A csíksomlyói kegytemplom már megérett a felújításra
Fotó: Borbély Fanni
Csíksomlyó évszázadok óta a magyarság egyik legfontosabb lelki találkozási pontja: a pünkösdi búcsú idején százezrek gyűlnek össze a Nyeregben, hogy közösen imádkozzanak és erősítsék meg hitüket. A zarándokhely azonban nemcsak szimbólum, hanem mindennapi gondoskodást igénylő valóság is: templomot, kegyszobrot, infrastruktúrát kell fenntartani, miközben az év minden napján érkeznek a hívek. A csíksomlyói kegytemplom felújítása ezért nemcsak építészeti feladat, hanem közösségi ügy is – amelyhez most magyar állami támogatás nyújt segítséget.
2026. március 16., 18:582026. március 16., 18:58
2026. március 20., 14:552026. március 20., 14:55
Kevés olyan hely van a Kárpát-medencében, amely annyira mélyen beépült volna a közösségi emlékezetbe, mint Csíksomlyó. A pünkösdi búcsú a határokon átívelő magyar vallási és kulturális összetartozás egyik leglátványosabb megnyilvánulása: a Nyeregben minden évben százezrek gyűlnek össze, hogy együtt vegyenek részt a szentmisén. Ugyanakkor a kegyhely nem csupán évente egyszer él: az esztendő minden napján érkeznek ide zarándokok, turisták, diákcsoportok és lelki feltöltődést kereső emberek.
Albert István Leánder, a csíksomlyói ferences rendház elöljárója lapunknak elmondta, hogy a csíksomlyói kegytemplom felújítása is ilyen szükségszerűségből indult el.
A csíksomlyói kegytemplom épülete a 19. század végén nyerte el mai formáját, és azóta generációk zarándoklatának tanúja.
A tetőcsere és a homlokzat kijavítása volt a legsürgősebb
Fotó: Borbély Fanni
A csíksomlyói kegytemplom a 19. század végén, 1876-ban épült. Albert István Leánder ferences szerzetes, a csíksomlyói kolostor házfőnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a tetőt borító palafedés az évek során jelentősen elkopott, több helyen már átengedte a vizet, így a felújítás elkerülhetetlenné vált.
A beázások következtében a templom falai is megsérültek:
A szakemberek vizsgálata után világossá vált, hogy a tetőfedést ki kell cserélni, és a homlokzat egy részét is helyre kell állítani. A munkálatok azonban jelentős költségekkel jártak, amelyeket a kegyhely saját erőből nem tudott volna fedezni.
A felújítás elindításához ezért a kegyhely vezetősége a magyar kormány segítségét kérte. A támogatás lehetővé tette, hogy megkezdődjön a templom legfontosabb szerkezeti elemeinek helyreállítása.
„A magyar kormány vállalta, hogy a javítások felét kifizeti” – magyarázta a házfőnök, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően 2025-ben megkezdődhetett a tető cseréje, valamint a beázások által okozott károk kijavítása is.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A felújítás során különösen fontos szempont volt, hogy a templom megőrizze történeti jellegét: a műemlékvédelemi hatóság sürgősségi engedélyt adott a beavatkozásra, így az eredeti szerkezetet és formát figyelembe véve végezték el a munkálatokat.
„A templom tetőzetét új palafedéssel láttuk el, és a homlokzat sérült részeit is kijavítottuk” – magyarázta a csíksomlyói templomigazgató, hangsúlyozva, hogy a felújítás azonban ezzel még nem ért véget: az épület további részein idén tavasszal folytatódnak a munkálatok.
Albert István Leánder házfőnök arra is emlékeztetett, hogy
A kegyhely elérhetőségét és ismertségét az is erősíti, hogy a pünkösdi búcsú idején évről évre Magyarországról indulnak zarándokvonatok Csíksomlyóra, amelyek megszervezésében és támogatásában a magyar állam is szerepet vállal. Emellett rendszeresen érkeznek diákcsoportok és szervezett zarándoklatok is a Kárpát-medence különböző részeiből.
Csíksomlyó az egész magyarság számára fontos kegyhely
A csíksomlyói kegyhely fenntartása elsősorban az ott szolgáló ferences szerzetesek feladata, ugyanakkor a kegyhely ügye sokak számára közös felelősség.
„A kegyhely fenntartása sok ember közös munkája – egyetlen ember számára ez a feladat lehetetlen volna” – állapította meg Albert István Leánder ferences szerzetes, hozzátéve, nagy öröm számukra, hogy a csíksomlyói kegyhely a helyiek számára is fontos.
Ez az összefogás különösen fontos egy olyan hely esetében, amely évente több tízezer embert fogad.
Fotó: Borbély Fanni
Beszélgetésünk során arról is szó esett, hogy Csíksomlyó ma is a magyarság egyik legfontosabb lelki és nemzeti találkozási pontja. Bár a pünkösdi búcsú továbbra is a legnagyobb esemény, a kegytemplom az év többi részében is egyre több zarándokot és látogatót fogad. „Azt tapasztaljuk, hogy évről évre egyre többen jönnek” – mondta a kegyhely vezetője, hozzátéve, hogy látogatók között nemcsak zarándokok, hanem kirándulók és turisták is vannak, akik lelki élményt vagy egyszerűen csendet és elmélyülést keresnek, hogy egyre nagyobb teret kap a vallási turizmus.
– szögezte le. A növekvő érdeklődés mögött több tényező is áll: a határok átjárhatósága, a jobb közlekedési lehetőségek és az, hogy egyre többen ismerik meg Csíksomlyót a médián keresztül. Ma már sok család egyszerűen autóba ül, és egy-egy hétvégi kirándulás keretében látogat el a kegyhelyre – ami korábban sokkal nehezebb volt.
Bár Csíksomlyó elsősorban a magyar katolikus közösség számára kiemelt jelentőségű, a kegyhely látogatói között más nemzetiségű hívek és turisták is egyre gyakrabban megjelennek.
Fotó: Borbély Fanni
Albert István Leánder ferences szerzetes elmondta,
A templom bemutatására sokszor román nyelvű idegenvezetést is kérnek, ami jelzi, hogy Csíksomlyó lassan nemcsak a magyar katolikusok, hanem a romániai vallási turizmus egyik fontos állomásává is válik. A kegyhely működtetésében ugyanakkor a helyi hatóságokkal való együttműködés is kulcsfontosságú, különösen a nagy tömegeket megmozgató rendezvények idején. A pünkösdi búcsú megszervezése számos előírás betartását igényli, de komoly akadályokkal nem kell szembenézniük.
Mint a szerzetes elmondta, a kegyhely működtetésében nem ütköznek komoly akadályokba: a helyi közösség és a hatóságok egyaránt támogatják a zarándoklat megszervezését és a kegyhely fenntartását. Csíksomlyó ügye ugyanis sokak számára közös ügy – a helyiek, a zarándokok és az egész magyarság összetartozásának egyik élő jelképe.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!