráirányította a figyelmet a romániai magyarság demokratikus igényeire, az autonómiatörekvések megalapozottságára. Azonban a kisebbségi jogok, az önrendelkezés maradéktalan kivívása felé vezető úton a mostani esemény csak egy a sok mérföldkő közül, éppen ezért nem árt már most elgondolkodni a hogyan továbbon. Egyértelmű: a menetelés szervezésében oroszlánrészt vállalt SZNT lehetőségei korlátozottak a tekintetben, hogy az autonómiaküzdelem jogi, törvényhozási formát öltsön, vagy legalább párbeszédkényszert váltson ki a román hatalom részéről. És e téren nem lehet illúziója a két kisebbik erdélyi magyar pártnak sem, hiszen a balliberális koalíció többször kinyilvánította: csakis az RMDSZ-t tekinti a magyarság legitim képviselőjének. Mármost hogy ez a legitimitás mennyire álságos, azt ékesen bizonyítja a szövetségnek az önrendelkezéssel kapcsolatos mindenkori retorikája. Kormányzati pozícióban az RMDSZ folyamatosan mellőzte az autonómia ügyét, jobbára csak ellenzékben hallatta a szavát. Láss csodát, az alakulat ismét csak most, vélhetően a menetelés sikerén felbuzdulva látta fontosnak, hogy törvénytervezetet terjesszen a bukaresti parlament elé a területi autonómia tárgyában, és a szándék – éppen a közelgő EP-választások miatt – kapcsán nagyon kilóg a lóláb. Annál is inkább, mivel úgy fest: az RMDSZ a régióátszervezés elleni, megyei referendumokat szorgalmazó aláírásgyűjtést is sikerült pótcselekvéssé degradálnia, az akciónak még a megyei jegyzők szűrőjén sem sikerült átjutnia. (Holott 2004-ben a szövetség csúcsvezetői nem győzték kioktatni a Magyar Polgári Szövetséget, miként kell jogilag támadhatatlan módon összeállítani az íveket, amikor az a vád érte, hogy megtorpedózta az új párt bejegyzését). Az a kérdés, hogy az RMDSZ hajlandó-e tovább éltetni a magyar szervezetek részéről megnyilvánult akcióegységet, vagy továbbra is beéri az ügy bukaresti maszatolásával. Ám jó, ha tudja: ebben a menetelésben nincs visszaút.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!