Nem kétséges, hogy sikeres akciónak bizonyult a székelyek vasárnapi menetelése.
2013. október 28., 19:062013. október 28., 19:06
Az erdélyi magyar politikai-társadalmi szervezetek ritkán tapasztalható összefogásával megvalósult demonstráció elérte célját, újfent ráirányította a figyelmet a romániai magyarság demokratikus igényeire, az autonómiatörekvések megalapozottságára. Azonban a kisebbségi jogok, az önrendelkezés maradéktalan kivívása felé vezető úton a mostani esemény csak egy a sok mérföldkő közül, éppen ezért nem árt már most elgondolkodni a hogyan továbbon. Egyértelmű: a menetelés szervezésében oroszlánrészt vállalt SZNT lehetőségei korlátozottak a tekintetben, hogy az autonómiaküzdelem jogi, törvényhozási formát öltsön, vagy legalább párbeszédkényszert váltson ki a román hatalom részéről. És e téren nem lehet illúziója a két kisebbik erdélyi magyar pártnak sem, hiszen a balliberális koalíció többször kinyilvánította: csakis az RMDSZ-t tekinti a magyarság legitim képviselőjének. Mármost hogy ez a legitimitás mennyire álságos, azt ékesen bizonyítja a szövetségnek az önrendelkezéssel kapcsolatos mindenkori retorikája. Kormányzati pozícióban az RMDSZ folyamatosan mellőzte az autonómia ügyét, jobbára csak ellenzékben hallatta a szavát. Láss csodát, az alakulat ismét csak most, vélhetően a menetelés sikerén felbuzdulva látta fontosnak, hogy törvénytervezetet terjesszen a bukaresti parlament elé a területi autonómia tárgyában, és a szándék – éppen a közelgő EP-választások miatt – kapcsán nagyon kilóg a lóláb. Annál is inkább, mivel úgy fest: az RMDSZ a régióátszervezés elleni, megyei referendumokat szorgalmazó aláírásgyűjtést is sikerült pótcselekvéssé degradálnia, az akciónak még a megyei jegyzők szűrőjén sem sikerült átjutnia. (Holott 2004-ben a szövetség csúcsvezetői nem győzték kioktatni a Magyar Polgári Szövetséget, miként kell jogilag támadhatatlan módon összeállítani az íveket, amikor az a vád érte, hogy megtorpedózta az új párt bejegyzését). Az a kérdés, hogy az RMDSZ hajlandó-e tovább éltetni a magyar szervezetek részéről megnyilvánult akcióegységet, vagy továbbra is beéri az ügy bukaresti maszatolásával. Ám jó, ha tudja: ebben a menetelésben nincs visszaút.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!