Befejezte brüsszeli lobbiútját az erdélyi küldöttség

 A korrupcióellenes csomag részét képező feddhetetlenségi ügynökség tekintetében viszont a képviselő is indokoltnak tartotta az RMDSZ kifogásait. Úgy vélte, ebben a kérdésben meg lehet találni azt a kompromisszumot, amely Brüszszelben is, Bukarestben is elfogadható. A küldöttség azonban nem a bukaresti parlamenti viták üzenetét, hanem az erdélyi magyarság problémáit próbálta ismertetni az Európai Unió illetékeseivel.
„Arra próbáltuk ráirányítani a figyelmet, hogy az erdélyi magyarság problémái szerepeltek a korábbi országjelentésekben, aztán kimaradtak belolük, pedig továbbra sem oldódtak meg” – jelentette ki a Krónikának Tokés László, a brüsszeli küldöttség vezetoje. Az EMNT-elnök az eroteljes román lobbi következményének tekintette, hogy a magyar kérdések rendre kimaradtak az EU-dokumentumokból, és sajnálatosnak tartotta, hogy korábban az RMDSZ is ennek a román lobbinak a hatását erosítette. Azt azonban szerencsésnek vélte, hogy most Markó Béla beleegyezésével csatlakozhatott a brüszszeli lobbizókhoz Toró T. Tibor képviselo és Sógor Csaba szenátor. „Sógor Csabát a tavasszal még megrótta a szövetség azért, hogy velünk tartott” – emlékeztetett Tokés László.
A mostani közös fellépésnek Toró szerint is pozitív üzenete volt. Amint a képviselo elmondta, ez azért fontos, mert épp most végzik az utolsó simításokat a szeptember 26-án közzéteendo, Romániáról szóló  országjelentésen, a dokumentumnak pedig jelentos kihatása lesz az EU-csatlakozás után is. Az erdélyi csoport egyébként azt tapasztalta, hogy Brüsszelben már tényként kezelik  Románia 2007 január elsejei csatlakozását. „Ezt a dátumot senki sem kérdojelezte meg” – magyarázta Toró, aki a Pierre Moscovici-csel folytatott több órás párbeszédet tartotta a brüsszeli út legfontosabb eseményének. Mint jelezte, Moscovici a román csatlakozási iroda vezetoje, és gyakorlatilag o írja a Romániáról szóló országjelentést, amelyet majd Olli Rehn bovítési biztos terjeszt az Európai Bizottság elé.
Az erdélyi csoport beadványban emlékeztette Moscovici-t arra, hogy az egyházi ingatlanok restitúciója, a magyar nyelvu egyetem létrehozása, a közösségi autonómia elfogadása és a választási törvény diszkriminatív cikkelyeinek a kiiktatása továbbra is várat magára. „Arról próbáltuk meggyozni Moscovici urat, hogy a romániai reform folytatása és a magyarság helyzetének javulása szempontjából jó lenne, ha az országjelentésben említést tennének általában a kisebbségi kérdésrol, és sajátosan a magyar kisebbség helyzetérol. Úgy éreztük, hogy érveink meghallgató fülekre találtak” – jelentette ki a képviselo.
Az erdélyi küldöttség találkozott Elmar Brockkal, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökével, aki támogatást ígért ahhoz, hogy a parlamenti jelentésben szerepelnek majd a sajátos magyar kérdések. Valamennyi brüsszeli illetékes megemlítette, hogy Románia és Bulgária esetében lényegesen hangsúlyosabb lesz a csatlakozás utáni számonkérés, mint a korábbi csatlakozók esetében.

---

Rálicitáltak az erdélyiekre a belgiumi magyarok
MTI • Belgiumi magyarok egy csoportja tüntetett tegnap délelott Brüsszelben, az Európai Unió központi épületeinél. A Romániáról készülo európai bizottsági országjelentés elé idozített békés felvonulás során ismertették azt a petíciót, amelyet a belgiumi magyar szervezetek a bizottság illetékeseihez, valamint az EU-tagországok kormányait képviselo tanácshoz és az Európai Parlament vezetoihez juttattak el. A nyilatkozatban többek között azt kérték, hogy kössék feltételekhez Románia EU-csatlakozását. Tegyék hivatalos romániai államnyelvvé a magyar nyelvet, hozzanak létre erdélyi regionális parlamentet, állítsák helyre a Székelyföld területi autonómiáját.