„Az emberek a huszadik század folyamán úgy próbáltak érvényesülni, hogy folyton alakot váltottak. Aki például vasgárdista volt, könnyen átváltozott kommunistává” – magyarázta Alakváltók című, valós történeteken alapuló kalandregényének címét Szabó Róbert Csaba a kötet kolozsvári bemutatóján.
2016. április 28., 20:182016. április 28., 20:18
A Gaudemus könyvesboltban megtartott eseményen Márton Evelin író faggatta a könyvről pályatársát. A marosvásárhelyi Szabó Róbert Csaba elmesélte: a Székelyföld folyóirat egyik lapszámában találkozott az 1950-es években Románia erdeiben élő partizánok történetével, ennek hatására döntött a regény megírásáról.
Márton Evelin kérdésére elárulta: előtte alapos kutatómunkát végzett, óriási mennyiségű anyagot tanulmányozott a korszakról a marosvásárhelyi levéltárban, még a korabeli vasúti menetrendnek is utánaolvasott a regény hitelessége kedvéért. Mint mesélte: olyan kalandtörténetet akart írni, amilyeneket gyerekkorában ő is szívesen olvasott, azaz olyan regényt, „amiben lőnek”. Kifejtette: az 1950-es évek történései egészen 1989-ig meghatározták Románia történelmét. „Szeretek úgy gondolni a regényemre, hogy ez egy fikció, amelynek van valós alapja” – magyarázta.
A valós szereplők nevét az író megváltoztatta, hiszen nem akart dokumentarista regényt írni. A regény alapját a valóban létező Pusztai-banda, az ozsdolai származású Pusztai Ferenc és az általa vezetett maroknyi ellenálló története képezi, akik az Ozsdola környéki vadonban bujkáltak, fosztogattak, miután azonban két milicistát is megöltek, a Szekuritáté hajtóvadászatot indított ellenük, és Pusztait agyonlőtték. Az elnyomó hatalom Pusztait és a hozzá hasonlókat terroristaként kezelte, a nép viszont hősnek tartotta őket, ők voltak az 50-es évek Romániájának Rózsa Sándorai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!