2008. december 12., 12:072008. december 12., 12:07
Most nem a netes áruházakra gondolok, amelyek lényegüket tekintve a haszonszerzést szolgálják, de még csak nem is a fizetős pornószájtokra. (Bár ki tudja, ha több lenne az ingyenesen hozzáférhető női nemi szerv – legalább virtuálisan –, kevesebb fölös energiáit normálisan kiélni képtelen, és ezért embertársai életét megkeserítő, frusztrált barom rohangálna szabadon).
Hanem most egy olyan internetes bástya látszik bedőlni, amely lényege szerint a szabad hozzáférés egyik legnépszerűbb fóruma volt: a YouTube nevű videó-megosztó portál. Akinek esetleg be kell mutatni: ez egy olyan szájt, ahová bárki, szinte bármit föltölthetett kedvenc együttese videoklipjeitől kezdve a születésnapi buliján öt vodka-Red Bull után, kissé zsibbadt nyelvvel előadott Sandokan-dalt tartalmazó videón át Mensáros László nyolcvanas években, a Magyar Televízióban futott felolvasóestjeinek archív felvételéig.
Félreértés ne essék: a YouTube-on például explicit szexuális tartalmú videók eddig sem jelenhettek meg. Hanem mostantól „vörös bélyeget” kap minden olyan videó, amelyben „a közönséget szexuálisan stimuláló” jelenetek vannak, lehet ez akár egy ágy megjelenése, egy átlátszó ruha vagy kihívó testtartás. A portál azonban a káromló szavakat, képeket, erőszakos jeleneteket is kitiltja. A hivatalos indoklás szerint ugyanis mindez elriasztja az esetleges hirdetőket.
Persze ne csodálkozzunk, hiszen az új tulajdonos, a Google már korábban is bebizonyította, hogy az internet jelentette szabadság már régóta nem jelent semmit számára, amikor belement abba, hogy Kínában cenzúrázott formában működjék webes keresőprogramja. A politika nyilvánvaló: a felhasználót, aki eddig életben tartotta a portált, a multi immár le se tojja, mert nem ő generálja a profitot. Csak hát a netes társadalom az átlagosnál valamivel mindig öntudatosabb volt, így aztán egyáltalán nem kizárt, hogy hamarosan megjelenik az új megosztó, amely továbbviszi azt, amiről eddig a YouTube szólt, és ami a legnépszerűbb ilyen szájttá tette.
A Google meg ellehet a pekingi elvtársakkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok