Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Tanár-diák-szülő konfliktus, amit a tanügyi rendszer nem tud kezelni

2024. február 07., 13:002024. február 07., 13:00

Tanár-szülő konfliktusokról szóló panaszok sorakoznak a megyei tanfelügyelőségeken, amelyekre a tanügyminisztérium helyi szerveinek kell megoldást találniuk. A legtöbb esetben azonban nehéz elfogulatlanul dönteni, mert ahogy mondani szokás, az igazság valahol középen van.

Felháborodott ismerőssel futottam össze a napokban, aki arról panaszkodott, hogy gyereke osztályának szülői közössége hetek óta belső internetes fórumon vitázik arról, miként tudják kezelni az egyik tanárnő minősíthetetlen viselkedését, aki rossz hangulatában egyes és kettes jegyekkel ,,tömte tele” az osztálynaplót. Több gyerek bukásra áll, az apuka szerint viszont ezek jó képességű diákok, akikre valamiért neheztel a tanárnő.

Egy szülői értekezleten – amikor az osztályfőnök békítő szándéka ellenére a szülők és a tanárnő szinte kiabáltak egymásra –,

a konfliktus annyira elmérgesedett, hogy a szülői közösség a megyei tanfelügyelőségen jelentette fel a pedagógust.

Az iskola vezetősége nem tudta kezelni a helyzetet: a végleges tanári állásban dolgozó pedagógust nagyon nehéz eltanácsolni, elmozdítani állásából. Ehhez hosszadalmas fegyelmi eljárásra volna szükség, de ahogy a szülők mondják, ,,a tanárnő senkit nem pofozott fel, csak éppen teletömte egyessel a naplót”.

A feljelentett pedagógus mellett kiálló tanárok zöme túlzónak tartja a szülők felháborodását. Azt állítják, a tanárnak szinte semmi fegyelmezési eszköz nincs a kezében, ezért csak a jegyek révén tudja a diákokat fegyelmezni, és tájékoztatni a szülőket arról, hogy nagy bajok vannak a nebulók viselkedésével.

Ez az iskolai történet nem egyedi eset Erdélyben. Ilyen és ehhez hasonló panaszok sorakoznak a megyei tanfelügyelőségeken, amelyekre a tanügyminisztérium helyi szerveinek kell megoldást találniuk. A legtöbb esetben azonban nehéz elfogulatlanul dönteni, mert ahogy mondani szokás, az igazság valahol középen van.

Másrészt

a pedagógusok tudják legjobban, mennyire nehéz hivatássá vált napjainkban az iskolai oktatás.

Olyan világban élünk, ahol mindenkinek egyre nagyobb elvárásai vannak környezetével, a számára nyújtott szolgáltatásokkal, mindennel szemben. A gyerekes családok számára az ,,elváráscsomagban” értelemszerűen kiemelt helyen szerepel az iskola és a pedagógus. Mindenki a legjobb tanítónőhöz és a legjobb tanár(ok)hoz szeretné íratni gyerekét. Csakhogy milyen alapon döntünk arról, ki az igazán jó pedagógus?

Az, aki nem számonkérő, és elnézi a diák slendriánságát, vagy a szigorú, következetes tanár? Aki nem csak tanít, hanem nevel is, bepótolva ezzel az otthonról hozott hiányosságokat? Csupán néhány kérdés, amelyek mélyebb elemzése révén eléggé eltérő válaszokat kapnánk szülők és pedagógusok részéről.

A téma kapcsán azonban látni kell azt is, hogy

a romániai oktatási rendszer mindenféle reformkezdeményezésekkel együtt félúton elakadt. Diák, tanár és szülő egyre elégedetlenebb, mindenki a saját elvárásaival marad.

Miközben jelentősen megemelték a pedagógusok bérét, a kormány által félszájjal emlegetett szigorúbb számonkérés, az oktatás minőségének ellenérzőse valahogy elmarad. A rendszer nem képes, de nem is akarja kiszűrni a gyenge, felkészületlen pedagógusokat. Aki egyszer versenyvizsgával bekerül a tanügybe – függetlenül attól, hogy jó vagy rossz tanár –, rendszerint onnan megy nyugdíjba.

A romániai állami rendszer nagy hibája ez, hiszen ilyen védettség magáncégeknél nem létezik: aki nem dolgozik megfelelően, előbb-utóbb elbocsátják, leépítik. Ilyen irányba kellene elmozdítani a romániai tanügyet, egészségügyet és mindenféle más közintézmény humánerőforrás-politikáját.

Ha nincs mindenki számára érthetően körülírt, teljesítményorientált kritériumrendszer – az adott szakterületen ki teljesít jól és rosszul –, akkor a megoldást kereső bizottságok bármiféle panasz esetén sötétben tapogatóznak. Végül nem objektív, hanem szubjektív döntések születnek.

Példa rá az ismerősöm esete. Gyerekének osztályfőnöke az igazgatóval közösen azt tanácsolta néhány felháborodott szülőnek, ha ennyire elégedetlenek az iskolával és a tanárnővel, talán jobb lenne más iskolát keresniük a gyerek számára.

Kérdés, hogyha jövőre egy másik osztályközösségben ismétlődik meg a történet, mi lesz az iskola vezetőségének a válasza?

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, a magyar közösség jogai és a továbbra is homályba vesző béke

Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.

Páva Adorján

Páva Adorján

A legfőbb ellenségünk mégiscsak az a fránya romántanulás – de vajon ki győzi le?

Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?

Makkay József

Makkay József

Hazajönnek Nyugatról – de itthon is maradnak?

Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.

Balogh Levente

Balogh Levente

Szakadékok, egy új kormány esélye és az AUR jelentette fenyegetés

Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.

Páva Adorján

Páva Adorján

Közpénzből lőtt illúziók: a romániai futball csapdája és az erdélyi valóság

Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Hirdetés