Balogh Levente
2024. december 23., 20:422024. december 23., 20:42
2024. december 23., 20:432024. december 23., 20:43
Ezúton gratulálunk a román Szociáldemokrata Pártnak (PSD), a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), valamint Klaus Iohannis államfőnek: másfél év után sikerült ismét tető alá hozniuk ugyanazt a koalíciót, amelyet tavaly nyáron az RMDSZ kipenderítésével ők maguk robbantottak szét – csak éppen másfél évnyi szorgos és kitartó munkájuk eredményeként támogatottsága jóval gyengébb, mint akkor.
Az elmúlt másfél évben a kormány minden lépését a négy megmérettetést is felvonultató idei választási szuperév határozta meg. Miközben a költségvetés egyre sanyarúbb állapotba került, kampányosztogatást kampányosztogatás követett, ám a választásokon kiderült: a fősodratú pártok még ezzel sem voltak képesek helyreállítani a hitelességüket. Mind a PSD, mind a PNL meggyengült, olyannyira, hogy egyik párt államfőjelöltje sem jutott be a második fordulóba, amelyre egy összeesküvéselmélet-hívő újfasiszta fordulhatott volna rá az első helyről, ha az alkotmánybíróság és a titkosszolgálatok közös erővel meg nem semmisítik az eredményt.
Cserében viszont a szélsőjobboldal a mainstream pártokból kiábrándult emberek százezreinek jóvoltából olyannyira kicombosodtak, hogy mindjárt három is bejutott a törvényhozásba.
A kormányra hálátlan feladat hárul, hiszen a költségvetési deficit lefaragása érdekében csökkentenie kell a kiadásokat, be kell fagyasztania a közalkalmazotti béreket, jegelnie kell a nyugdíjemelést, és valamilyen formában növelnie kell az állami bevételeket. Jó esetben az adóbehajtás hatékonyabbá tételével, a rosszabbikban – és sajnos ez a valószínűbb – adóemelésekkel.
Ilyen körülmények között inkább átok, mint áldás a kormányban részt vevő pártok számára, hogy részesei a koalíciónak. Nem is csoda, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) inkább ellenzékben marad, mint ahogy az sem, hogy a kiszivárgott hírek szerint Marcel Ciolacu PSD-elnöknek sem igazán fűlt hozzá a foga, hogy az új kormányban is ő legyen a miniszterelnök.
A koalíciós partnerek azonban éppen a helyzet súlyossága miatt igyekeztek készségesen elismerni, hogy a miniszterelnöki tisztség természetesen a legjobb választási eredményt elérő pártot illeti, és a jelek szerint a PSD vezetése is úgy volt vele, hogy inkább ő erodálódjon tovább a kormányfői tisztségben, mint a párt valamely másik politikusa.
(Apropó elnökválasztás: az, hogy ragaszkodnak a saját államfőjelölthöz, ám csupán a Ciolacuhoz hasonlóan csak egy elnökválasztási harmadik helyezést felmutatni tudó Crin Antonescu egykori PNL-elnököt voltak képesek előhúzni a cilinderből, nem a győzelmi reményeiket erősíti. Inkább csak azt szolgálja, hogy a koalíció legalább az első fordulóban megmutassa, ki tud állítani egy közös jelöltet).
A PSD és a PNL most nem ússza meg, hogy megegye, amit az előző kormány részeként főzött. Nekik kell ismét megpróbálniuk feltölteni az éppen általuk kiürített államkasszát, ami várhatóan további népszerűségvesztést hoz majd – már ha nem az a terv, hogy a várhatóan jövő tavasszal megtartandó államfőválasztás után inkább lemondjon a kormány.
Most az RMDSZ nélkül nincs többség, így meg is kérhette az árát a kormányszereplésnek. Az, hogy a fejlesztési tárca „visszaszerzése” mellett sikerült kialkudnia a pénzügyminiszteri tisztséget is, valóban példátlan teljesítmény – más kérdés, mire lesz jó. A jelenlegi gazdasági helyzetben ugyanis vélhetően nem véletlen, hogy a két nagy párt inkább átengedte a tárcát a magyar szervezetnek. Elvégre
Ez egyáltalán nem áldásos szerep, és várható, hogy a koalíciós partnerek majd igyekeznek rá hárítani a felelősséget, ha valamely kampányígéretet nem tudnak betartani. Ilyen körülmények között a fejlesztési tárca sem szórhatja két kézzel a pénzt, igaz, az uniós források komoly segítséget jelenthetnek.
A most hivatalba lépő kabinetnek tehát viharos erejű ellenszélben kell majd helyt állnia, hiszen a népszerűtlen intézkedések kényszere tovább erősítheti a szélsőjobboldalt, miközben a kormánypártok maradék, igen kevés hitele is tovább párolog.
Korlátlanul hozzáférhető állami pénzügyi források ide, ismét tisztségekhez vagy megrendelésekhez jutó klientúra oda, most még az átlagosnál is kevésbé irigylésre méltóak a román kormányt alkotó pártok, hiszen nem csupán számukra lesz nehéz az elkövetkező időszak, hanem az ország polgárai számára is.
De legalább az RMDSZ nagyjából biztos lehet benne, hogy nem rúgják ki a koalícióból.
Páva Adorján
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Rostás Szabolcs
Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.
Balogh Levente
Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.
Somogyi Botond
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
Balogh Levente
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Rostás Szabolcs
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Balogh Levente
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
1 hozzászólás