
A román mezőgazdaság alulteljesít, a folyamatos árubőség importból származik
Fotó: Eurostat
Lesújtó képet fest a román mezőgazdaság tavalyi helyzetéről az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Románia továbbra is uniós kullogó, a mezőgazdaság termelékenysége 2024-ben közel 17 százalékkal zsugorodott. A Krónika által megkérdezett szakpolitikus szerint sok jóra ebben az esztendőben sem számíthatunk.
2025. január 07., 08:572025. január 07., 08:57
Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter újbóli kinevezése előtti meghallgatásán, 2024 karácsonya előtt azzal büszkélkedett, hogy a rendszerváltás óta eltelt 35 esztendőben a tavalyi volt az első olyan év, amikor a mezőgazdasági szaktárca rekord összegből, közel hétmilliárd euróból gazdálkodhatott, aminek jelentős része viszont uniós forrás volt. Ennek ellenére
Ezt bizonyítják az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a 2024. december végén az uniós tagállamok agráriumáról közzétett becslései. Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly összességében 1,6 százalékkal nőtt, miközben az agráriumban dolgozó munkaerő létszáma egy százalékkal csökkent.
Munkatermelékenység szempontjából azonban nagy eltérések vannak a tagországok között. Az Eurostat adatai szerint 13 tagállamban nőtt a mezőgazdasági munkatermelékenység, míg 14-ben stagnált, vagy a 2023-as szintnél jóval alacsonyabb volt. A legnagyobb mértékű növekedést Lettország (+46,9%), Luxemburg (+27,1%) és Svédország (+22,5%) adta, a kullogók sorában pedig Románia (-16,8%), Magyarország (-15,5%) és Lengyelország (-12,5%) vezet a legmeredekebb csökkenéssel.
Az uniós statisztika szerint az EU mezőgazdasági termelékenysége 2024-ben 37,2%-kal volt magasabb 2015-höz képest, összességében tehát az elmúlt tíz esztendőben számottevő növekedés született. Igaz,
Az Európai Unió 14 tagállamában csökkent a mezőgazdaság termelékenysége, legnagyobb mértékben Romániában
Fotó: Eurostat
Egy másik uniós statisztika szerint a mezőgazdasági termékek átlagára 2023-hoz képest 2 százalékkal csökkent, míg a mezőgazdaságban felhasznált áruk és szolgáltatások (inputok) átlagára 6%-kal volt kisebb az előző esztendőben mért értékeknél. Igaz, az árcsökkenés csak részben mérsékelte a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt meredek emelkedést.
2024-ben jelentős eltérések mutatkoztak az egyes mezőgazdasági termékek árainak alakulásában. Jelentős növekedés volt az olívaolaj (+30%), a burgonya (+12%) és a gyümölcsök (+7%), valamint a marhahús (+2%) és a tej (+1%) esetében. Ezzel szemben
A mezőgazdaságban fogyasztott áruk és szolgáltatások között mérsékelten nőtt a vetőmagok és az ültetési anyagok ára, valamint az állat-egészségügyi kiadások (+3%). A műtrágyák és talajjavító szerek (–18%), a takarmányok (–11%) és az energia kenőanyagok (–8%) ára azonban meredeken csökkent, és mind a növényvédő szerek, mind a peszticidek esetében kisebb mértékben csökkent (–2 %).
Az uniós statisztikák által jegyzett gyenge romániai agrárteljesítmény okát Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja az aszálykár következményeiben látja. ,,A román mezőgazdaságot hosszú évek óta szárazság sújtja, miközben az öntözőrendszerek nagyon lassú ütemben épülnek. Ez lehet a fő oka a mezőgazdasági termelékenység folyamatos zsugorodásának” – összegezte portálunknak az RMDSZ-es politikus.
azonban ennek kiegészítésére nem volt elegendő kormányfinanszírozás a fejlesztésekre. Ami a továbbiakban sem fog jó irányba változni, ezért tartja az RMDSZ-képviselő ,,fantazmagóriának” a PSD-s mezőgazdasági miniszternek a romániai irrigációs programokba történő 16 milliárd eurós finanszírozási elképzeléseit.
,,Ha az Európai Bizottság beleegyezne, az országos helyreállítási terv (PNRR) átalakításával nyerhetnénk némi pénzt az öntözési rendszerek bővítésére, de ez messze áll a miniszter által elképzelt csillagászati összegtől, a 16 milliárd eurótól. A román költségvetés állapotát nézve semmi remény arra, hogy ekkora forrást állami finanszírozásból lehessen kipótolni a következő években” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
Ne eseti jelleggel nyújtsanak támogatást, hanem évről évre lehessen anyagilag megerősíteni a sertés-, vagy más ágazatok fejlődését – fogalmazott portálunknak Magyar Lóránd. Az RMDSZ-es politikus szerint nagy reményeket nem lehet fűzni az idei esztendő agrárpolitikájához. Egyrészt az ország ,,kifelé megy” az EU-s forrásokból – az uniós agrárpályázatok zömét tavaly meghirdették –, másrészt a román költségvetés olyan lefaragásokat tartalmaz, amit a román agrárágazat is meg fog szenvedni.

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter minden idők legnagyobb irrigációs beruházásának tartja az öntözőrendszerekbe történő, a következő négy évre tervbe vett, 16 milliárd eurós befektetést. Florin Barbu számos más mezőgazdasági programot is felfuttatna.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
Megerősítette az elnöki hivatal, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai elemezték a magyar MVM csoport és a német E.ON közötti tranzakciót.
szóljon hozzá!