VEZÉRCIKK – Újabb észak-erdélyi településen váltott ki lakossági felháborodást és ellenállást egy menekülttábor létrehozásának terve.
2016. január 27., 19:532016. január 27., 19:53
Habár román politikusok és véleményformálók részéről hallottunk már olyan javaslatot, miszerint a Romániának kiosztandó migránsokat a Székelyföldön kellene elhelyezni, tegyük most zárójelbe, és ne feltételezzünk szándékosságot abban, hogy Tasnádhoz hasonlóan Erdőd is egy magyarok által jelentős számban lakott régióban fekszik. Vesézzük inkább ki azt, miként kezelték/kezelik általában a migránskérdést a román hatóságok!
A termálstrandjáról is nevezetes Tasnádon Petre Tobă belügyminiszter decemberi bejelentése alapján értesült a lakosság, hogy menekülttábor létesül a magyar–román határ közelében fekvő városban, ráadásul a fürdő közvetlen közelében. A belügyi tárca még a települési önkormányzattal sem egyeztetett a tervről, holott ilyen horderejű ügyben az a legkevesebb, hogy előzetesen konzultálnak a helyiekkel.
Az erdődiek nemrég egy munkaerő-toborzó révén szereztek tudomást a befogadóállomás létesítéséről, amikor kiderült: nem öregotthonba keresnek személyzetet, hanem menekülttáborba biztonsági őröket. A kisváros polgármestere – akit ugyanúgy kész tények elé állítottak, mint tasnádi kollégáját – a tájékoztatás hiányán túlmenően azt is képtelen felfogni, miként kapott rövid idő alatt belügyminiszteri jóváhagyást a célra az amúgy hátrányos helyzetű és árva gyerekeket felkaroló civil szervezet, amikor az önkormányzatnak általában éveket kell várnia kormányzati engedélyre egy-egy projektjéhez.
A nyugat-európai országokban migránsok által elkövetett bűncselekmények kiváltotta közhangulat ismeretében valóban érthetetlen, miként gondolhatták azt kormányzati illetékesek, hogy bármelyik romániai településen tárt karokkal fogadnák a menekülteket, ráadásul úgy, hogy ki sem kérik a véleményüket. És nem igaz, hogy nem számítottak ellenállásra, hiszen már egy december elején közzétett felmérés is arról árulkodik, hogy a román állampolgárok több mint 80 százaléka ellenzi közel-keleti és afrikai migránsoknak az országban való letelepedését.
Ráadásul a román hatóságok tanulhattak volna a német rendőrség hibájából is, amely napokig próbálta eltusolni a szilveszter éjjelén bevándorlók tömege által Kölnben elkövetett zaklatási eseteket. A tekintetben még érthető lenne a hatósági viszonyulás, hogy miközben Románia hivatalosan ellenzi a kötelező kvótát, a bevándorlók „matematikai képlet” alapján történő szétosztását, gyakorlatilag fejet hajt a Brüsszelből érkező ukáznak, és máris készíti elő a terepet a migránsoknak.
Az viszont teljesen elhibázott stratégia, hogy mindez suttyomban, az érintett lakosság tudta nélkül történik, holott Dacian Cioloş kormányfő épp a napokban ismerte el: egyes nyugat- és dél-európai országokkal ellentétben Romániában nincs meg a hagyománya a nem európai bevándorlók befogadásának. És akkor csodálkozunk, hogy sokan – nemrég például a Hargita megyei Homoródfürdőn – már ott is migránsokat vélnek látni, ahol egyáltalán nincsenek?
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.
Miközben eddig jóformán csak passzív szemlélőként kísérte az ország légterét megsértő orosz drónokat, hirtelen igencsak hiperaktív lett a román légierő.
Történelmi fordulóponthoz érkezett a hírfogyasztás. A kérdés már nem csak az, hogy hol olvassuk a híreket, hanem akarunk-e még egyáltalán szembenézni velük.
Egyetlen félreértelmezett hír is elég ahhoz, hogy egy reményvesztett közösségben újra fellobbanjon a remény. Parajd esetében azonban a valóság ismét józanítóbbnak bizonyult a politikai diadaljelentéseknél.
A történelem nemcsak hősökről, hanem árulókról is szól, mégha igencsak keveset emlegetjük őket. A sport világában is beszélhetünk eredményességről és eredménytelenségről egyaránt, sztárokról és – antisztárokról.
szóljon hozzá!