2007. december 28., 00:002007. december 28., 00:00
Különösen amiatt, hogy lassan kezd kiderülni: a 2007-es esztendõ nem csupán a csatlakozás utáni lazítás, a nagyobb lehetõségtérbe való – gondtalan – belépés esztendeje volt, hanem mindazon jeleké is, amelyek arra utaltak: az európai integráció szóbeli, ígéretspirálos korszaka véget ért, és a lehetõségek új birodalma, a nagyobb mozgástér váratlan és nehezen kezelhetõ kérdésekkel is szembesíti az országot. Ez egyértelmûen kiderült például az olaszországi kitoloncolásbotrány kezelésébõl, de azokból az – egyelõre kevésbé látható – adatokból is, amelyek elõrevetítik, hogy Románia komoly veszteséget szenvedhet a közösségi alapok felhasználására való felkészületlensége miatt.
A szembenézés éve tehát annak tudatosítása lehet Romániában, hogy a gazdasági fejlõdés gyors felpörgése ellenére – mely csupán idõleges – nagyon mély az ország strukturális válsága az Unión belüli, tényleges integráció során.
Paradox módon esik egybe ezzel a szerkezeti válsággal az erdélyi magyar politika jelenlegi kereteinek a válsága. Itt mintha véget ért volna a Patkány korszaka, azaz: annak a törekvésnek a kora, mely szívósan mindent megszerezni és megtartani kíván, az a korszak, amelyben a fõszereplõk a középpont uralásában és minden megszerzésében érdekeltek. Ennek helyébe ígéri a 2008-as esztendõ a mérséklet, az egyensúly fenntartásának korszakát.
De ez a korszakváltás nem következik be magától. Ha 2007 történései nem voltak elegendõek az okos kiegyezéshez az RMDSZ és ellenzéke között a támogatási rendszer reformjáról, a választási együttmûködés új kereteirõl és a paritásos egyeztetõ testületek kialakításáról, akkor a 2008-as esztendõ a kikényszerítés éve lehet.
2008 ugyanis választási év: elõbb az önkormányzati választások, majd õszszel parlamenti választások lesznek. Amit a józan belátás eddig nem ért el, abban lehet, hogy az önkormányzati választási csata eredményei és a parlamenti képviselet elvesztésének perspektívája teremti meg a közös a nevezõt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok