Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

2026. március 10., 17:552026. március 10., 17:55

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Hetek óta félreveri a vészharangot a romániai sertéstartók szövetsége amiatt, hogy a hazai disznóért az utóbbi évek legalacsonyabb – élősúlykilogrammonként 5 lej körüli – árat kínálják a vágóhidak, ami az önköltségi ár alatt van, így a mezőgazdasági termelők már nem sokáig bírják a ráfizetést. A helyzet pikantériája, hogy

a mezőgazdasági minisztérium hivatalos adatai szerint a romániai disznóhúsfogyasztás 80 százaléka importból származik, ennek ellenére a 20 százaléknyi belföldi előállítás a teljes felszámolás felé tart.

Különösebben nincs mit csodálkozni ezen, hiszen az európai mezőgazdaság egyik legnagyobb korábbi vásárlójának, az orosz piacnak a lezárásával a felszabaduló áru jó része az uniós piacokon – főként Kelet-Európában – került értékesítésre, ami a román mezőgazdaságnak ártott a legtöbbet.

De a disznóhús csak egy példa a sok közül. Nem éri meg krumplit és sok más mezőgazdasági terméket sem előállítani, mert a folyamatosan növekvő termelési költségek miatt a hazai fogyasztási cikkek nem versenyképesek a jóval nagyobb támogatást élvező nyugat-európai, de még a lengyel termelők árujával sem. Azt látjuk, hogy hiába szorul Románia hatalmas élelmiszer-behozatalra, a hazai gazdatársadalom számos mezőgazdasági terméket egyszerűen nem tud olyan áron megtermelni, hogy az versenyképes legyen a multinacionális cégek által diktált felvásárlási árakkal szemben, amelyek nem nálunk, hanem a jóval nagyobb agrártámogatást élvező uniós országokban alakulnak ki.

Miközben a mezőgazdasági termelők önköltségi áron vagy az alatt kénytelenek értékesíteni termékeiket, a vásárló így is egyre inkább megfizethetetlennek érzi az üzletek polcain sorakozó árucikkeket.

Ez a trend nem most kezdődött, hanem évekkel korábban, amikor a román kormány képviselői bólogató Jánosokként semmiféle vitát nem vállaltak az Európai Bizottság képviselőivel szemben – Brüsszelben szinte bármit lenyomtak a torkunkon –, így az agrártámogatásként kapott uniós források távolról sem tudták ellensúlyozni az „egységes uniós piac” délibábjának negatív hatásait.

Erre a súlyos gazdasági előzményre tevődik most rá az üzemanyag- és a gázárrobbanás, ami hatványozottan sújtja a mezőgazdaságot. Előbbi azért, mert a termelés egyik alappillére a mezőgazdasági gépek gázolajszükséglete, a másik pedig a műtrágyagyártás alapanyaga. Ez a kettő együttvéve olyan magas inputanyagköltséget eredményez, amit a súlyos jövedelmezőségi problémákkal küzdő hazai gazdatársadalom már végképp nem tud kigazdálkodni.

Ma is létezik a bukaresti agrárminisztérium vérszegény gázolajár-támogatási programja a mezőgazdasági termelők számára, ez azonban távolról sem enyhíti az ágazatra nehezedő terheket. Közben a naponta növekvő üzemanyagárak olyan mértékű megpróbáltatást jelentenek a gazdáknak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok idején, aminek a töredékét sem fedezi a valamikor majd ősszel kifizetésre kerülő üzemanyagár-támogatás. Nem véletlen, hogy román európai parlamenti képviselők hétfőn Brüsszelben arra kérték az uniós mezőgazdasági biztost, hogy az agrárpolitikai tartalékalapból sürgősen szabadítsanak fel pénzt a mezőgazdaság számára, az elszabadult árak ellensúlyozására.

Victor Negrescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) eurohonatyája, az EP alelnöke kedden azt nyilatkozta a román közszolgálati rádiónak, hogy

Románia azon országok közé tartozik az Európai Unióban, amelyek termelőit a leginkább sújtják az elszabadult gázolajárak,

ezért azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy a tagországok kitettségének megfelelően plusztámogatást kaphassanak a gazdák.

  • Romániában még súlyosabb a helyzet a műtrágya árának elszabadulása miatt.

  • A legnagyobb műtrágyatermelő közel-keleti országokban nemcsak a termelést mérsékelték vagy állították le, hanem a raktárkészletek kivitele is szünetel, miután nem tudni, mikor állhat helyre újra a térségben a hajóforgalom.

  • A kőolajszállítás szüneteltetésének negatív hatásaihoz hasonlóan ennek is hatalmas árfelhajtó hatása van: miután Románia gyakorlatilag már nem állít elő műtrágyát, teljesen ki van szolgáltatva az importnak.

A román mezőgazdaság tehát egyszerre több irányból is nyomás alá került: az olcsó import, a magas termelési költségek és az energiaárak robbanása együttesen sodorja válságba az ágazatot. Ha rövid időn belül nem érkezik célzott támogatás és hatékonyabb szakpolitikai beavatkozás – akár Bukarestből, akár Brüsszelből –, fennáll a veszélye, hogy a hazai termelés további ágazatai is visszaszorulnak, ami hosszú távon még nagyobb mértékű élelmiszer-importfüggőséget eredményezhet az ország számára.

korábban írtuk

Uniós statisztika: a román mezőgazdaság termelékenysége a leggyengébb a tagországok közül
Uniós statisztika: a román mezőgazdaság termelékenysége a leggyengébb a tagországok közül

Lesújtó képet fest a román mezőgazdaság tavalyi helyzetéről az Eurostat. Románia uniós kullogó, a mezőgazdaság termelékenysége 2024-ben 17 százalékkal zsugorodott. A megkérdezett szakpolitikus szerint sok jóra ebben az esztendőben sem számíthatunk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Képmutató Románia, avagy államilag etetett egyenruhások, hoppon maradt tanárok

Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.

Balogh Levente

Balogh Levente

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?

Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

A DK és a magyarellenes uszítás mint kampányeszköz

A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.

Hirdetés