Okkal jegyezték meg többen a Tusványos kapcsán, hogy bár idén több külföldi meghívott volt a korábbiaknál, éppen a legfontosabb, a magyar–román párbeszéd, vita maradt el szinte teljes egészében.
2013. július 29., 20:442013. július 29., 20:44
Nem véletlen, hogy a zárónapon Tõkés László – sajnálatát fejezve ki Traian Bãsescu távolmaradásáért – megjegyezte: a román–magyar párbeszéd mûhelyének indult szabadegyetem idõnként „átcsapott párbeszédbõl perbeszédbe\", és talán ennek is tulajdonítható, hogy sokan már nem merték vállalni a közös dolgok megbeszélését.
Mindez igaz, még akkor is, ha nem a szervezõk tehetnek azért, hogy a meghívott román elõadók – például Mihai-Rãzvan Ungureanu exkormányfõ – visszamondták a Tusványoson való részvételüket. Holott bizony másképp festett volna, ha a sokak által a román jobboldal leendõ államfõjelöltjeként láttatott politikus „az oroszlán barlangjában\" fejti ki véleményét a kisebbségi kérdésrõl, és nem távolról figyelmeztet a védhatalmi státus alkotmányellenes voltára. Annál is inkább, mivel Ungureanu a tavalyi parlamenti választásokon még nem restellte magyar nyelvû kampányüzenetben kérni a székelyek szavazatát.
A Tusványosról hiányolt román–magyar párbeszéd azonban teljesen más megvilágítást kap, ha felidézzük, miként nyilvánította belügynek a bukaresti külügyminisztérium a régióátszervezést, illetve milyen reakciók láttak napvilágot Tõkésnek a védõhatalmi státus kiterjesztésére vonatkozó javaslatára. A román politikai és politológusi elit még mindig szemtelenségnek, provokációnak tartja, ha a magyarok olyan témákkal hozakodnak elõ, mint például kisebbségi jogok, önrendelkezés, határok fölötti nemzetegyesítés.
És eközben mi történik? Ugyanezek a politikusok – élen az államfõvel – kiteregetik a kártyáikat, és nyíltan beszélnek vágyálmaikról: Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének esélyeirõl, a „két ország, egy nemzet\" állapotának tarthatatlanságáról, Nagy-Románia visszaállításának víziójáról. Közben belegondolni is rossz, milyen reakciók érkeznének mondjuk egy, Erdély Magyarországgal történõ egyesülését szorgalmazó kezdeményezésre. A jelek szerint ebben az országban egy kérdés az alapján számít tabunak, hogy van-e „nemzetisége\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!