Természetesen, egy-egy díjazás után mindig maradnak olyanok, akik rossz szájízzel távoznak, ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy amikor ízlésbeli preferenciákról van szó, lehetetlen mindenki számára elfogadható döntéseket hozni. Ettõl eltekintve, nem lehet átsiklani azon a tényen, hogy az idei díjazottak közül többen is – amellett, hogy megköszönték a nekik szánt elismerést – arra hívták fel a figyelmet, hogy a 2007-es év színházi eseményei és szereplõi közül sokakat méltánytalanul mellõztek. A tavalyi „nagy lázadó” Andrei ªerban mellett idén Helmut Stürmer és Tompa Gábor is utalt arra, hogy a díjazásra érdemesek felterjesztésekor a jelölõ zsûri mintha megfeledkezett volna rendezõk, színészek, díszlet- és jelmeztervezõk tavalyi produkciókban nyújtott teljesítményeirõl.
Régi pletyka már, hogy az UNITER „a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon” elve szerint osztja a legrangosabb romániai színházi szakmai elismerésnek számító díjait. Mintha a szakmaiság fölött lenne egy hallgatólagos megegyezés arról, hogy kit illik, és kit kell díjazni aktuálisan, vagy arról: hogyan lehet kompenzálni egy-egy elmaradt, a szakmaiság szempontjából megkerülhetetlen teljesítmény elismerését valamely másikkal. Lehet erre azt mondani, hogy rosszindulatú pletyka, nem több túlérzékeny mûvészek sértõdöttségénél. Ugyanakkor a szûk szakmán kívüliek is felkapják a fejüket, amikor nemzetközi és hazai elismertségû színházi szereplõk mondják ki (burkoltan vagy konkrétan): vitatható a döntés.
Tavaly színháztörténeti jelentõségû elõadások készültek Romániában, ezt mindenki elismeri. Ugyanakkor az is köztudott, hogy az UNITER díjazási rendje szerint mindig csak egy lehet a legjobb: színészbõl, rendezõbõl és elõadásból egyaránt. Valószínûleg a zsûrinek is könynyebb dolga lett volna, ha megosztva díjazhat, de az talán mégis valami ficamot jelez, ha a szakma és közönség ovációját kiváltó elõadás rendezõjét fel sem terjesztik a díjra, vagy egyenrangúnak tekintett munkák egyikét jutalmazzák, másikát meg sem említik.
Ilyenkor az marad: döntse el ki-ki maga, ki és miért érdemel elismerést, és ha ez nem illik a fõsodorba, gondoljon azokra, akik díjazottan vagy anélkül színháztörténeti jelentõségû produkciókhoz adják tehetségüket és odaadásukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok