Nagyjából annyira esélyes, mint az, hogy B?sescu államf? pezsg?zni hívja az összes, általa eddig megsértett társadalmi kategória képvisel?it az újságíróktól a n?kön át az örményekig, és a továbbiakban a politikai korrektség bajnokaként tevékenykedik.
Ennek ellenére mindenképpen üdvözlend?, hogy a szövetség konkrét tervekkel, térképekkel is el?állt, még akkor is, ha közben az is egyértelm?, hogy az „alternatív” régiók témájának felvetését jórészt kampánycélból id?zítették épp a mostani id?szakra. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a román pártok egyhangú elutasítással fogadják az RMDSZ javaslatát, ami ismét a magyar érdekvédelem magányos szélmalomharcosának képében tünteti majd föl a szervezetet, ez pedig várhatóan az európai parlamenti választásokon leadott voksok számában is érezteti hatását.
A Demokrata Párt már meg is adta az alaphangot a tervezetet elutasítók kampányához, amikor tegnap elnöke révén szögezte le: nem enged az „egységes nemzetállam” elvéb?l. Holott épp a demokraták szorgalmazták a közelmúltban, hogy akár alkotmánymódosítás révén is biztosítsanak bizonyos szint? önkormányzatiságot a régióknak – igaz, a javaslatból nagyjából az olvasható ki, hogy a mostani fejlesztési régiókra gondoltak. Pedig azt több vezet? román politikus is beismerte – félig, s?t néhány esetben teljesen hivatalosan –, hogy a jelenlegi, sebtében összetákolt régiók gyakorlatilag minden szempontból alkalmatlanok arra, hogy ellássák feladatukat: polgáraik életszínvonalának emelését az európai uniós alapok hatékony felhasználása révén.
Éppen ezért nem szabadna ennyiben kimerülnie az RMDSZ „re-regionalizációs” politikájának. A most bemutatott projektet a választások után is napirenden kell tartani. Így lehet esély arra, hogy a mai álmodozók kés?bb konkrét tervek megvalósítóivá válhassanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok