Nem kétséges, hogy sikeres akciónak bizonyult a székelyek vasárnapi menetelése.
2013. október 28., 19:062013. október 28., 19:06
Az erdélyi magyar politikai-társadalmi szervezetek ritkán tapasztalható összefogásával megvalósult demonstráció elérte célját, újfent ráirányította a figyelmet a romániai magyarság demokratikus igényeire, az autonómiatörekvések megalapozottságára. Azonban a kisebbségi jogok, az önrendelkezés maradéktalan kivívása felé vezető úton a mostani esemény csak egy a sok mérföldkő közül, éppen ezért nem árt már most elgondolkodni a hogyan továbbon. Egyértelmű: a menetelés szervezésében oroszlánrészt vállalt SZNT lehetőségei korlátozottak a tekintetben, hogy az autonómiaküzdelem jogi, törvényhozási formát öltsön, vagy legalább párbeszédkényszert váltson ki a román hatalom részéről. És e téren nem lehet illúziója a két kisebbik erdélyi magyar pártnak sem, hiszen a balliberális koalíció többször kinyilvánította: csakis az RMDSZ-t tekinti a magyarság legitim képviselőjének. Mármost hogy ez a legitimitás mennyire álságos, azt ékesen bizonyítja a szövetségnek az önrendelkezéssel kapcsolatos mindenkori retorikája. Kormányzati pozícióban az RMDSZ folyamatosan mellőzte az autonómia ügyét, jobbára csak ellenzékben hallatta a szavát. Láss csodát, az alakulat ismét csak most, vélhetően a menetelés sikerén felbuzdulva látta fontosnak, hogy törvénytervezetet terjesszen a bukaresti parlament elé a területi autonómia tárgyában, és a szándék – éppen a közelgő EP-választások miatt – kapcsán nagyon kilóg a lóláb. Annál is inkább, mivel úgy fest: az RMDSZ a régióátszervezés elleni, megyei referendumokat szorgalmazó aláírásgyűjtést is sikerült pótcselekvéssé degradálnia, az akciónak még a megyei jegyzők szűrőjén sem sikerült átjutnia. (Holott 2004-ben a szövetség csúcsvezetői nem győzték kioktatni a Magyar Polgári Szövetséget, miként kell jogilag támadhatatlan módon összeállítani az íveket, amikor az a vád érte, hogy megtorpedózta az új párt bejegyzését). Az a kérdés, hogy az RMDSZ hajlandó-e tovább éltetni a magyar szervezetek részéről megnyilvánult akcióegységet, vagy továbbra is beéri az ügy bukaresti maszatolásával. Ám jó, ha tudja: ebben a menetelésben nincs visszaút.
Románia jelenleg nem képes szavatolni polgárainak biztonságát – ez a szomorú következtetés szűrhető le az egy hete bekövetkezett galaci drónincidensből és a pénteki konstancai robbanásból.
Egy botrány sohasem jön jól, de az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára most még az átlagosnál is károsabb, hogy Demeter Andrásnak trágár kifejezések és a román nemzeti érdekkel kapcsolatos kijelentések kapcsán le kellett mondania.
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
Érvényesült a papírforma, meghozta gyümölcsét a román baloldal és a szélsőjobb összeborulása: a vártnál is nagyobb arányban támogatta a parlament az Ilie Bolojan vezette kabinet menesztését.
Ízlelgessük egy kicsit: egy magát szociáldemokratának nevező párt jóvoltából Romániában olyan helyzet állt elő, hogy már nem is csupán hipotetikus, megfoghatatlan, távoli rémképként szerepel a napirenden egy szélsőjobboldali párt kormányra kerülése.
A Szociáldemokrata Párt válságkezelési receptje jelenleg a következő: ha ég a ház, víz vagy poroltó helyett a repülőüzemanyag-válságra is fittyet hányva az utolsó kerozinkészleteket kell ráönteni.
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
szóljon hozzá!