
Az Európai Unióban 27 különálló védelmi politika, védelmi költségvetés és hadsereg működik
Fotó: Pexels
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
2026. március 16., 19:252026. március 16., 19:25
A Forum Europa politikai-gazdasági konferenciasorozat rendezvényén elmondott beszédében az Európai Unió biztosa rámutatott: Oroszország Ukrajna elleni háborújában egyelőre nincs kilátás a békére. Kubilius felhívta a figyelmet arra, hogy
Emellett Moszkva 2026-ra akár 7-9 millió drón bevetésére is képes lehet. A biztos arra is figyelmeztetett, hogy egy Irán körüli konfliktus Európát nemcsak emelkedő energiaárakkal érintheti, hanem akár 3000 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakéták fenyegetésével is, miközben hiány mutatkozik az elhárítórendszerekből Ukrajnában, az Öböl menti országokban és Európában is – írta az MTI.
Az uniós biztos emlékeztetett arra is, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Európának négyszeresére kell növelnie légvédelmi képességeit. Kubilius beszédében három kérdéskört emelt ki az európai védelem megerősítésének témájában: az intézményi kereteket, Ukrajna szerepét, valamint a védelmi ipar kihívásait. Az intézményi kérdésekkel kapcsolatban rámutatott: az uniós szerződések szerint a védelem nemzeti hatáskör. Ennek következtében az Európai Unióban
Mint mondta, a széttagoltság a védelmi iparban is megjelenik: 27 különálló ipari struktúra működik, miközben nincs közös európai védelmi piac. Kubilius szerint Európa kollektív védelmét jelenleg a NATO biztosítja, miközben az Európai Unió szerepe korlátozott. Rámutatott: a fragmentáció nem tesz erősebbé egy katonai rendszert, az uniós szerződések azonban előírják, hogy a tagállamoknak fokozatosan közös uniós védelmi politikát kell kialakítaniuk, amely végül közös védelemhez vezethet. Kubilius szerint ezért új védelmi doktrínára, új intézményekre és új döntéshozatali mechanizmusokra van szükség Európában. Hozzátette:
A biztos szerint az európai védelem megerősítése egyben a NATO európai pillérét is erősítené. Hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell határoznia, miként szervezi meg az egymásnak nyújtott katonai segítséget fegyveres támadás esetén, nem a NATO helyettesítésére, hanem annak erős európai pilléreként. A biztos szerint ez azzal is jár, hogy Európának csökkentenie kell függőségét az amerikai katonai képességektől. Ennek érdekében európai stratégiai képességeket és egy európai gyorsreagálású erőt kell létrehozni, amely képes pótolni az Európában állomásozó mintegy százezres amerikai gyorsreagálású erőt.
Kubilius kitért Ukrajna szerepére is. Ukrajna több mint négy éve védi Európát az orosz agresszióval szemben. Az Európai Unió és tagállamai jelenleg a legnagyobb támogatói az ukrán védelemnek, ugyanakkor folyamatosan fel kell tenni a kérdést: elegendő-e ez a támogatás – tette hozzá. Szerinte igazságos béke csak akkor érhető el, ha Ukrajna felülkerekedik Oroszországon, mivel az elégtelen európai támogatás és egy esetleges orosz győzelem kétszer akkora költséget jelentene Európa számára, mint az Ukrajnának nyújtott megfelelő mértékű támogatás.
Hangsúlyozta: Ukrajna tapasztalata kulcsfontosságú Európa számára, hiszen az ország hadserege jelentős harci tapasztalatot szerzett a háború során. Kubilius szerint Európának azt is mérlegelnie kell, miként integrálhatók az ukrán katonai és ipari képességek az európai védelmi struktúrákba. Megjegyezte: több ország – köztük Öböl menti államok és Szaúd-Arábia – már érdeklődik az ukrán dróntechnológia iránt. A biztos felvetette annak lehetőségét is, hogy Ukrajna a jövőben a tervezett európai védelmi unió részévé váljon, akár az Egyesült Királysággal és Norvégiával együtt. A védelmi iparral kapcsolatban hangsúlyozta: az ipar széttagoltsága a nemzeti védelmi politikák történelmi öröksége, ezért szerinte közös európai védelmi piacra van szükség, amely lehetővé teszi a termelés növelését. Mint mondta, miközben a védelmi kiadások és az igények gyorsan nőnek, a termelési kapacitások bővítése elmarad, ami áremelkedéshez és hosszabb szállítási határidőkhöz vezet.

Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
szóljon hozzá!