Akár a készenlétihitel-megállapodás kudarcát is jelentheti az a tény, hogy Traian Băsescu államfő változatlanul ellenszegül a januártól az üzemanyagokra kivetni tervezett, majd három hónappal elhalasztott hétcentes plusz jövedéki adó bevezetésének.
2014. január 23., 17:342014. január 23., 17:34
Az államelnök csütörtökön tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) február 5-éig Bukarestben vizsgálódó küldöttségével, s a megbeszélés során is leszögezte, mindaddig nem fogja aláírni a megállapodáshoz kapcsolódó szándéknyilatkozatot, amíg az számol a hétcentes adóból befolyó bevételekkel.
Mint fogalmazott, nem áll annak útjában, hogy a kormány és IMF képviselői mégis az új illeték mellett döntsenek, azonban – szögezte le – tőle senki se várja, hogy egy ilyen megállapodást ellásson a kézjegyével. Băsescu ugyanakkor azt mondta, reméli, hogy a nemzetközi hitelezőinek romániai látogatását siker övezi. „Visszatekintve a legutóbbi IMF-látogatásra, visszanyertük régi szokásainkat. Amint van egy kis növekedés, egyre többet költekezünk, s ez egy újabb válságot készít elő” – hangoztatta az államfő.
Amint arról korábban beszámoltunk, Traian Băsescu államfő már decemberben közölte, szeretné, ha a hétcentes jövedéki adóval a későbbiekben sem számolna a költségvetés, és az IMF-fel folytatott tárgyalásokon ő ezt az álláspontot fogja képviselni.
Victor Ponta kormányfő eközben még kedden is arról beszélt, hogy normális esetben április elsejétől hatályba lép a hétcentes plusz jövedéki adó, „még Traian Băsescu államfő sem fog tudni ellenszegülni”. Mint ismeretes, hiába egyezik meg az IMF és a kormány a hétcentes adó kivetéséről, a román fél vállalásait tartalmazó szándéknyilatkozat addig nem kerülhet a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa elé, amíg azt az államelnök alá nem írja.
A kkv-k tartanak a hétcentes adótól
A Romániában tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások 76 százalékára hatna ki jelentős mértékben az üzemanyagokra kivetni tervezett hétcentes plusz jövedéki adó, 59 százalékuk kénytelen lehet visszaszorítani tevékenységi körét, 15 százalékuk pedig egyenes arra kényszerülhet, hogy lehúzza a redőnyt – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Ovidiu Nicolescu, a Romániai Kis- Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke. A szakember egy január 16. és 22. között a kkv-k körében végzett felmérést idézett. A megkérdezettek szerint egyébként az adóemelés következtében átlagosan 3 százalékkal drágulnának a termékek és a szolgáltatások. A kkv-k képviselői szerint a kormánynak olyan intézkedéseket kellene foganatosítania, amelyek támogatják az üzleti szféra fejlődését.
Az elmúlt időszak gazdasági történéseit veszi górcső alá, illetve az idei év prioritásairól tárgyal egyébként a romániai hatóságokkal az IMF Bukarestben vizsgálódó küldöttsége, amelyet az Európai Bizottság és a Világbank delegációja is elkísért.
Guillermo Tolosa, a valutalap Romániáért és Bulgáriáért felelős kihelyezett képviselője korábban úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások során a felek megvizsgálják, hogy milyen forrásokból lehet majd kompenzálni a hétcentes adó három hónapos halasztása miatt keletkező költségvetési hiányt, hogy a továbbiakban is tartani lehessen a legújabb készenlétihitel-megállapodásban rögzített 2,2 százalékos deficitet.
Victor Ponta miniszterelnök szerint egyébként a költségvetést július elsejétől lehet módosítani, akkor pedig szóba jöhet majd egy negatív büdzsékiigazítás.
Az IMF igazgatótanácsa még szeptember végén hagyta jóvá a Romániának megítélt újabb elővigyázatossági hitelszerződést, amelynek értéke 2 milliárd euró. Románia számára további 2 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság. Az IMF küldöttségének ugyanakkor még decemberben kellett volna Bukarestbe érkeznie, azonban a látogatást januárra halasztották, mivel Traian Băsescu kijelentette, mindaddig nem írja alá a hitel-megállapodáshoz tartozó szándéknyilatkozatot, ameddig az számol a hétcentes adóval.
A Bolojan-kormány által nyilvánosságra hozott dokumentum először tárja fel a román állam tulajdonában levő vállalatok igazgatóinak és igazgatótanácsai tagjainak hatalmas fizetését – irányította rá a figyelmet az Antena 3 CNN hírtelevízió.
A romániai munkaerőpiacon a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők keresnek állást leggyakrabban, eközben az autószerelők és vízvezeték-szerelők iránt a legnagyobb a kereslet.
Gyengült pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 0,12 banival (0,02 százalékkal) 5,0835 lejre nőtt a szerdai 5,0823 lejről.
A francia Carrefour romániai üzleteinek eladására készül – adta hírül pénteken a francia sajtóra hivatkozva a Hotnews.ro hírportál.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
Románia kormánya a 2025-ös évre 100 000 külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezte, azonban a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) által összeállított adatok szerint ennél jóval több kérelmet nyújtanak be a munkaadók.
Kolozs megye túlnőtt az európai uniós átlagon az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben kifejezett GDP tekintetében: az Erdély fővárosa, Kolozsvár és agglomerációja által repített régió például Madrid és Barcelona előtt jár.
A belföldi termelésnél harmadával magasabb fogyasztás, a tárolókapacitások feltöltésének sürgető igénye és a Moldovai Köztársaságból érkező kereslet miatt Románia az elmúlt nyolc hónapban először importált gázt Magyarországról.
Megkezdődött az Erdélyt Moldvával és a Moldovai Köztársasággal összekötő elektromos távvezeték építése – adta hírül a Cursdeguvernare.ro a Transelectrica közleménye alapján.
szóljon hozzá!