A szekértáborok közötti„hagyományos” acsarkodásnak a köztársaságielnök távolléte keltette politikai vircsaftkölcsönzött új színt, ezáltal anagypolitika ideges vibrálását az erdélyimagyar is a bőrén érzi. Akitől a magyar baloldalszószólói – ha Lendvai Ildikószocialista képviselőt annak tekintjük – egyszerűenmegtagadnák a jogot, hogy együtt ünnepeljen március15-én az államfővel. Jellemző módon csakszámukra tűnik menekülésnek, hogy SólyomLászló ma nem lesz ott Gyurcsány Ferenccel azünnepi zászlófelvonáson. Sokatmondójelzés az is, hogy Bukarestben egyedül a szekusmúltjánakköszönhetően dollármilliomossá váltDan Voiculescu zsebpártja vetemedett megkérdőjelezni aköztársasági elnök erdélyilátogatásának jóhiszeműségét,(íme, miként jutott egy platformra Lendvai Ildikóa magyarfaló Chelaru tábornokkal).
Holott Petőfi nem ilyen március15-ért áldozta fel az életét afehéregyházi Ispánkútnál 158 évvelezelőtt. A manapság sokat emlegetett és igényeltnemzeti minimum fogalmába annak megértése isbeletartozik, hogy a nemzet öszszefogásának,egységének üzenete még hitelesebben hangzika magyar államfő szájából, ha aztFehéregyházán, Nagyenyeden, Kolozsváronmondja. Már csak a 140 évvel ezelőtti kiegyezéspéldája is ennek szellemében kellene hogyvezéreljen mindenkit a Kárpát-medencében.Jelenkori magyar tragédia, hogy ez az elvárás maa maximum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok