Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Mélyrománok magyarfóbiája

2019. február 04., 09:262019. február 04., 09:26

Nehéz eldönteni, sírjon avagy nevessen az ember az Orbán Viktor miniszterelnök pápafogadással egybekötött csíksomlyói látogatását vizionáló, és emiatt keservesen óbégató mélyromán hisztériakeltés hallatán.

Tulajdonképpen már számítottunk is az effajta hagymázas forgatókönyvek előkaparására, várható volt ugyanis, hogy bizonyos köröknek egyáltalán nem tetszik, miszerint a katolikus egyházfő „magyar helyszínt”, a csíksomlyói kegyhelyet is felkeresi romániai látogatása során. Sokan attól tartanak ugyanis – a román állami hatóságokon kívül beleértve az ortodox egyházat –, hogy Ferenc pápa erdélyi apostoli körútja során hangsúlyosan terítékre kerülhetnek a kommunizmus idején elnyomott, kisemmizett, a rendszerváltás után pedig mostohagyerekként kezelt történelmi magyar egyházak, valamint a görögkatolikus felekezet panaszai, elsősorban a vissza nem szolgáltatott vagyon problémája.

Persze a szentatya látogatásától ezek a gondok még nem fognak megoldódni, és az is tény, hogy a pápa nem fogja az asztalt csapkodva követelni Daniel pátriárkától vagy a bukaresti közméltóságoktól romániai egyháza, hívei jogainak szavatolását. Ám mivel Szent Péter utódja köztudottan nem szeret lakatot tenni a szájára, várhatóan nem fogja szó nélkül hagyni a hazai katolikus püspökök által a Vatikánnak már korábban jelzett problémákat. Márpedig ha a nagyvilág a pápa szájából hall a romániai rendellenességekről, akkor azt Bukarest nem teszi ki az ablakba.

Szóval nem véletlen, hogy egyeseken fokozott idegesség lett úrrá, és mérgüket igyekeznek a magyarokon levezetni. A mostani műbalhé kipattantója az a George Simion aktivista, aki az elmúlt években a nagyromán egyesülés megvalósításának, Románia és a Moldovai Köztársaság egybeolvasztásának követelésével vált ismertté a Prut innenső és túloldalán egyaránt. Bánatára azonban kevesen csatlakoznak hozzá az ügy érdekében, és súlyáról, támogatottságáról sokat elárul, hogy miközben Romániában nem számít tényezőnek, a Moldovai Köztársaságból tavaly ősszel öt évre kitiltották – lényeges adalék, hogy a döntés nem a két ország egyesülését tűzzel-vassal üldöző, oroszpárti Igor Dodon államfőtől, hanem a deklaráltan Európa-párti, a bukaresti kormánnyal jó viszonyt ápoló chișinăui demokrata kormánynak alárendelt titkosszolgálatoktól származik. Az európai parlamenti mandátumra pályázó aktivista Janus-arcúságáról pedig csak annyit, hogy a nyilvánosság előtt – értsd: a Krónika munkatársának kérdésére – egyáltalán nem szégyellte dicsérni, sőt követendő példaként állítani a bukaresti hatóságok elé annak az Orbán Viktornak a nemzetpolitikáját, akinek a látogatásaitól félti most Erdélyt, Romániát és a római pápát az egyik román napilap honlapján vezetett blogján közölt írásában.

Csakhogy a mostani hisztériakeltésnek nem ő a főkolomposa, hanem Andrei Moldovan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke. Aki Simion tolmácsolásában egyrészt amiatt dohog, hogy őt nem tájékoztatták az egyházkerületében esedékes pápalátogatásról, másrészt megengedhetetlennek tartja, hogy a katolikus egyházfőt Magyarország miniszterelnöke fogadja Csíksomlyón. A görögkeleti püspök nyilvánvalóan zagyvaságokat beszél, hiszen a Vatikánnak ortodox viszonylatban természetszerűleg nem vele, hanem a pátriárkával kell egyeztetnie a pápalátogatás előtt (ami meg is történt), Orbán Viktor vélelmezett szerepe pedig nem más, mint álhír – vagy hogy ő is értse: fake news –, a pasztorális látogatásra készülő Ferenc pápa csíksomlyói vendéglátói ugyanis kizárólag a ferencesek lehetnek.

A beteges magyar- és Orbán-fóbiában szenvedő, Erdélyt, de különösen a Székelyföldet elszakadástól féltő mélyrománokat azonban a tények nem zavarják, és üldözési mániájukban képesek a pápalátogatást is magyarellenes hergelésre felhasználni. Lelkük rajta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés