Makkay József
2024. február 07., 13:002024. február 07., 13:00
Tanár-szülő konfliktusokról szóló panaszok sorakoznak a megyei tanfelügyelőségeken, amelyekre a tanügyminisztérium helyi szerveinek kell megoldást találniuk. A legtöbb esetben azonban nehéz elfogulatlanul dönteni, mert ahogy mondani szokás, az igazság valahol középen van.
Felháborodott ismerőssel futottam össze a napokban, aki arról panaszkodott, hogy gyereke osztályának szülői közössége hetek óta belső internetes fórumon vitázik arról, miként tudják kezelni az egyik tanárnő minősíthetetlen viselkedését, aki rossz hangulatában egyes és kettes jegyekkel ,,tömte tele” az osztálynaplót. Több gyerek bukásra áll, az apuka szerint viszont ezek jó képességű diákok, akikre valamiért neheztel a tanárnő.
Egy szülői értekezleten – amikor az osztályfőnök békítő szándéka ellenére a szülők és a tanárnő szinte kiabáltak egymásra –,
Az iskola vezetősége nem tudta kezelni a helyzetet: a végleges tanári állásban dolgozó pedagógust nagyon nehéz eltanácsolni, elmozdítani állásából. Ehhez hosszadalmas fegyelmi eljárásra volna szükség, de ahogy a szülők mondják, ,,a tanárnő senkit nem pofozott fel, csak éppen teletömte egyessel a naplót”.
A feljelentett pedagógus mellett kiálló tanárok zöme túlzónak tartja a szülők felháborodását. Azt állítják, a tanárnak szinte semmi fegyelmezési eszköz nincs a kezében, ezért csak a jegyek révén tudja a diákokat fegyelmezni, és tájékoztatni a szülőket arról, hogy nagy bajok vannak a nebulók viselkedésével.
Ez az iskolai történet nem egyedi eset Erdélyben. Ilyen és ehhez hasonló panaszok sorakoznak a megyei tanfelügyelőségeken, amelyekre a tanügyminisztérium helyi szerveinek kell megoldást találniuk. A legtöbb esetben azonban nehéz elfogulatlanul dönteni, mert ahogy mondani szokás, az igazság valahol középen van.
Másrészt
Olyan világban élünk, ahol mindenkinek egyre nagyobb elvárásai vannak környezetével, a számára nyújtott szolgáltatásokkal, mindennel szemben. A gyerekes családok számára az ,,elváráscsomagban” értelemszerűen kiemelt helyen szerepel az iskola és a pedagógus. Mindenki a legjobb tanítónőhöz és a legjobb tanár(ok)hoz szeretné íratni gyerekét. Csakhogy milyen alapon döntünk arról, ki az igazán jó pedagógus?
Az, aki nem számonkérő, és elnézi a diák slendriánságát, vagy a szigorú, következetes tanár? Aki nem csak tanít, hanem nevel is, bepótolva ezzel az otthonról hozott hiányosságokat? Csupán néhány kérdés, amelyek mélyebb elemzése révén eléggé eltérő válaszokat kapnánk szülők és pedagógusok részéről.
A téma kapcsán azonban látni kell azt is, hogy
Miközben jelentősen megemelték a pedagógusok bérét, a kormány által félszájjal emlegetett szigorúbb számonkérés, az oktatás minőségének ellenérzőse valahogy elmarad. A rendszer nem képes, de nem is akarja kiszűrni a gyenge, felkészületlen pedagógusokat. Aki egyszer versenyvizsgával bekerül a tanügybe – függetlenül attól, hogy jó vagy rossz tanár –, rendszerint onnan megy nyugdíjba.
A romániai állami rendszer nagy hibája ez, hiszen ilyen védettség magáncégeknél nem létezik: aki nem dolgozik megfelelően, előbb-utóbb elbocsátják, leépítik. Ilyen irányba kellene elmozdítani a romániai tanügyet, egészségügyet és mindenféle más közintézmény humánerőforrás-politikáját.
Ha nincs mindenki számára érthetően körülírt, teljesítményorientált kritériumrendszer – az adott szakterületen ki teljesít jól és rosszul –, akkor a megoldást kereső bizottságok bármiféle panasz esetén sötétben tapogatóznak. Végül nem objektív, hanem szubjektív döntések születnek.
Példa rá az ismerősöm esete. Gyerekének osztályfőnöke az igazgatóval közösen azt tanácsolta néhány felháborodott szülőnek, ha ennyire elégedetlenek az iskolával és a tanárnővel, talán jobb lenne más iskolát keresniük a gyerek számára.
Kérdés, hogyha jövőre egy másik osztályközösségben ismétlődik meg a történet, mi lesz az iskola vezetőségének a válasza?
Balogh Levente
Románia jelenleg nem képes szavatolni polgárainak biztonságát – ez a szomorú következtetés szűrhető le az egy hete bekövetkezett galaci drónincidensből és a pénteki konstancai robbanásból.
Balogh Levente
Egy botrány sohasem jön jól, de az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára most még az átlagosnál is károsabb, hogy Demeter Andrásnak trágár kifejezések és a román nemzeti érdekkel kapcsolatos kijelentések kapcsán le kellett mondania.
Páva Adorján
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Balogh Levente
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Páva Adorján
Csíksomlyó nem pártiroda, nem szavazókör, nem politikai határátkelő. Aki oda magyarokat párthovatartozás szerint engedne be, az nem a nemzetet védi, hanem éppen azt darabolja fel, aminek az egységére hivatkozik.
Makkay József
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Balogh Levente
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
szóljon hozzá!