Makkay József
2026. március 10., 17:552026. március 10., 17:55
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hetek óta félreveri a vészharangot a romániai sertéstartók szövetsége amiatt, hogy a hazai disznóért az utóbbi évek legalacsonyabb – élősúlykilogrammonként 5 lej körüli – árat kínálják a vágóhidak, ami az önköltségi ár alatt van, így a mezőgazdasági termelők már nem sokáig bírják a ráfizetést. A helyzet pikantériája, hogy
Különösebben nincs mit csodálkozni ezen, hiszen az európai mezőgazdaság egyik legnagyobb korábbi vásárlójának, az orosz piacnak a lezárásával a felszabaduló áru jó része az uniós piacokon – főként Kelet-Európában – került értékesítésre, ami a román mezőgazdaságnak ártott a legtöbbet.
De a disznóhús csak egy példa a sok közül. Nem éri meg krumplit és sok más mezőgazdasági terméket sem előállítani, mert a folyamatosan növekvő termelési költségek miatt a hazai fogyasztási cikkek nem versenyképesek a jóval nagyobb támogatást élvező nyugat-európai, de még a lengyel termelők árujával sem. Azt látjuk, hogy hiába szorul Románia hatalmas élelmiszer-behozatalra, a hazai gazdatársadalom számos mezőgazdasági terméket egyszerűen nem tud olyan áron megtermelni, hogy az versenyképes legyen a multinacionális cégek által diktált felvásárlási árakkal szemben, amelyek nem nálunk, hanem a jóval nagyobb agrártámogatást élvező uniós országokban alakulnak ki.
Ez a trend nem most kezdődött, hanem évekkel korábban, amikor a román kormány képviselői bólogató Jánosokként semmiféle vitát nem vállaltak az Európai Bizottság képviselőivel szemben – Brüsszelben szinte bármit lenyomtak a torkunkon –, így az agrártámogatásként kapott uniós források távolról sem tudták ellensúlyozni az „egységes uniós piac” délibábjának negatív hatásait.
Erre a súlyos gazdasági előzményre tevődik most rá az üzemanyag- és a gázárrobbanás, ami hatványozottan sújtja a mezőgazdaságot. Előbbi azért, mert a termelés egyik alappillére a mezőgazdasági gépek gázolajszükséglete, a másik pedig a műtrágyagyártás alapanyaga. Ez a kettő együttvéve olyan magas inputanyagköltséget eredményez, amit a súlyos jövedelmezőségi problémákkal küzdő hazai gazdatársadalom már végképp nem tud kigazdálkodni.
Ma is létezik a bukaresti agrárminisztérium vérszegény gázolajár-támogatási programja a mezőgazdasági termelők számára, ez azonban távolról sem enyhíti az ágazatra nehezedő terheket. Közben a naponta növekvő üzemanyagárak olyan mértékű megpróbáltatást jelentenek a gazdáknak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok idején, aminek a töredékét sem fedezi a valamikor majd ősszel kifizetésre kerülő üzemanyagár-támogatás. Nem véletlen, hogy román európai parlamenti képviselők hétfőn Brüsszelben arra kérték az uniós mezőgazdasági biztost, hogy az agrárpolitikai tartalékalapból sürgősen szabadítsanak fel pénzt a mezőgazdaság számára, az elszabadult árak ellensúlyozására.
Victor Negrescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) eurohonatyája, az EP alelnöke kedden azt nyilatkozta a román közszolgálati rádiónak, hogy
ezért azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy a tagországok kitettségének megfelelően plusztámogatást kaphassanak a gazdák.
Romániában még súlyosabb a helyzet a műtrágya árának elszabadulása miatt.
A legnagyobb műtrágyatermelő közel-keleti országokban nemcsak a termelést mérsékelték vagy állították le, hanem a raktárkészletek kivitele is szünetel, miután nem tudni, mikor állhat helyre újra a térségben a hajóforgalom.
A kőolajszállítás szüneteltetésének negatív hatásaihoz hasonlóan ennek is hatalmas árfelhajtó hatása van: miután Románia gyakorlatilag már nem állít elő műtrágyát, teljesen ki van szolgáltatva az importnak.
A román mezőgazdaság tehát egyszerre több irányból is nyomás alá került: az olcsó import, a magas termelési költségek és az energiaárak robbanása együttesen sodorja válságba az ágazatot. Ha rövid időn belül nem érkezik célzott támogatás és hatékonyabb szakpolitikai beavatkozás – akár Bukarestből, akár Brüsszelből –, fennáll a veszélye, hogy a hazai termelés további ágazatai is visszaszorulnak, ami hosszú távon még nagyobb mértékű élelmiszer-importfüggőséget eredményezhet az ország számára.
Lesújtó képet fest a román mezőgazdaság tavalyi helyzetéről az Eurostat. Románia uniós kullogó, a mezőgazdaság termelékenysége 2024-ben 17 százalékkal zsugorodott. A megkérdezett szakpolitikus szerint sok jóra ebben az esztendőben sem számíthatunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rostás Szabolcs
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
Balogh Levente
A Szociáldemokrata Párt válságkezelési receptje jelenleg a következő: ha ég a ház, víz vagy poroltó helyett a repülőüzemanyag-válságra is fittyet hányva az utolsó kerozinkészleteket kell ráönteni.
Rostás Szabolcs
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Balogh Levente
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Páva Adorján
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Rostás Szabolcs
Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.
Balogh Levente
Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!