A román mezőgazdaság alulteljesít, a folyamatos árubőség importból származik
Fotó: Eurostat
Lesújtó képet fest a román mezőgazdaság tavalyi helyzetéről az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Románia továbbra is uniós kullogó, a mezőgazdaság termelékenysége 2024-ben közel 17 százalékkal zsugorodott. A Krónika által megkérdezett szakpolitikus szerint sok jóra ebben az esztendőben sem számíthatunk.
2025. január 07., 08:572025. január 07., 08:57
Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter újbóli kinevezése előtti meghallgatásán, 2024 karácsonya előtt azzal büszkélkedett, hogy a rendszerváltás óta eltelt 35 esztendőben a tavalyi volt az első olyan év, amikor a mezőgazdasági szaktárca rekord összegből, közel hétmilliárd euróból gazdálkodhatott, aminek jelentős része viszont uniós forrás volt. Ennek ellenére
Ezt bizonyítják az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a 2024. december végén az uniós tagállamok agráriumáról közzétett becslései. Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly összességében 1,6 százalékkal nőtt, miközben az agráriumban dolgozó munkaerő létszáma egy százalékkal csökkent.
Munkatermelékenység szempontjából azonban nagy eltérések vannak a tagországok között. Az Eurostat adatai szerint 13 tagállamban nőtt a mezőgazdasági munkatermelékenység, míg 14-ben stagnált, vagy a 2023-as szintnél jóval alacsonyabb volt. A legnagyobb mértékű növekedést Lettország (+46,9%), Luxemburg (+27,1%) és Svédország (+22,5%) adta, a kullogók sorában pedig Románia (-16,8%), Magyarország (-15,5%) és Lengyelország (-12,5%) vezet a legmeredekebb csökkenéssel.
Az uniós statisztika szerint az EU mezőgazdasági termelékenysége 2024-ben 37,2%-kal volt magasabb 2015-höz képest, összességében tehát az elmúlt tíz esztendőben számottevő növekedés született. Igaz,
Az Európai Unió 14 tagállamában csökkent a mezőgazdaság termelékenysége, legnagyobb mértékben Romániában
Fotó: Eurostat
Egy másik uniós statisztika szerint a mezőgazdasági termékek átlagára 2023-hoz képest 2 százalékkal csökkent, míg a mezőgazdaságban felhasznált áruk és szolgáltatások (inputok) átlagára 6%-kal volt kisebb az előző esztendőben mért értékeknél. Igaz, az árcsökkenés csak részben mérsékelte a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt meredek emelkedést.
2024-ben jelentős eltérések mutatkoztak az egyes mezőgazdasági termékek árainak alakulásában. Jelentős növekedés volt az olívaolaj (+30%), a burgonya (+12%) és a gyümölcsök (+7%), valamint a marhahús (+2%) és a tej (+1%) esetében. Ezzel szemben
A mezőgazdaságban fogyasztott áruk és szolgáltatások között mérsékelten nőtt a vetőmagok és az ültetési anyagok ára, valamint az állat-egészségügyi kiadások (+3%). A műtrágyák és talajjavító szerek (–18%), a takarmányok (–11%) és az energia kenőanyagok (–8%) ára azonban meredeken csökkent, és mind a növényvédő szerek, mind a peszticidek esetében kisebb mértékben csökkent (–2 %).
Az uniós statisztikák által jegyzett gyenge romániai agrárteljesítmény okát Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja az aszálykár következményeiben látja. ,,A román mezőgazdaságot hosszú évek óta szárazság sújtja, miközben az öntözőrendszerek nagyon lassú ütemben épülnek. Ez lehet a fő oka a mezőgazdasági termelékenység folyamatos zsugorodásának” – összegezte portálunknak az RMDSZ-es politikus.
azonban ennek kiegészítésére nem volt elegendő kormányfinanszírozás a fejlesztésekre. Ami a továbbiakban sem fog jó irányba változni, ezért tartja az RMDSZ-képviselő ,,fantazmagóriának” a PSD-s mezőgazdasági miniszternek a romániai irrigációs programokba történő 16 milliárd eurós finanszírozási elképzeléseit.
,,Ha az Európai Bizottság beleegyezne, az országos helyreállítási terv (PNRR) átalakításával nyerhetnénk némi pénzt az öntözési rendszerek bővítésére, de ez messze áll a miniszter által elképzelt csillagászati összegtől, a 16 milliárd eurótól. A román költségvetés állapotát nézve semmi remény arra, hogy ekkora forrást állami finanszírozásból lehessen kipótolni a következő években” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
Ne eseti jelleggel nyújtsanak támogatást, hanem évről évre lehessen anyagilag megerősíteni a sertés-, vagy más ágazatok fejlődését – fogalmazott portálunknak Magyar Lóránd. Az RMDSZ-es politikus szerint nagy reményeket nem lehet fűzni az idei esztendő agrárpolitikájához. Egyrészt az ország ,,kifelé megy” az EU-s forrásokból – az uniós agrárpályázatok zömét tavaly meghirdették –, másrészt a román költségvetés olyan lefaragásokat tartalmaz, amit a román agrárágazat is meg fog szenvedni.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter minden idők legnagyobb irrigációs beruházásának tartja az öntözőrendszerekbe történő, a következő négy évre tervbe vett, 16 milliárd eurós befektetést. Florin Barbu számos más mezőgazdasági programot is felfuttatna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!