JEGYZET – Nem csupán számos többségi honfitársunk fejében él tovább a Ceauşescu-kor fasiszta kommunizmusa, a hivatalos állami politikává emelt sovinizmus.
2014. május 31., 13:302014. május 31., 13:30
Hanem Erdély fővárosában is, jobban mondva annak román nevében. Kolozsvárt ugyanis 1974-ben a diktátor kezdeményezésére Napocának keresztelték el, és románul a mai napig is Cluj-Napoca a hivatalos neve.
Az alkalom az volt, hogy Hadrianus császár 1850 évvel azelőtt emelte municipiumi rangra az akkor valóban Napoca elnevezésű római települést, ami a mai kincses város helyén állt. Tudomásunk szerint a döntés nyomán nem gyúltak örömtüzek a várost övező dombokon, vagyis az nem feltétlenül találkozott a város lakóinak óhajával, de kommunistáéknál ugye rendszerint a nép számít a legkevésbé akkor, amikor a róla szóló döntéseket meghozzák. Fasiszta kommunistáéknál meg főleg.
Az egykori római név ráerőszakolása a városra ugyanis azt a célt szolgálta, hogy mindenkinek jelezze: ez bizony ősi római település. Viszont a bukaresti illetékesek ezzel akarták jelezni, hogy a románok voltak itt előbb. A történelem helyett tanított mitológia szerint ugyanis a románok a Dáciát egykor meghódító rómaiak és a dák őslakosok leszármazottai, bár az elmélet valóságalapja nagyjából hasonló azon teóriáéhoz, miszerint a magyarok ősei a Szíriuszról származnak.
Furcsa kezelési módja ez a kisebbségi komplexusnak, hiszen a nagy példaképnek tekintett franciák sem tartották szükségesnek Párizs-Lutetiának elnevezni fővárosukat. Még jó, hogy nem találtak ki ősi római neveket az olyan településeknek is, amelyek a római korban még nem is léteztek, bár a ceauşescui Bukarest számára a Cloaca Maxima megnevezés egész találó lett volna. Most viszont kezdeményezés indult annak érdekében, hogy töröljék el a Napoca megnevezést.
Ehhez viszont nem elég, ha a város lakói döntenek. Azt, hogy Romániában mennyire tartják tiszteletben azt az elvet, miszerint a helyi közösségek hivatottak dönteni az őket érintő döntésekben, jól illusztrálja, hogy ehhez a bukaresti parlamentnek kell törvényt alkotnia. A kezdeményezőknek pedig 11 megyéből kell összesen százezer aláírást összegyűjteniük, mert hát egy igazi demokráciában a bihari vagy a craiovai polgárok is megérdemlik, hogy beleszólhassanak Kolozsvár elnevezésébe.
A magam részéről mérsékelt optimizmust táplálok aziránt, hogy a bukaresti illetékesek egykönnyen belemennének a Napocátlanításba. Végtére is az a normalitáshoz való visszatérést jelentené.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!