HIRDETÉS

Páva Adorján

2018. március 21., 23:02

Mit nyerhet a magyarság a román revizionizmusból?

Az erdélyi, székelyföldi autonomista törekvések oldaláról nézve sokkolóként hathat az a nyilatkozat, amelyet kedden fogadott el a Temes megyei önkormányzat Románia és Besszarábia újraegyesítéséről.

Călin Dobra tanácselnök szerint ezzel a gesztussal a nagyobb részt a Moldovai Köztársasághoz tartozó, de Ukrajna területére is átnyúló történelmi régió lakóinak önrendelkezéshez való jogát kívánták támogatni, és egyben kinyilvánították a szolidaritásukat azokkal a határon túli helyi önkormányzatokkal, amelyek hasonló, egyesülést szorgalmazó nyilatkozatot fogadtak el.

A határozatot bizonyára jelképes állásfoglalásnak tekintik, azonban a valamennyi megyei tanácsos aláírásával szentesített nyilatkozatból hiányzik a szimbolikus szó: nemzetközi egyezményekre, elítélendő paktumokra, a „történelmi igazság” helyreállításának szükségességére hivatkozva követelik a bukaresti és a chișinăui parlamenttől egy közös szándéknyilatkozat elfogadását, illetve az újraegyesülést elősegítő törvények meghozatalát. Ugyanis az aláírók úgy akarják megünnepelni a nagy egyesülés centenáriumát, hogy „a román föld határa ne a Prutnál legyen”.

Korábban több romániai önkormányzat fogadott el hasonlóan hazafias nyilatkozatot, de míg például Buzău, illetve szerdán Brassó város tanácsosai a dokumentum szövegében is rögzítették az újraegyesítés szimbolikus jellegét, a Temes megyei közgyűlés – akárcsak Lugos város képviselő-testülete – az azt megelőzően Prahova megyében is elfogadott mintát követte.

A hivatalosan közigazgatási szintre emelt revizionista eszmék, követelések hallatán joggal merül fel az Erdély vagy a Székelyföld autonómiájáért küzdők körében: az „újraegyesítési nyilatkozatokhoz” képest az állami szuverenitás tiszteletének a netovábbja az, amiről az elmúlt években székely önkormányzatok határoztak. De hát ugye annak az akaratnak a kinyilvánítása, miszerint sok tucatnyi önkormányzat egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, mely a Székelyföld nevet viseli – Románián belül! –, vérlázító, állam-, alkotmány-, törvény-, minden- és mindenkiellenes, ezért a prefektusok sorra megtámadták a határozatokat, a bíróságok pedig sorra érvénytelenítették azokat.

Természetesen mérget vehetünk rá, hogy az újraegyesítési nyilatkozatok nem kerülnek romániai bíróságok asztalára. A kezdeményezőknek – pártállástól függetlenül – attól sem kell tartaniuk, hogy a kormány közbelép. Pedig Teodor Meleşcanu román külügyminiszter februárban – a Moldovai Köztársaságban botrányt kavaró, szintén az egyesülést szorgalmazó helyi önkormányzati állásfoglalások kapcsán – arról biztosította chișinăui kollégáját, hogy Románia számára alapvető fontosságú a Pruton túli ország stabilitása, a két állam polgárai „közeledésének” pedig semmilyen jogi következménye nem lesz. És nincs miért polgárháborút vizionálni, mint ahogy azt Igor Dodon moldovai államfő tette.

Tehát az üzenet: kedves szomszéd, te csak mosolyogj, ha a Prut mindkét oldaláról érkező hivatalos határozatokkal fenyegetjük létedet, miközben mi azonnal büntetünk, ha nálunk csak egy zászlót is kitűznek a nekünk nem tetszők. Mélységesen igazságtalan, de régóta ismerős, köztudott hozzáállás – éppen ezért az újraegyesítési nyilatkozatokhoz hasonló, szélsőséges kitöréseket illene már valamilyen formában a magunk malmára hajtani.

Itt egy lehetőség: a Temes megyeiek által is elfogadott határozat kusza érvelésének elején kiemelik az 1975-ben (Románia által is) elfogadott helsinki záróokmány egyik pontját, amely a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát rögzíti. Ismerősen cseng, ugye? Igen, ugyanezt hangoztatjuk mi is, éppen ezért most lenne a tökéletes alkalom arra, hogy – új kommunikációs panelt nyitva – helyzetismertető ábrázolásként okosan és jó hangosan beemeljük mondandónkba a besszarábiai románok sorsát, jogait. Azonnal hozzátéve, hogy a mi álmaink jóval „szerényebbek”, mert mi például nemcsak a helsinki dekalóg 8., az önrendelkezést támogató pontját olvastuk, hanem a 3-ast és a 4-est is, amelyek a határok sérthetetlenségének, illetve az államok területi integritásának tiszteletben tartását írják elő.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2018. március 21., szerda

Medveprobléma – folyt. köv.

Bár még sok helyen bokáig ér a hó, éjszakára mínuszokat jósolnak a meteorológusok, és egyelőre nyoma sincs a szívderítő napsütésnek, minderre fittyet hányva megkezdődött tegnap a csillagászati tavasz.

Rostás Szabolcs 2018. március 19., hétfő

Kezdeni elölről

A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény alkotmánybírósági elutasítása kiváló apropó.

HIRDETÉS
Bálint Eszter 2018. március 19., hétfő

Recesszióban a pénzügyi kultúra

Románia az utolsó helyen áll európai uniós viszonylatban a pénzügyi kultúra terén – ezt a lesújtó következtetést a Világbank által immár két éve készített elemzésben olvashattuk.

Balogh Levente 2018. március 16., péntek

Gumitörvény a kisebbségi panaszok ellen

Bár alapvetően nem a kisebbségek ellen irányul, nagyon könnyen a jogtiprások miatt panaszkodó kisebbségi polgárok ellen fordítható Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének ötlete.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2018. március 14., szerda

Emlékező hősök

Ma nemcsak negyvennyolcas hőseinket illeti tisztelet, hanem az emlékezőket is: azokat, akiknek gigabittel száguldó élete még magában hordoz valamit a múlt emberi örökségéből.

Kiss Judit 2018. március 13., kedd

De mi lesz a hálapénzzel?

Felháborító esetek és elgondolkodtató kérdések jutnak az ember eszébe, ha akár felületesen rápillant mindarra, ami az egészségügyben történik mostanság.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. március 12., hétfő

Köszönjük, Bukarest!

Bár furcsán hangozhat, tulajdonképpen mégsem teljesen alaptalan a kijelentés, hogy az erdélyi magyar közösség köszönettel tartozik Bukarestnek, amiért a román hatóságok indoklás nélkül kitiltották az országból Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját.

Rostás Szabolcs 2018. március 11., vasárnap

Bukarest bosszúja

Az erdélyi magyar autonómiatörekvésekkel, valamint azok támogatásával szembeni hagyományos, közismert ellenérzések kifejezésén túl egyéb üzenete is van annak, hogy a bukaresti hatóságok kitiltották Romániából Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját.

Balogh Levente 2018. március 09., péntek

Kisebbségvédelmi kezdeményezés: nem megengedhető a kudarc

Bár Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke derűlátó, azért mi mégis azt mondjuk: aggasztó, hogy a Minority SafePackhez a határidő lejárta előtt kevesebb mint egy hónappal még mindig hiányzik a szükséges támogatói aláírások közel egynegyede.

Páva Adorján 2018. március 07., szerda

Önrendelkezés erő és gyengeség felett

A székely szabadság napján tartandó marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás az első olyan nagyszabású romániai magyar rendezvény, amely a januári hárompárti autonómiamegállapodást követi.

HIRDETÉS
Vélemény
Kiss Judit: Medveprobléma – folyt. köv.

Bár még sok helyen bokáig ér a hó, éjszakára mínuszokat jósolnak a meteorológusok, ...

Rostás Szabolcs: Kezdeni elölről

A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény ...

Bálint Eszter: Recesszióban a pénzügyi kultúra

Románia az utolsó helyen áll európai uniós viszonylatban a pénzügyi kultúra terén – ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS