Számos országában hirtelen megugrottak az üzemanyag- és energiaárak
Fotó: Haáz Vince
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált. Szerbia adót csökkentett, Ausztria az áremelések gyakoriságát korlátozta, Magyarország pedig védett üzemanyagárat vezetett be, hogy mérsékelje a drágulás hatását.
2026. március 14., 16:532026. március 14., 16:53
2026. március 15., 23:252026. március 15., 23:25
Az iráni háború és az energiapiacot érő újabb geopolitikai feszültségek nyomán Európa számos országában hirtelen megugrottak az üzemanyag- és energiaárak. A szomszédos kormányok többféle eszközzel igyekeznek tompítani a drágulás hatását: van, ahol adócsökkentéssel, máshol árkorlátozással vagy piaci beavatkozással próbálják védeni a lakosságot és a gazdaságot.
Szerbia a jövedéki adó csökkentésével igyekszik mérsékelni az áremelkedést.
Dubravka Djedović Handanović energiaügyi miniszter szerint a kabinet célja, hogy „megvédje az állampolgárokat és a gazdaságot” a nemzetközi piaci sokkoktól. A döntés következtében a következő napokban a benzin literje 186 dinár (mintegy 7,3 lej), a gázolajé pedig 208 dinár (körülbelül 8,1 lej) körül alakult a szerb kutakon. A miniszter ugyanakkor jelezte: a világpiaci árak alapján a dízel literje akár 226 dinár (nagyjából 8,8 lej) fölé is emelkedhetne.
A belgrádi kormány emellett átmenetileg megtiltotta a kőolaj és kőolajszármazékok exportját is, hogy biztosítsa a hazai ellátást.
Ausztriában szintén kormányzati beavatkozással próbálják megfékezni az árrobbanást.
A döntést az indokolta, hogy március elején néhány óra alatt jelentős drágulás következett be a kutakon. Az osztrák gazdasági miniszter, Wolfgang Hattmannsdorfer szerint az intézkedés célja a hirtelen árkilengések tompítása és annak megakadályozása, hogy a nemzetközi válságok közvetlenül a fogyasztókra háruljanak.
A kormány emellett a nemzeti olajtartalék egy részének felszabadítását is tervezi az ellátás stabilizálása érdekében.
Olaszországban a drágulás politikai vitát váltott ki. A Matteo Salvini vezette Liga és az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom is felvetette, hogy a magas energiaárak enyhítése érdekében újra kellene gondolni az orosz gázimport kérdését.
A drágulás már a mindennapokban is érezhető:
Az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap számításai szerint az Irán elleni izraeli–amerikai támadást követő napokban az olasz energiaárak több mint 30 százalékkal emelkedtek. Az olasz családok éves energiaszámlája és üzemanyag-költsége így átlagosan mintegy 540 euróval nőtt alig két hét alatt. Szakértők szerint az egyik fő probléma a cseppfolyósított földgáz (LNG) ára, amely a Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt ugrott meg.
Magyarország a lakossági árak közvetlen korlátozásával reagált a helyzetre.
A magyar kormány szerint az iráni háború világszerte olajár-emelkedést indított el, miközben az ország energiaellátását külön nehezíti, hogy Ukrajna továbbra sem indította újra a Barátság kőolajvezetéket.
Mint megírtuk, eközben Romániában egyelőre inkább a lehetséges lépések mérlegelése zajlik. Bogdan Ivan energiaügyi miniszter javaslatcsomagot terjesztett a kormány elé a közel-keleti konfliktus romániai üzemanyagpiacra gyakorolt hatásainak enyhítésére, miközben a kutakon már most is meredeken emelkednek az árak: a standard gázolaj literje pénteken több helyen meghaladta a 9 lejt.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy jelentés szerint ukrán tisztségviselők azt javasolták, hogy a vitatott Donyec-medence egy részét nevezzék el „Donnylandnek”, hogy ezzel hízelegjenek Donald Trump elnök hiúságának, és „még inkább a maguk oldalára állítsák”.
A tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei (Coreper) jóváhagytak a 90 milliárd eurós hitel felvételét és folyósítását Ukrajnának, valamint megállapodtak az Oroszország elleni új, immár 20. szankciós csomagról.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Pakisztán kérésére meghosszabbítja az Iránnal kötött fegyverszünetet, és folytatja az iráni kikötők blokádját.
Elnök úrral egyetértettünk abban, hogy a múltat magunk mögött hagyjuk – jelentette ki Magyar Péter, Magyarország leendő kormányfője, miután budapesti irodájában fogadta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt.
Garanciát kért Magyar Péter leendő miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfőtől arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi. Erről a Tisza Párt elnöke számolt be kedden Facebook-oldalán.
Elvárom, hogy az RMDSZ a jövőben szigorúan tartózkodjon az anyaországi pártpolitikába történő bármilyen beavatkozástól – szögezte le Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Magyarország leendő kormányfője a Facebook-oldalán kedden megosztott videóban.
Volodimir Zelenszkij elnök egy hétfői interjúban kétségeit fejezte ki a béketárgyalásokkal kapcsolatban, miközben az amerikai küldöttek, Steve Witkoff és Jared Kushner várhatóan találkoznak az ukrán tisztségviselőkkel.
Irán „tárgyalni fog” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn, a Pakisztánban várható újabb béketárgyalások előtt.
Gratulált a bolgár választások győztesének az Európai Bizottság elnöke hétfőn.
Magyar Péter leendő miniszterelnök a Tisza frakciójának első ülése után tartott hétfői sajtótájékoztatón a lemondásra felszólított közjogi méltóságok távozásáról, a háborús vészhelyzet meghosszabbításáról, és egy lehetséges új alaptörvényről is beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!