A román mezőgazdaság alulteljesít, a folyamatos árubőség importból származik
Fotó: Eurostat
Lesújtó képet fest a román mezőgazdaság tavalyi helyzetéről az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Románia továbbra is uniós kullogó, a mezőgazdaság termelékenysége 2024-ben közel 17 százalékkal zsugorodott. A Krónika által megkérdezett szakpolitikus szerint sok jóra ebben az esztendőben sem számíthatunk.
2025. január 07., 08:572025. január 07., 08:57
Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter újbóli kinevezése előtti meghallgatásán, 2024 karácsonya előtt azzal büszkélkedett, hogy a rendszerváltás óta eltelt 35 esztendőben a tavalyi volt az első olyan év, amikor a mezőgazdasági szaktárca rekord összegből, közel hétmilliárd euróból gazdálkodhatott, aminek jelentős része viszont uniós forrás volt. Ennek ellenére
Ezt bizonyítják az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a 2024. december végén az uniós tagállamok agráriumáról közzétett becslései. Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly összességében 1,6 százalékkal nőtt, miközben az agráriumban dolgozó munkaerő létszáma egy százalékkal csökkent.
Munkatermelékenység szempontjából azonban nagy eltérések vannak a tagországok között. Az Eurostat adatai szerint 13 tagállamban nőtt a mezőgazdasági munkatermelékenység, míg 14-ben stagnált, vagy a 2023-as szintnél jóval alacsonyabb volt. A legnagyobb mértékű növekedést Lettország (+46,9%), Luxemburg (+27,1%) és Svédország (+22,5%) adta, a kullogók sorában pedig Románia (-16,8%), Magyarország (-15,5%) és Lengyelország (-12,5%) vezet a legmeredekebb csökkenéssel.
Az uniós statisztika szerint az EU mezőgazdasági termelékenysége 2024-ben 37,2%-kal volt magasabb 2015-höz képest, összességében tehát az elmúlt tíz esztendőben számottevő növekedés született. Igaz,
Az Európai Unió 14 tagállamában csökkent a mezőgazdaság termelékenysége, legnagyobb mértékben Romániában
Fotó: Eurostat
Egy másik uniós statisztika szerint a mezőgazdasági termékek átlagára 2023-hoz képest 2 százalékkal csökkent, míg a mezőgazdaságban felhasznált áruk és szolgáltatások (inputok) átlagára 6%-kal volt kisebb az előző esztendőben mért értékeknél. Igaz, az árcsökkenés csak részben mérsékelte a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt meredek emelkedést.
2024-ben jelentős eltérések mutatkoztak az egyes mezőgazdasági termékek árainak alakulásában. Jelentős növekedés volt az olívaolaj (+30%), a burgonya (+12%) és a gyümölcsök (+7%), valamint a marhahús (+2%) és a tej (+1%) esetében. Ezzel szemben
A mezőgazdaságban fogyasztott áruk és szolgáltatások között mérsékelten nőtt a vetőmagok és az ültetési anyagok ára, valamint az állat-egészségügyi kiadások (+3%). A műtrágyák és talajjavító szerek (–18%), a takarmányok (–11%) és az energia kenőanyagok (–8%) ára azonban meredeken csökkent, és mind a növényvédő szerek, mind a peszticidek esetében kisebb mértékben csökkent (–2 %).
Az uniós statisztikák által jegyzett gyenge romániai agrárteljesítmény okát Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja az aszálykár következményeiben látja. ,,A román mezőgazdaságot hosszú évek óta szárazság sújtja, miközben az öntözőrendszerek nagyon lassú ütemben épülnek. Ez lehet a fő oka a mezőgazdasági termelékenység folyamatos zsugorodásának” – összegezte portálunknak az RMDSZ-es politikus.
azonban ennek kiegészítésére nem volt elegendő kormányfinanszírozás a fejlesztésekre. Ami a továbbiakban sem fog jó irányba változni, ezért tartja az RMDSZ-képviselő ,,fantazmagóriának” a PSD-s mezőgazdasági miniszternek a romániai irrigációs programokba történő 16 milliárd eurós finanszírozási elképzeléseit.
,,Ha az Európai Bizottság beleegyezne, az országos helyreállítási terv (PNRR) átalakításával nyerhetnénk némi pénzt az öntözési rendszerek bővítésére, de ez messze áll a miniszter által elképzelt csillagászati összegtől, a 16 milliárd eurótól. A román költségvetés állapotát nézve semmi remény arra, hogy ekkora forrást állami finanszírozásból lehessen kipótolni a következő években” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
Ne eseti jelleggel nyújtsanak támogatást, hanem évről évre lehessen anyagilag megerősíteni a sertés-, vagy más ágazatok fejlődését – fogalmazott portálunknak Magyar Lóránd. Az RMDSZ-es politikus szerint nagy reményeket nem lehet fűzni az idei esztendő agrárpolitikájához. Egyrészt az ország ,,kifelé megy” az EU-s forrásokból – az uniós agrárpályázatok zömét tavaly meghirdették –, másrészt a román költségvetés olyan lefaragásokat tartalmaz, amit a román agrárágazat is meg fog szenvedni.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter minden idők legnagyobb irrigációs beruházásának tartja az öntözőrendszerekbe történő, a következő négy évre tervbe vett, 16 milliárd eurós befektetést. Florin Barbu számos más mezőgazdasági programot is felfuttatna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!