2011. március 14., 09:322011. március 14., 09:32
Hiszen miközben például a csíki RMDSZ saját ünnepi rendezvényére a szövetséggel szembeni ellenzék emblematikus figurájának számító Tőkés Lászlót is meghívta, addig például Nagyváradon a szövetség megyei szervezete mindent megtett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse, de legalábbis megnehezítse a riválisok ünneplését. Mi is beszámoltunk arról, hogy már tavaly lefoglalták egész délutánra az összes ünnepi helyszínt, így a többiek legfeljebb déltájt koszorúzhatnak, amikor a potenciális résztvevők zöme még munkában van. Most nem feltétlenül az egységes ünneplést kérjük számon – alapvetően nem ördögtől való, ha az eltérő politikai álláspontot képviselő szervezetek nem akarnak együtt ünnepelni, bár természetesen ennek ellenkezője lenne kívánatosabb. Ugyanakkor a konfliktus további gerjesztése, a viszony mérgezése a fentihez hasonló nemtelen stiklik által már nem tartozik a tolerálható kategóriába – nem is csoda, hogy Nagyváradon az állandó acsarkodást megunó polgárok egy csoportja az egyik közösségi portálon hirdetett bojkottot minden pártrendezvény ellen mindaddig, amíg képtelenek legalább az egymás – és a választók – iránti minimális tisztelet kimutatására. Nem tudni ugyanakkor, hogy a nagyváradi történések csupán a helyi ellentéteket tükrözik, vagy az országos RMDSZ is áldását adta a permanens hadiállapot fenntartására abban a városban, amely a legádázabb ellenfél, Tőkés László „főhadiszállása”. Ha ugyanis csupán a helyi, személyes ellentétek és ambíciók állnak a bihari RMDSZ utóbbi hónapokban elkövetett ámokfutása mögött, akkor végre tényleg nem ártana rájuk szólni, hogy hagyják abba. Ha viszont központilag jóváhagyott stratégia az ellenfél folyamatos „faragása”, akkor más megvilágításba esnek az új elnök nyilatkozatai az ellenzékkel folytatandó párbeszédre és együttműködésre való hajlandóságról. Szóval most az a kérdés, hol mutatja meg az RMDSZ az igazi arcát: Nagyváradon vagy Csíkszeredában?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok